Másodfokon folytatódik Ahmed H. pere a Szegedi Ítélőtáblán. A férfit tavaly novemberben 10 év fegyházra ítélte a Szegedi Törvényszék, terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése miatt. A 39 éves szír férfit a röszkei zavargások után három nappal Győrben fogták el.

Képgaléria az akkori eseményekről - jól látszik, hogy végig békejel-mutatással voltak elfoglalva a jóságos menekültek

Ahmed H. azt hazudta, hogy társaival az átdobált tárgyakat kívánta összeszedni. Azt is kiabálta a röszkei határtámadás során, hogy „ha tíz percen belül nem jön tolmács, bedöntjük a kordont, és megtámadjuk a rendőröket”. A Soros által pénzelt Krétakör és Migszol is tüntetett az elsőfokú ítélet után.

A Szegedi Ítélőtábla fellebbviteli tanácsa most arról fog dönteni, hogy valóban terrorcselekmény történt-e 2015-ben.

Képek: MTI, Reuters

A per az ügyészi vádbeszéddel kezdődött dél után negyed órával. Elhangzott, hogy a Btk. szerint terrorcselekménynek minősül, ha valaki erőszakkal akar egy állami szervet rávenni arra, hogy azt tegye, amit ő mond. A rendőrség pedig állami szervnek minősül – hangzott el. Azt közölte a vádlott a megafonba, hogyha nem érkezik tolmács, akkor betörik a kerítést – idézték fel az eseményeket.

A tárgyalás során 12:50 perc előtt negyedórás szünetet rendeltek el, mert a vádlottnak a lábbilincse túl szoros volt, „és nagyon meleg is van”.

Az ügyész enyhének nevezte az elsőfokú bíróság ítéletét

Helytállóan állította meg az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét, ami maradéktalanul kimeríti a terrorcselekmény fogalmát – jelentette ki az ügyész. Hosszasan ecsetelte az elsőfokú ítélet helyes döntéseit, amelyek „azonban túlzottan eltértek” a középszinten kimérhető csaknem 17 és fél évhez képest. Az ügyész ezt követően negyed kettőkor súlyosbítást kért a vádlottra.

Bárándy elismerte az ártatlan terrorista kődobálását

A vádlottat egyébként Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere védi. Nincs olyan megállapítás az elsőfokú ítéletben, hogy a vádlott vezette a csapatot – hangzott el a védőbeszédben. Felhívja rá a figyelmet, hogy az elsőfokon eljáró bíró figyelmen kívül hagyta a hanggal készült videófelvételeket, amiben kiderül, hogy a vádlott tisztában van a határ lezárt voltával. Ezt követően felolvasott Ahmed H. megafonba mondott szavaiból: „Kérlek, várjatok!” és hasonlókat. Iratellenes mozzanat, ha ezzel nem kezdtek semmit – húzta alá. Ugyanakkor azt elismerte, hogy védence kövekkel dobálta a rendőröket.

Frissítés: "békejelet mutatott"

"Nem állapítható meg", hogy a férfi két ujjának tartása mit jelent, az ultimátumot jelentő két órát, vagy békejelet mutatott (!!!) – jelentette ki Bárándy. (…) Az, hogy a Koránnal milyen viszonyban van a vádlott, és hogy milyen képek vannak telefonján, "most nem releváns" – mondta el azzal kapcsolatban, hogy 200 körüli technikai hiba volt az iratban.

A vádlott jogosult volt belépni Magyarországra, így csak szabálysértést követett el – jelentette ki a védőügyvéd. Ezt követően a terrorcselekmény meghatározására tért ki. Megismételte, hogy a vádlott dobált, ám azt szerinte "nem lehet megállapítani, hogy a kövek célba értek-e", de a hivatalos személy elleni erőszak valamilyen szintjét nem vitatja. A terrorcselekménynek célzatosnak kellett volna lennie, de ez Bárándy szerint "nem valósult meg".

Az ügyész a megalapozatlanság okán hatályon kívül helyezését az elsőfokú ítéletnek nem tartja elfogadhatónak. A rendőri tanúvallomások és a felvételek és az egyéb bizonyítékok kiegészítik egymást – húzza alá. A védelem álláspontjával szemben nem ragadhatók ki momentumok a cselekménysorból, ebből kell a tényeket megállapítani. A védő szerint nem számít, hogy legálisan beléphetett volna hazánkba a vádlott, hiszen azt nem így tette, hanem a kerítést ledöntve.

Az, hogy a kődarabok bizonyíthatóan nem érthették el a rendőröket, nem akadálya annak, hogy megállapítsák a hivatalos személy elleni erőszakot.

A megalapozatlanság teljeskörű – válaszolt Bárándy. A terrorcselekmény lényegére vonatkozóan megalapozatlan. Az alanyiság hiányzik – tette hozzá.

