Gondolt már valaha arra, hogy Balatonnak, Bentlinek vagy Főnöknek hívja a gyerekét? Sajnos vannak olyan magyar állampolgárok, akik igen.

Bár a magyar utónévlista több mint négyezer keresztnevet tartalmaz, minden évben bebizonyosodik, hogy egyes szülőknek ez nem elegendő kínálat. Havonta átlagosan 30-40 kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez, és ebből az utónévbizottság 10-15-öt pozitívan bírál el. Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember.

A bizottság jogszabályok és egy saját 14 pontos szempontrendszer szerint mérlegel a nevek elbírálásakor. Előbbiek közül a két legfontosabb, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyezni, illetve, hogy fiúanak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni, rengeteg uniszex név van ugyanis a világban.

A bizottság saját szempontjai közül az alábbi alapelveket érdemes kiemelni:

• Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre.
• Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó).
• A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.

Irodalmi szempontok szerint került fel még korábban a listára a Bóbita név, vagy idén Maminti, a kis zöld tündér Lázár Ervin Négyszögletű kerekerdőjéből, illetve Lóci, Szabó Lőrinc Lóci versei nyomán. De az itt felsorolt három pont alapján utasítja el a bizottság időről időre a gyakran kérelmezett Bogyó és Babóca névpárt.

A bizottság tagjai között is vannak viták egy-egy kérelem sorsáról – meséli dr. Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos munkatársa, névkutatója. A Néró névvel kapcsolatban például néhányan felvetették a név történelmi konnotációját, de a többség végül megszavazta, mondván, hogy a világ többi részén is adható, nemzetközi név.

És akkor most jöjjön egy rövid válogatás azokból a nevekből, amiket a bizottság 2016-ban visszautasított!

Női nevek

Fenyő
Havadisa
Főni (a Főnök szólító névből)
Gyémi (a Gyémánt becézője)
Táblácska
Sziszi
Cukorka

Férfi nevek

Balaton
Jinx
Zété
Ádmány (Ádám + adomány)

Hatvan éve még jóval normálisabb neveket akartak

Az egyediségre való törekvés a keresztnevek tekintetében egyáltalán nem újdonság, már a hatvanas években havonta több tucatjával érkeztek a kérelmek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez.

"A Bodza nevet például a '80-as években fogadták el anyakönyvezésre, és ma már gyakori, viszonylag megszokott női név. Ladó János 1971-ben szerkesztett Magyar utónévkönyvében a nevek listájának összeállításában nagy szerepük volt a társadalmi igényeknek. Így a jegyzékbe belekerültek az önálló névként is bejegyezhető becenévi alakok: Aliz, Eliz, Zsóka <Erzsébet, Dóra<Dorottya, a felújított régi magyar személynevek: Ajtony, Apor, Kadosa, Bíborka, Dalma, Szemőke, az újabb keletkezésű névformák: Harmatka, Napsugár, Tavaszka, az idegen utónevek: Barbara, Dorisz, Félix, Viktor és néhány kettős keresztnév is: Annabella, Annamária" – mesél a névadás történetéről a kutató.

A nevek elbírálásánál azok eredetének is utána kell járni, és ez nem mindig egyszerű. Előfordul, olyan különleges nevet szeretnének a szülők, hogy a bizottság tagjai nem bukkanak a nyomára, annak ellenére, hogy számos idegen nyelvű névkönyvből dolgoznak, és szakértőket is fel szoktak kérni: a szanszkrit nevek miatt indológushoz, a vélhetően török eredetű nevek kapcsán a török külképviselethez fordulnak, vagy más nemzetközi névtani társaságoknak a tagjait keresik meg.

"Megesik, hogy még így sem jutunk semmire, de nem akarjuk elutasítani a nevet. Ilyenkor a szülőket szoktuk megkérni, hogy segítsenek hiteles forrást keresni a név eredetének bizonyításához."

Most pedig nézzük 2016 legújabb neveit - ezek nagy része is nyugodtan végezhette volna az elutasítottak listáján:

Női nevek

Médeia
Lotta
Szítá
Jáel
Maminti
Ánfissza
Náni
Lencsi
Nilüfer
Nurbanu

Férfi nevek

Néró
Rikó
Dorel
Sét
Gáber
Zev
Bentli
Levin

A török, héber és indiai nevek sajnos igen népszerűek a szülők körében. A Nilüfer lánynév török és perzsa eredetű, lótuszvirágot jelent. A Sét héber eredetű biblia név, Ádám és Éva harmadik fia jelentése: ’pótlás, elrendelt, odahelyezett’. De héber eredetű még a Zeév (jelentése farkas) és a Jáél is (= zerge, az ószövetségi Jáhel női név eredeti változata), a Dorél (= a nemezedék istene), a Gáber pedig arab gyökerű, a Jaber magyar helyesírású változata.

(Kuruc.info - 24.hu nyomán)