Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ún. roma gyerekek iskolai szegregációja miatt - jelentették be az európai uniós végrehajtó testület csütörtöki sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A brüsszeli bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben arra sürgette a kormányt, hogy hozza összhangba az egyenlő bánásmódra és az oktatásra vonatkozó jogszabályait, valamint oktatáspolitikájának gyakorlati végrehajtását a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai alapú oktatási diszkriminációt.

A bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, amelyek következtében - megállapítása szerint - a cigány gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.

Mint az Európai Bizottság közleményében írták, a "fellépés célja, hogy a roma gyerekek azonos feltételek mellett vehessenek részt a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennélfogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze".

Alexander Winterstein illetékes bizottsági szóvivő elmondta, hasonló ügyek miatt két másik tagállam, Csehország és Szlovákia is felszólító levelet kapott az elmúlt években.

Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a megkeresésre, az Európai Bizottság továbbléphet az eljárásban, és úgynevezett indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.

Az Emmi és a Fidesz szerint a betolakodók miatti bosszúról van szó, de ők nem engedik elvenni a pénzt a purdéktól

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra.

Úgy fogalmaztak, hogy a procedúra nem más, mint bosszú, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket - magyarázták.

Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat - írták, hozzátéve: Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.

Látszólag Balognak és a libsiknek egyezik az ízlése
Úgy folytatták: a kontinensen jelentkező bevándorlási hullámtól nem csökkentek Magyarország felzárkózási és "roma integrációs" feladatai, ezért nem tudták támogatni az Európai Unió (EU) javaslatait a felzárkózási források átcsoportosításáról migrációs célokra. Az EU a bevándorlók miatt a Magyarországon élő legelesettebb társadalmi réteget akarja sújtani - írták.

Hozzáfűzték, hogy az eljárás megindítása azért is meglepő, mert a korábbi uniós vezetés idején még a kritikusok is elismerően szóltak a felzárkózás érdekében tett magyar intézkedésekről.

Évtizedek óta megoldásra váró feladat Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása. "Az ezzel kapcsolatos munkát ezután is folytatjuk, ebben nem rendített meg a brüsszeli bizottság közleménye" - hangsúlyozták.

Úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány a felzárkózási és oktatási programokban 2010 óta megteremtette a támogatási láncot a születéstől az egyetemi évekig. A három éven aluliaknak országszerte 112 Biztos Kezdet Gyerekház működik, valamint tavaly óta kötelező az óvodába járás, ahol a napi többszöri étkeztetés ingyenes, így jelentősen javul a rászoruló gyerekek helyzete. Az általános és középiskolákban mintegy tizennégyezer gyerek kap ösztöndíjat, a felsőoktatásban pedig majdnem kétszázötven tanuló vesz részt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat programjaiban - sorolták.

Az EU elutasította az európai migrációs alaphoz ősszel benyújtott magyar sürgősségi pályázatot, amely az országba érkező kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló férőhelyek bővítését célozta - olvasható a közleményben.

A Fidesz szintén úgy véli, hogy Brüsszel meg akarja büntetni Magyarországot, mert nem a bevándorlókra, hanem cigány gyerekek oktatására fordítja a pénzt.

A nagyobbik kormánypárt ezt arra reagálva közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy a Párbeszéd Magyarországért, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt (MLP) is bírálta a kormányzatot annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.

A Fidesz reagálásában azt írta, az eljárás Brüsszel újabb politikai bosszúja azért, mert a kormány nemet mondott arra a brüsszeli kérésre, hogy az integrációs forrásokat a bevándorlókra fordítsa. A kormány jól teszi, ha "egy fillért sem hajlandó elvenni a legrászorultabb magyar gyermekektől", és a nehéz sorban élő "roma" gyerekek felzárkóztatására fordítja a forrásokat - közölték.

A DK-s Niedermüller lemondatná a cigányrajongó Balogot

A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, miután csütörtökön az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt.

Niedermüller valahogy sosem a nemzeti érdekek mellett áll ki
Niedermüller Péter EP-képviselő, a DK alelnöke és Magyarország szankcionálásának élharcosa közleményében azt írta: a magyar kormánynak immár papírja is van arról, hogy súlyosan diszkriminálja a cigány diákokat, és kirekeszti őket az egyenlő oktatás lehetőségéből.

Az ellenzéki politikus szerint az iskolai szegregáció a diszkrimináció egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági következménnyel járó formája. Úgy véli, Balog Zoltán miniszter többször nyíltan kiállt a szegregáció mellett, egy bírósági tárgyalásba beavatkozva és a jogszabályok változtatásával próbálta törvényesíteni a jogtalanságot; emellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem hajtja végre a bíróságok szegregáció megszüntetésére vonatkozó ítéleteit, és folytatódik a cigány gyerekek indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása is. (Mert értelmes gyerekekről van szó, és csak ez tartja vissza őket abban, hogy mérnökökké váljanak, mint az eritreai "menekültek" - a szerk.)

Jávor panasza célt ért Brüsszelben, a liberális pártocskák így itthon is felmondhatják mantrájukat

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti (EP-) képviselője szerint fontos döntés az Európai Bizottság (EB) részéről, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a cigányok iskolai szegregációja miatt, ugyanis határozottan fel kell lépni a jelenséggel szemben.

Jávor Benedek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében büszkén azt írta: hivatalos értesítést küldött neki az EB arról, hogy tavaly januári panasza alapján kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormány ellen.

Az EP-képviselő szerint nem elfogadható és az unió jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit közvetlen vagy közvetett szegregációra.

