A Jobbik egyetért a civil szervezetek gazdálkodásának nagyobb átláthatóságával, azonban szűknek tartja az erre vonatkozó kormánypárti javaslatot - közölte Szávay István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A politikus azt mondta, több ponton módosító javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, s azoktól teszik függővé, hogy milyen álláspontot képviselnek a zárószavazáson.
Értékelése szerint belföldről is lehet a politikát befolyásolni, így a hazai finanszírozású civil szervezetekre is kiterjesztenék a szabályozást.
Szerinte arra is ki kell térni, mi van akkor, hogy a támogatás küldője kettős állampolgár.
Szávay István azt javasolta, hogy a nemzetiségi szervezetekre ne vonatkozzon a törvény, a karitatív szervezetek esetében pedig tegyenek különbséget aszerint, hogy uniós, vagy unión kívüli, ismeretlen állampolgárok érdekében végzik tevékenységüket.
A Jobbik szerint nem indokolt kivételt tenni a sport- és vallási szervezetek felé, utóbbival kapcsolatban a képviselő hiányolta például azt, hogy nem rendelkezik a törvény a fundamentalizmus esetleges megjelenéséről és annak külföldi támogatásáról.
Jelezte: rendezni kell azt is, mi van akkor, hogy egy civil szervezet munkát végez külföldi megrendelésre, és leszámlázza annak ellenértékét.
Frissítés: az Országgyűlésben is téma volt a civiltörvény
A civiltörvényt magyarázták a kormánypártok szerdán az Országgyűlésben. Az MSZP nyílt háborúról beszélt, az LMP a kádári időszakhoz hasonlította a helyzetet. A Jobbik szerint „bolsevik tempó” jellemzi a kormányoldalt.
Nem Oroszország a minta
Gulyás Gergely előterjesztőként hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről. Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését – jelentette ki.
Mint mondta, a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, és semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás. „Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem” – mondta Gulyás Gergely.
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka pedig arról beszélt, hogy a javaslat egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok 1938-ban felismerte, vannak szervezetek, amelyek külföldi érdekeket képviselnek, ezért jogszabályt alkotott. Hozzátette: ma az amerikai világból érkeznek azok az érdekcsoportok, amelyek közvetlenül vagy áttételesen akarják befolyásolni a politikát, ezzel saját érdekeiket érvényesítve.
Megjegyezte: a „baloldali hisztériakeltés” hátterében az áll, hogy céljaik egybevágnak a külföldi érdekekkel, a migráció kérdésében is egy platformra helyezkedtek a Soros-féle szervezetekkel. Felvetette azt is, hogy a Jobbik az alaptörvény-módosítás ügye után ismét elárulja-e szavazóit.
Aljas politikai szándékról beszélt az MSZP
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint 2010 óta két világrend között folyik nyílt háború, az egyik a Nyugat értékeit, a másik a centralizációt vallja magáénak. Úgy értékelt: a magyar államrend egyre közelebb kerül „Putyin diktatórikus Oroszországához”. Kiemelte, hogy aki szakmai elemzést vár a vitában, az tévúton jár, a javaslat szerinte Orbán Viktor miniszterelnök személyes utasítására, aljas politikai szándékból született.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka értékelése szerint csak az nem veszi észre, mi folyik egyes NGO-k körül, akinek a pártpolitikai érdeke úgy kívánja. Szerinte vannak olyanok, akik a legitim választások megkerülésével szólnának bele a világ történéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában.
Jobbik: "nem állunk Soros szervezetei mellé"
A jobbikos Szávay István hangsúlyozta: pártja szorgalmazta a 2012-es civiltörvény átfogó módosítását, amelyet kellően egyeztetnek a civilszektor képviselőivel, most azonban, bár fontos kérdéssel, de csupán egy részkérdéssel foglalkoznak.
Emlékeztetett az előterjesztés benyújtását megelőző ötpárti egyeztetésre, amely után azonban nem vették figyelembe észrevételeiket. „Hagyják abba ezt a szemét, aljas hazudozást” – jelentette ki Gulyás Gergelyhez fordulva, aki korábban a Jobbik észrevételeit úgy értékelte, hogy „Soros György már a Jobbikba is betette a lábát”.
