Budaházy György védője szerint nem terrorcselekmény, csupán jóval kisebb súlyú rongálás történt a büntetőper tárgyává tett esetekben, és egyébként sincs bizonyítva, hogy a cselekményeket egyáltalán a vádlottak követték el.
„Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak” – fogalmazott Szikinger István perbeszédének első napján, pénteken a Fővárosi Törvényszéken, emlékeztetve a Párizsban és Brüsszelben néhány hónapja elkövetett, több tucatnyi halálos áldozatot követelő merényletekre.
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű "terrorszervezet" 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, illetve képviselők és miniszterek otthona ellen. Ezeknek a cselekményeknek a következtében senki sem sérült meg, ám egy másik vádpont szerint vascsövekkel súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor Hír TV-s műsorvezetőt, korábbi szocionista politikust.
Budaházy nem híve a személy elleni erőszaknak
Szikinger István szerint a vádbeli cselekmények nem alkalmasak terrorcselekmény megvalósítására, egyébként pedig az sincs bizonyítva, hogy egyáltalán a vádlottak követték el őket. Feltéve, de meg nem engedve, hogy Budaházy és társai számlájára írhatók a cselekmények, van olyan adat, mely szerint az elsőrendű vádlott kifejezetten arra adott utasítást, hogy személyi sérülés ne történjen. Budaházy György nem híve a személy elleni erőszaknak – jegyezte meg az ügyvéd.
Hangsúlyozta, hogy az egyik, az ügyészség szerint terrorcselekménynek minősülő támadásnál komolyan felmerült, hogy inkább zaklatásnak minősítsék, amely úgy viszonyul a terrorcselekményhez, mint a könnyű testi sértés az emberöléshez. Az ügyvéd szerint a vádbeli cselekmények sem állami szerv kényszerítését, sem a lakosság megfélemlítését nem valósították meg. Hozzátette: soha senki komolyan még csak fontolóra se vette, hogy az Országgyűlés nem szavazza meg azt, amit a vádbeli szervezet ellenzett.
Az ügyészség terroristázik, akárcsak román kollégáik
Az ügyészség szerint a "terrorszervezet" előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, és előrehozott választást akart a terrorcselekményekkel kikényszeríteni.
Emellett az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway jegyiroda és két buzibár elleni támadás "a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését" célozta. Miután az egyik felgyújtott homárbárban voltak vendégek, ebben az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény.
A lakosság megfélemlítése kapcsán Szikinger István arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte minden bűncselekmény megijeszthet egyes embereket, ám nincs adat arra, hogy ezek a támadások komoly félelmet keltettek volna. Megjegyezte, a cigánygyilkosságok kapcsán sem merült fel, hogy terrorcselekményekről lenne szó.
Magyarok Nyilai vagy nem is létezett, vagy nem a vádlottakhoz köthető
Szikinger István szerint az ügyészségnek még a bűnszervezet vagy terrorszervezet létét, létrejöttét sem sikerült bizonyítania. A vádbeli Budaházy György vezette Magyarok Nyilai vagy nem is létezett, vagy nem a vádlottakhoz köthető – mondta.
Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik vádbeli cselekmény után a Magyarok Nyilai által kiadott közlemény lényeges pontokon másként írta le a támadást, mint ahogy történt, amiből egyenesen következik, hogy nem az elkövetőkhöz köthető a dokumentum.
A spicli igen készséges
A vádlottak túlnyomó többsége az eljárás során tagadta bűnösségét, ám volt, aki beismerte tettét, és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított a hatóságokkal együttműködve a tárgyaláson már tanúként tehetett társait terhelő vallomást, továbbá az egyik vádlottnak rögzítették többórányi beszélgetését, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat.
Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak húsz évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott.
Budaházy György védőbeszéde várhatóan hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet a több mint fél évtizede kezdődött perben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik.
(MTI nyomán)
Frissítés: A teljes védőbeszéd
Kapcsolódó:
- Többet akkor sem kaphatna az ember, ha lelőné a képviselőket - interjú Budaházyval
