Rudolf Höss1947-es lengyelországi kivégzése előtt, a börtöncellájában írta az emlékiratait.

A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötet szaklektora, Szécsényi András történész az MTI-nek elmondta: a feljegyzések elsősorban "pszichológiai okokból" fontosak, hiszen az "elkövetői oldalról" ez a leghitelesebb forrás, amely képes bemutatni, hogy miként gondolkozott, milyen mozgatórugói voltak "egy olyan náci hivatalnoknak, SS-tisztnek, aki aktívan dolgozott a tömeggyilkosság végrehajtásáért".

A kötet Vági Zoltán és Kádár Gábor történészek által jegyzett utószava szerint az auschwitzi komplexum parancsnokaként Rudolf Höss a "magyar (!) történelem legnagyobb tömeggyilkosa volt", "300-345 ezer magyar állampolgár elpusztítását irányította". Ennek ellenére önvallomása még sosem jelent meg magyarul, holott a német kiadás már 1958-ban napvilágot látott.

A magyar az eredeti német kiadást követve csupán Rudolf Höss feljegyzéseinek "történeti szempontból legfontosabb részeit adja közre". Azonban "így is kiviláglik a szövegből, hogy a náci tiszt igyekezett mentegetni magát menthetetlen szerepe és felelőssége alól". "Számos helyen nyilvánvalóan erősen torzít, ezért nagy szükség volt gazdag jegyzetapparátussal, elő- és utószavakkal megjelentetni" az Auschwitz parancsnoka voltam. Rudolf Höss emlékiratai című kötetet, amely így "a náci haláltábor igazi arcát, és a lágerparancsnok valódi életútját tárja fel az olvasó előtt".

Kádár Gábor és Vági Zoltán történészek utószavukban kiemelik, hogy Höss, "bármennyire is igyekszik visszaemlékezéseiben bizonygatni feddhetetlenségét, a hatalmával több ízben biztosan visszaélő, a megsemmisítés célján túlmutató kegyetlenséget nem csupán eltűrő, de döntéseivel több bizonyított esetben is bátorító lágerparancsnok volt, aki a saját javára nyerészkedett a legyilkolt zsidók ingóságaiból".

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: Rudolf Höss forog a sírjában: az unokája Dávid-csillagos tetoválással turnézza végig Európát, nálunk Travi-Schwezoffékkal haverkodott