Elutasítja, hogy terrorcselekménnyel vádolják – mondta el Mohamed H. az utolsó szó jogán. "Nem akart a rendőrökkel konfrontálódni", majd megismételte azt a hazugságát, amit még a vén komcsi ügyvédje sem vitatott: azt mondta, nem dobálta a rendőröket.

2. frissítés: új eljárás lesz

A Szegedi Ítélőtábla ítéletet hirdetett: a másodfokú ítélet szerint Ahmed ügyében új eljárás lesz, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezték.

Képek: Bődey János / Index

A terrorista előzetes letartóztatásban marad, az ügyet egy másik tanácsnak kell tárgyalnia.

3. frissítés: nem mindegy, miért dobálja valaki a rendőröket - Bárándy igényei szerint alakult az ítélet

A döntés indoklásának lényege: az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék az indoklásból kihagyta, milyen alapon válogatott az ellentmondásos bizonyítékok között, miért fogadta el azokat, amelyek a vádlott bűnösségét támasztották alá, és miért vetett el más, mellette szóló bizonyítékokat. Az ítélőtábla ezért megalapozatlannak találta az ítéletet.

Bárándy azt kapta, amit kért

Ahmed H. védelmét a másodfok előtt Bárándy Péter, az egykori szocialista igazságügy-miniszter vette át. A csütörtöki védőbeszédében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, ami végül bekövetkezett. Az elsőfokú döntéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikája nagyrészt egybeesett az ítélőtábla indoklásával. Az ügyészség egyébként még az eredetileg kiszabott 10 év fegyháznál is súlyosabb büntetést kért a perbeszédében.

Az első fok olyan eljárási szabályt nem sértett, ami hatályon kívül helyezési ok lett volna, és a tényállás felderítési feladatának is eleget tett, nagy számú bizonyítékot szerzett be, kezdte az indoklást az ítélőtábla tanácsvezetője, Mezőlaki Erik Ákos. Nem ezzel volt a gond szerinte, hanem azzal, hogy az indoklásban olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot az első fok, amelyek az ügyre lényeges kihatással lehetnek.

"Nem mindegy, miért dobált"

Az első fok nem foglalkozott azzal, hogy a bizonyítékok mit mondanak

• a dobálózás külső körülményeiről, motivációjáról
• a követelések tartalmáról
• és a követelések és a dobálás közti összefüggésről.

A dobálódzás időpontjában a kerítést épp senki sem bántotta, ilyen 1 órával korábban, illetve fél órával később történt. Az ítélőtábla szerint ezzel a körülménnyel foglalkozni kellett volna, mert az ügy lényegi kérdése, hogy a dobálás a magyar határon való átjutást és egy angol tolmács biztosítását célozta-e (amire az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. követelődzése irányult), vagy pedig attól független "indulati cselekmény volt, mondjuk elkeseredésből vagy dühből fakadó". Ezzel azonban az első fok adós maradt, hangzott el az indokláskor.

Kapóra jöttek az ellentmondások

A törvényszék azt is tényként állapította meg a múltkor, hogy 2 órás ultimátum fogalmazódott meg, illetve hogy Ahmed H. azt mondta, ha 10 percen belül nem jön tolmács, bedöntik a kordont, és megtámadják a rendőröket. A vádlott a tolmács követelését elismerte, de a fenyegetőzést és a 2 órás ultimátumot tagadta.

Az ítélőtábla most rámutatott: mindezek tényként való megállapítását kizárólag rendőri vallomások támasztották alá, miközben például a helyszínen dolgozó tolmács azt vallotta, hogy egy másik, egy zöld pólós férfi adta az ultimátumot, és a vádlottól ő fenyegetőzést sem hallott. Ráadásul a videófelvételeken sem látható olyan, ami önmagában alátámasztaná a rendőrök által mondottakat. "Korántsem következetes és egybehangzó tanúvallomásokra támaszkodott a bíróság" - mondta Mezőlaki Erik.

A bíróságnak jogában áll, hogy válogasson, melyik bizonyítékot fogadja el és melyiket nem, de ezt meg kell indokolnia, és közben arra is figyelnie kell, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem értékelhet a vádlott terhére, folytatta az indoklást. A tanácsvezető azt is felrótta a törvényszéknek, hogy nem vette figyelembe: a rendőrtanúk a szóban forgó bűncselekmény passzív alanyai (vagyis érintettek) voltak, és "nem vette figyelembe Ahmed H.-nak azokat a megnyilvánulásait sem, amelyek épp az erőszak elkerülését célozták".

Pedig volt ilyen bőven, egy videó tanúsága szerint mondott ilyeneket, hogy "senki nem ver senkit", "barátaim, mit kell tennünk?", illetve "szeretünk titeket". Az ítélőtábla szerint egyébként arra sincs bizonyíték, hogy a férfi vezetője lett volna a tömegnek, hogy a tettei a legcsekélyebb mértékben is befolyásolták volna a Röszkénél történteket.

