A Cionista Világszövetség Judapesten tartotta az antiszemitizmus elleni harcról szóló ülését. Az eseményen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke, Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár és Jakov Hagoel, a világszövetség elnöke szólalt fel.

Jakov Hagoel bevezetője után Mikola István beszéde következett, amely előtt az államtitkárt a moderátor „Izrael nagy barátjaként” mutatta be, aki jó viszonyban van a magyarországi zsidó közösségekkel is. A fideszes politikus felszólalásában arról beszélt, hogy ugyan van antiszemitizmus Magyarországon is, de a magyar kormány ez ellen zéró toleranciát hirdetett.

Mikola megemlítette a Raoul Wallenberg-emlékévet, és azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban részt vett a Zsidó Világszövetség ülésén. Egy fél mondatban utalt arra is, hogy Európán belül új fenyegetés érinti az ott élő közösségeket, köztük a zsidó közösségeket is: a migrációs krízis és a terrorizmus.

Ezután Heisler András következett, aki visszautasította, hogy leüljön a többi előadó közé, s aki előrebocsátotta, hogy őszintén fog beszélni. Mint mondta, nagyon furcsa, hogy a Cionista Világszövetség elfelejtette a saját tagszervezetét, a Magyarországi Cionista Szövetséget bevonni a szervezésbe. Kijelentette továbbá: „Nem tartjuk egészségesnek, hogy a népszavazást néhány héttel megelőzően egy cionista konferencián vezető kormányzati politikus az antiszemitizmussal összefüggésben a menekültekkel és az európai migrációval foglalkozzon.”

A Mazsihisz vezetője azt is hozzátette, hogy nincs közük a politikához, nem a kormány ellenzéke, ellenben propagandistái sem kívánnak lenni. „A zsidóságnak minden gyűlöletbeszéd ellen fel kell lépnie, a romák, keresztények, melegek, muszlimok vagy menekültek elleni gyűlöletkeltés sem elfogadható” – hangsúlyozta.

Végül Köves Slomó lépett a mikrofonhoz, aki nyíltan beszélt az iszlamista terrorizmusról, bár azt nem kötötte össze a migrációval. Elmondta ugyanakkor, hogy amikor egy éve Franciaországban járt, többször is azt tapasztalta, hogy a pénztárosok nem akarták kiszolgálni, előfordult, hogy a boltos inkább a kollégájával kezdett arabul beszélni.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke szerint ma Európában a zsidó közösségeket három dolog fenyegeti: a hagyományos antiszemitizmus, az új antiszemitizmus – amelynek lényege Izrael delegitimizálása –, a harmadik pedig a szélsőséges iszlám, amit nevén kell nevezni.

Ez utóbbival kapcsolatban Köves megemlítette Hillary Clintont, aki egyszer úgy fogalmazott: azért nem használja az iszlamista terror kifejezést, mert az ártatlan muzulmánokat nem akarja bemocskolni. A hitközségi elnök azonban úgy látja, hogy ugyan az egymilliárd muzulmán többsége békét akar, de nekik és a vezetőiknek kell megakadályozniuk a keveredést a szélsőségesekkel.

Az esemény után Mikola István újságírói kérdésre közölte: rendszeresen együttműködnek Heisler Andrással, bár nézeteltérések mindig előfordulhatnak. Hozzáfűzte, hogy (most már) szerinte sem szerencsés a migrációt és az antiszemitizmust egy lapon említeni...

(HVG nyomán)

A Fidesz-kormány harca a "szörny" ellen - az MTI beszámolója a rendezvényről:

Mikola: a magyar kormány partner az antiszemitizmus elleni küzdelemben

A magyar kormány partner az antiszemitizmus elleni küzdelemben - hangsúlyozta Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pénteken Budapesten, a Cionista Világszövetség európai antiszemitizmus elleni konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, a magyar kormány nyilvánvalóvá tette elkötelezettségét, hogy nem tolerálja az antiszemitizmust, szimbolikus és gyakorlati lépéseket egyaránt tett “a szörny” leküzdésére, hangsúlyozva, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formája ellen fel kell lépni, együttműködve a nem kormányzati szervezetekkel és a vallási közösségekkel.

Mikola István kifejezte azon meggyőződését, hogy kulcsfontosságú terület ebben a küzdelemben az oktatás: meg kell mutatni a felnövekvő nemzedékeknek történelmünk legsötétebb pillanatait, de azt is, hogyan lehet embernek maradni az embertelenségben.

Jaakov Hagol, a Cionista Világszövetség alelnöke arról beszélt: az utóbbi évtized során minden esztendőben több erőszakos antiszemita támadás történt, mint az előzőben, rémisztőnek nevezve a tényt, hogy az esetek háromnegyedét az áldozatok nem is jelentik közösségük vezetőinek vagy a hatóságoknak.

Hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus és az idegengyűlölet leküzdésére alkalmas jogszabályokra van szükség, megemlítve azt is, hogy az egyes államoknak kell megvédeniük polgáraikat az ilyen megnyilvánulásoktól.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszédében azt emelte ki: közösségük tagjai számára Magyarország a haza, de “Izrael nekünk, magyar zsidóknak a szerelmünk”, hozzátéve, hogy “a mi identitásunk alapja a két kultúra bennünk élő szimbiózisa”.

A Mazsihisz vezetője hangsúlyozta: a gyűlölet olyan, mint a vírus, “a társadalom egészét képes alattomosan megbetegíteni”, ugyanakkor kifogásolta a tanácskozás témaválasztását, a pár héttel a népszavazás elé időzítését, az előkészítésbe bevont szervezetek körét.

“Az én személyes meghívásom nem jelent még együttműködést” – mondta.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija az előtte szóló szavaira úgy reagált, mindig lesz egyetértés a szervezetek között, a tanácskozás témájához kapcsolódva pedig azt hangsúlyozta: évezredek óta létezik, de folyamatosan változik az antiszemitizmus.

Magyarázata szerint a hagyományosnak mondható antiszemitizmus mellett megjelent a muzulmán szélsőségesek által gyakorolt változat, valamint az a forma, amely Izrael létjogosultságának tagadásában mutatkozik meg.

Ezek mindegyike ellen küzdeni kell, ám ennek más és más a formája – tette hozzá.

Kapcsolódó: Párját ritkító csőcselék a zsinagógában