Nem állunk Soros szervezetei mellé – közölte, indokoltnak tartva a kormányzati szándékot, leszögezte ugyanakkor: politikát befolyásolni nemcsak külföldről lehet, hanem belföldről is, ahogy teszi szerinte a Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyről máig nem tudható, honnan volt forrása az ellenzéket lejárató plakátkampányára.
Kádár-korszak, kuláklista stb.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a kádári időszakhoz hasonlította a kialakult helyzetet, és kijelentette: a 80-as évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. A kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni – vélekedett.
Szél Bernadett emlékeztetett: Oroszországban 2012-ben fogadtak el hasonló törvényt, azóta számos szervezetet zártak be azok közül, amelyek felkerültek a listára. Fontos társadalmi szolgálatot végzők húzták le a rolót – mondta, hangsúlyozva: visszautasítják ezt a külföldről hozott rendszert. Szerinte előbb koholt vádak alapján lejáratják a civileket, majd törvényi eszközökkel megbélyegzik őket. Kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság tagjaiként tudomása kellene lennie, ha ezen szervezetekkel gond lenne, erről azonban nem tud. „Kit néznek idiótának?” – kérdezte.
Felmutatott két dokumentumot: a CÖF teljesen üres „közhasznúsági bevallását”, majd egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, amely részletesen mutatja be munkájukat.
Erre az elnöklő Lezsák Sándor azt kérdezte: bejelentett-e szemléltetést, amire Szél Bernadett úgy felelt: „vigye el az egész fizetésemet!” Provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul.
Szél Bernadett később Facebook-oldalán azt írta, a CÖF teljesen üres beszámolóját akarta felmutatni, amikor a levezető elnök közölte, hogy ez tiltott szemléltetés. „Egyrészt ez már túlmegy a demokratikus alapjogok csorbításán mert ez nettó agybaj, másrészt közöltem vele, hogy ragaszkodom ahhoz, hogy el tudjam végezni a képviselői munkámat, kerül amibe kerül, és íme a »tiltott szemléltetés« tárgya” – fogalmazott.Korábban – a civiltörvény vitájáról – azt írta, „már a második fideszes szólal fel, aki azzal kezdi, hogy nem fogja kihasználni a beszédhez rendelkezésre álló időkeretet. Gyorsan túl akarnak lenni a mélón. Így járnak a biorobotként üzemelő politikusok, akik ezen órákban is Putyin ügynökeiként teljesítenek szolgálatot a magyar Országgyűlésben.”
Szabó Tímea, a Párbeszéd színeiben politizáló független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ez a törvény nemcsak a civil szervezetekről szól, hanem mindenkiről, aki ellent mer mondani Orbán Viktor kormányának, aki másként mer gondolkodni, mint Orbán Viktor „nagyságos úr”. Ez egy lépés a totális diktatúra felé vezető úton, amire Orbán Viktor hét évvel ezelőtt lépett – vélte. Értékelése szerint a javaslattal listázzák azokat a civil szervezeteket amelyek külföldről kapnak támogatást, és megbélyegzik azokat, akik Orbán Viktor szerint veszély jelentenek hatalmára.
Szégyelljék magukat mind egy szálig, szégyellje magát Orbán Viktor! – fordult a fideszes képviselőkhöz. Nem Brüsszeltől, hanem maguktól, Orbán Viktortól és Vlagyimir Putyintól kell megvédeni Magyarországot – jelentette ki Szabó Tímea, aki párhuzamot vont a magyar miniszterelnök és az orosz elnök intézkedései között.
Kissné Köles Erika szlovén szószóló azt mondta: több szervezetük, alapítványuk részesül olyan mértékű – főként anyaországi – támogatásban, ami elérheti a törvény által rögzített mértéket. Példaként említette, hogy akár egy tornaszoba berendezése is meghaladhatja ezt az összeget. Kiemelte: a 13 őshonos nemzetiség léte az általuk létrehozott és jól működő civil szervezetek munkájának is következménye. A Országgyűlés szakbizottsága a törvény kiegészítését javasolja több nemzetiségi egyesületre vonatkozóan – jelezte.
(MTI - MNO nyomán)
Korábban írtuk:
- Indul a parlamenti vita az ügynökszervezetek külföldi pénzelésének feltüntetéséről
