A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok 12 százaléka kiváló szinten teljesít matematikából és természettudományos tárgyakból, ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik az alacsony szintet sem érték el egy nemzetközi felmérés szerint - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös felmérése szerint Magyarországon a családi háttértényezők teljesítményre gyakorolt hatása erősebb az átlagosnál, és ez az összefüggés még akkor is fennáll, ha a mérési eredmények stagnálnak vagy javulást mutatnak.
Felzárkózó teljesítményjavulásáról nem lehet beszélni
A legutóbbi, 2011-es méréshez viszonyítva az egyes tanulói csoportok többé-kevésbé azonos mértékben fejlődhettek, a "hátrányosabb helyzetű" tanulócsoportok felzárkózó teljesítményjavulásáról azonban nem lehet beszélni. Pedig mennyit, de mennyit költöttek rá (és fognak is), megérte.
Itt már Balog mosolya sem segíthet
A TIMSS-felmérés jóval pozitívabb képet fest a magyar diákok képességeiről, mint a tanulók természettudományi, olvasási-szövegértési és matematikai kompetenciáját vizsgáló PISA (Programme for International Student Assessment)-teszt, amelynek legfrissebb eredményei a héten lesznek megismerhetők.
A jelentős különbségek hátterében az állhat, hogy míg a PISA azt vizsgálja, a tanulók mennyire tudják a gyakorlatban használni az iskolában megszerzett tudást, addig a TIMSS a lexikális tudást kéri számon.
A legutóbbi PISA-felmérés során a magyar fiatalok mindhárom vizsgált területen rosszabb eredményeket értek el, mint az előzőn. Ezen tényre viszont jóval kevesebben csodálkoznának rá, ha egyszer végre szabadna megvizsgálni a bizonyos "hátrányosabb helyzetű" csoportok számának drasztikus növekedését.
(MTI nyomán)