Erre már Bárándy is rámutatott a védőbeszédében: "Ha valaki hangosan beszél, még nem biztos, hogy vezetőként is elfogadott."

Az ügyvéd is hosszan beszélt már az egyik lesöpört, Ahmed H.-nak kedvező bizonyítékról, ami egy rendőr által készített, hanganyagot is tartalmazó kézikamerás felvétel. Ezen hallhatók a "szeretünk titeket" típusú töredékek a vádlottól. Bárándy azt is megkérdőjelezte, hogy amikor Ahmed H. a két ujját mutatta fel, az a 2 órás ultimátumot jelentette volna, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság megállapította. Szerinte "lehetett ez a béke, illetve a győzelem jele is, és hogy melyik volt, azt büntetőjogi bizonyossággal nem lehet kimondani".

Az elsőfokú ítéletről azt is mondta: összesen 200 körüli technikai hiba van benne, és olyan "hangulatfestő" részek is fellelhetők benne, például a vádlott Koránhoz való viszonyáról, amelyeknek "egy ítéletben nincs helye".

Bárándy szerint az elsőfokú bíróság összekeverte a rendőri cselekvés indikálását a kényszerítéssel. Szerinte ha Ahmed tetteit kényszerítésnek értékelték, akkor ezzel az erővel azt egy közlekedési szabálysértő is elköveti, ha cselekvésre készteti az addig békésen üldögélő rendőrt. Rámutatott az időrend problémájára is: 1 óra telt a megafonozástól, vagyis a követelések állítólagos megfogalmazásától a dobálásig, Bárándy szerint "elég meredek" a visszamenőleges kényszerítést feltételezni.

Ahmed persze ártatlannak érzi magát

Ahmed H. egyébként különleges helyzetben volt az összecsapáskor a határ szerb oldalán rekedt migránsok között: ő legálisan is bejöhetett volna Magyarországra, mert a felesége révén már tíz éve Cipruson élt, voltak papírja, szabadon mozoghatott az EU-ban. Szíriában maradt családja azonban csak 2015-ben érkezett volna Európába a balkáni útvonalon keresztül. Németország volt az úticél. Nekik akart segíteni pénzével, nyelvtudásával, ezért csatlakozott hozzájuk az úton, és így kötött ki Röszkénél.

A férfi az utolsó szó jogán beszélve csütörtökön is ezt emlegette fel, mondván, csak a családjának akart segíteni, úgy érzi, nem követett el bűncselekményt. Újra elmondta: "szereti Magyarországot", "muszlimként tiszteli a többi vallást", és nem fanatikus, épp a fanatikusok ellen van.

"A bíróság nézzem rám emberként, és úgy döntsön!" - kérte.

Előzetesben marad

A másodfoknak nem volt lehetősége arra, hogy a meglévő bizonyítékokat eltérően mérlegelje, muszáj volt visszadobnia ezért az ügyet a Szegedi Törvényszékre. Itt a pártatlanság biztosítása érdekében fogja másik tanács tárgyalni az ügyet, mint a múltkor. Addig is Ahmed H. egyelőre a szökés veszélye miatt előzetesben marad, ez ellen nem is fellebbezett ő sem. Egyébként már a csütörtöki tárgyaláson is szigorú volt a biztonság: 3 megtermett, fekete ruhás, maszkos őr kísérte a sovány férfit, és a teremben civil ruhás rendőrök is voltak.

Külső nyomás kintről és itteni ügynökök révén

A 10 év fegyházról szóló, 2016 novemberi ítéletnek komoly visszhangja volt tavaly év végén itthon és külföldön egyaránt. Míg a Fidesz üdvözölte azt, tiltakozók a Nyugati felüljáróra molinót lógattak ki "Freedom for Ahmed H." felirattal, és Budapesten több százan tüntettek a terrorváddal elítélt férfi mellett, azt skandálva,"Szabadságot Ahmednek!", és "Ma Ahmed, holnap te".

Megszólalt december elején az Egyesült Államok külügyminisztériuma is. "Az Egyesült Államokat aggasztja Ahmed H. vád alá helyezése és elítélése a terrorizmus mibenlétének kiterjesztett értelmezése alapján" - írta közleményében Mark C. Toner, a külügyminisztérium helyettes szóvivője. Erre visszaszólt a magyar külügyminisztérium, mondván, felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál.

"Nem tartozik a közre", hogy mennyiért védi Bárándy, és hogy találtak egymásra

Az M1 összefoglalója:

(Híradó - Index nyomán)

Korábban írtuk: Volt szocialista miniszter védi Ahmedet, a röszkei terroristát