Hangsúlyozta: az ügyben nem az a legfontosabb, hogy Magyarországot minél előbb elmarasztalják, hanem hogy elejét vegyék a szegregáció lehetőségének. A törvények megváltoztatása önmagában csak szükséges, de nem elégséges lépés ebbe az irányba - tette hozzá, megjegyezve: fontosabb lenne, hogy a kormány olyan gyakorlatokat támogasson, amelyek hatékonyan segítik a roma gyerekek integrációját.

Úgy értékelt: a kabinetnek az elmúlt években minden jogi eszköze megvolt ahhoz, hogy hatékonyan lépjen fel a cigány gyerekek szegregációja ellen, mégsem történt semmi, sőt épp ellenkező irányú erőfeszítéseket tapasztalt.

A Magyar Liberális Párt (MLP) az iskolai szegregáció felszámolására szólította fel a kormányt azt követően, hogy bejelentették, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt.

Bősz Anett ügyvivő az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy a Liberálisok szerint szegregációnak sehol, így az iskolában sincsen helye. Annak ellenére, hogy az oktatás felügyeletéért is felelős miniszter szóban több alkalommal is hitet tett a szegregáció felszámolása mellett, a gyakorlatban ennek épp az ellenkezőjét látjuk - tette hozzá a politikus.

Bősz Anett azt kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy mielőbb nyújtson be módosító javaslatot a köznevelési törvényhez, mert a jogszabály - véleménye szerint - bizonyos esetekben lehetővé teszi az iskolák számára, hogy szegregált osztályokat indítsanak.

Lázár nem tudja, hogy miről lehet felismerni a cigányt

Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a cigány gyermekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, "háborúra" számít.

A szegregáció miatti eljárásról szólva Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását.

"Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem", ezt ugyanis a magyar törvények tiltják - tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Gyurcsány éppen Lázár átverésére készül
Jelezte, készen állnak egy diskurzusra az Európai Bizottsággal arról, hogyan lehet biztosítani a gyermekeknek a felzárkózás esélyét. Ehhez a brüsszeli testületnek meg kell ismernie a Magyarországon futó programokat, amelyeket példaértékűnek nyilvánítottak az EU-ban - közölte a miniszter.

Emlékeztetett arra is, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt héten személyesen próbálta tisztázni a helyzetet Brüsszelben.

"Egyelőre nem értjük, hogy az Európai Bizottságnak mi a konkrét problémája" - mondta Lázár János.

Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás - ellentétben az Európai Bizottság véleményével - úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, "háború" lesz - fogalmazott.

Kunhalmi: "a magyarok többsége fogja felszámolni roma honfitársai megbélyegzését"

Az MSZP szerint a kormány nyíltan cigányellenes politikát folytat, szándékosan szegregál, és ezzel kirekesztő, gyűlölködő hangulatot kíván teremteni.

Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt.

A politikus szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján "a legsötétebb cinizmussal" reagált a hírre, amikor azt mondta: "a magyar állam (...) nem kérdezheti meg", ki cigány és ki nem, és nem is érti, miről beszél az Európai Bizottság.

"A magyar kormány nyíltan cigányellenes politikát folytat, szándékosan szegregál, másodrendű állampolgárként kezeli 800 ezer cigány honfitársunkat", és ezzel kirekesztő, gyűlölködő hangulatot kíván teremteni - fogalmazott.

Ez azonban nem maradhat így: nem egy külső hatalom, hanem a magyarok többsége fogja felszámolni "roma honfitársai" megbélyegzését - írta, hozzátéve: a Fidesznek ez a taktika nem hoz szavazatokat.

Ujjonganak a "jog"védők is

Az Amnesty International (AI) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) szerint az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásnak véget kell vetnie a magyar romák iskolai szegregációjának, "a generációk óta tartó igazságtalanságnak". Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szintén üdvözölte a bizottság döntését csütörtökön.

Az AI és az ERRC közös, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: az Európai Bizottság azt követően hozta meg döntését, hogy emberi jogi szervezetek - köztük az AI és az ERRC - "kimerítő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a roma gyerekek állandósult diszkrimináció és szegregáció áldozatai a magyar oktatási rendszerben".

Már 2013-ban is tüntettek a rasszista Emmi előtt
A magyar kormánynak figyelembe kell vennie a bizottság felszólítását, és azonnali lépéseket kell tennie, hogy véget vessen a roma tanulókkal szemben tapasztalható súlyos előítéleteknek - írták.

A közleményben idézték Iverna McGowant, az AI európai irodájának vezetőjét, aki úgy fogalmazott: az Európai Bizottság szerint "ami sok az sok", nem tűrhető tovább a cigány tanulók "szisztematikus diszkriminációja és szegregációja" a magyar iskolákban.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a magyar kormány nem orvosolja a bizottság által megnevezett problémákat, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, amely komoly szankciókkal sújthatja az országot.

Megjegyezték: annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, hazai bíróságok és az Egyenlő Bánásmód Hatóság több döntése is kimondta, az iskolai szegregáció jogellenes, a hatóságok nem tettek semmit a felszámolására.

2012-ben a most szintén letámadott Prágában is tüntettek az "apartheid" ellen
Sőt "a magyar kormány egyenes szándéka, hogy még nagyobb legyen a faji szegregáció mértéke" az iskolarendszerben - olvasható a közleményben.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány is reagált csütörtökön a kötelezettségszegési eljárás megindítására. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben az áll: üdvözlik az Európai Bizottság döntését, egyúttal sajnálatukat fejezik ki, hogy a magyar kormány egyetlen jobbító szándékú javaslatukat és figyelmeztetésüket sem vette komolyan.

Sajnálatos, hogy a kormány "szegregációt tűrő és nem egy esetben támogató politikája szégyenpadra ültette Magyarországot" - írták.

(MTI nyomán)