1956 decemberében Salgótarjánban szovjet katonák és "magyar" karhatalmisták tüzet nyitottak a békésen tüntető tömegre. A sortűzben 46 (más források szerint 131) ember meghalt.

A résztvevők egy csoportja gyertyával emlékezik a salgótarjáni sortűz áldozataira 1989. december 8-án, amikor Salgótarján lakossága és a városi tanács kezdeményezésére márványtáblát helyeztek el a Nógrád Megyei Tanács épületén az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékére. A résztvevők a megyei tanács épületétől a Tanácsköztársaság térre vonultak, ahol szabadtéri istentiszteleten áldoztak a mártírok emlékének

1956. december 8-án mintegy négyezren gyűltek össze a salgótarjáni megyetanács és rendőrkapitányság elé, két munkástanácsi vezető – Gál Lajos és Viczián Tamás – szabadon bocsátását követelve. A tömegben az egyik tüntető egy ártalmatlan hanggránátot robbantott föl, erre a megyetanács épületének emeleti ablakaiból és az épület tetejéről mintegy 40 karhatalmista lőtt válogatás nélkül a tömegbe.

A fontosabb épületeket őrző szovjet katonák is közbeavatkoztak. A lövöldözésben nem csak a tüntetőket, de iskolás gyerekeket is eltaláltak a lövedékek.

A helyszínen 27-en meghaltak, de az áldozatok száma máig nem ismert, a becslések 46 és 131 között változnak. A hazánkat a szovjetektől és a kommunista zsidóktól megmenteni próbáló szabadságharc vérbe fojtása utáni leszámolások legvéresebb sortüze volt ez.

(MTI - Híradó nyomán)