A "kirekesztés" ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók "összefogásának" utópiáját sulykolták az Élet menete rendezvény szónokai a budapesti Szent István-bazilika előtti téren vasárnap délután.

A rendezvény fő szónoka, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett (s aki utána egyből tüntetett - a szerk.) Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia című Oscar-díjas, magyar adófizetők pénzéből elkészített hologiccs főszereplője arról beszélt, hogy Auschwitz két tekintetben is végérvényesen módosította a normákat. "Egyrészt láthatóvá tette, mire vagyunk képesek egymással mi, emberek, mennyire és mennyien el tudunk aljasodni, másrészt, azt is fájdalmasan egyértelművé vált, mi az, ami még belefér a Mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna" - fogalmazott. Elmozdult, örökre megváltozott az önmagunkról és a Jóistenről alkotott képünk. Auschwitz az a történelemben, ami a tudományban a relativitáselmélet. Senki nem érti, de mindenkire vonatkozik - fűzte hozzá Röhrig Géza.

A szégyenszemre a Szent István-bazilika előtt felállított színpadon idén először hajbókoltak a történelmi egyházak képviselői.

Az országos főrabbi zsidóhoz méltóan hálálta meg a gesztust

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) arról beszélt, hogy a bazilika és a Dohány utcai zsinagóga, ahonnan a menet elindult, mindössze néhány percnyi sétára van egymástól, mégis voltak idők, amikor messzebb voltak, mintsem "elérhetett volna a zsinagóga hangja a bazilikáig". Voltak idők, amikor a zsinagóga zokogása, a halálra szánt zsidók segélykérése süket fülekre és zárt ajtókra talált - mondta hálából vendéglátói felé.

"Ma a Bazilika kapui nyitva állnak, ma elérkezett a zsidó hang a keresztény templomhoz. (...) Keresztények és zsidók együtt mennek és adnak elkésett tiszteletet a mártíroknak. Ma felépítettünk egy hidat, amelyen el is indultunk együtt" - ravaszkodott az országos főrabbi. A "vészkorszak" egyik üzenete, hogy "nem lehetett volna milliókat vágóhídra küldeni, ha őrizték volna a hidakat, nem siratnánk az elveszített és soha meg nem születhetett életeket, ha azok a kapuk nyitva lettek volna" - vádaskodott Frölich, kinek szavai egyet jelentettek azzal, hogy a katolikus egyházat jelölte ki aktuális bűnbaknak a "vészkorszakért" és a "hatmillióért".

"Múltba nézve, de a jövő felé indulva, együtt kell lépnünk, ha azt akarjuk, hogy a vészkorszak tragédiája és szégyene soha ne ismétlődhessék meg" - figyelmeztetett Frölich Róbert.

Székely János katolikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke nem vett tudomást a zsidó pimaszságról, "testvéri kézről" kezdett el beszélni: az élet menetének lépéseit a szívben kell megtenni, a múlttal való őszinte szembenézéssel, a másik kultúra, a másik ember megismerésével, tiszteletével és szeretetével. A katolikus püspök felidézte: nemrég ortodox rabbik egy csoportja nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között azt írták: "keresztények és zsidók együtt kell, hogy munkálkodjunk korunk erkölcsi kihívásainak megoldásában (...) és a világ jobbításán". Ezek a rabbik megérezték a történelmi pillanatot, és a "Mennyei Atya akaratát", hogy új fejezetet nyissanak a zsidóság és a kereszténység történelmében, és testvéri kezet nyújtsanak egymásnak - mutatott rá.

Természetesen az áldozati bárány hasonlat sem maradhatott el

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta, abban a néhány órában, amikor az emlékeztetés tereivé válnak az utcák, "elgondoljuk, sétálhatna most itt unokájával az, akit errefelé vittek el a halál menetére", akit "áldozati bárányként hurcoltak el" és akit "a háború értelmetlen poklába löktek".

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott: "hiszem, hogy az örökkévaló Isten örül, amikor erre a menetre, az Élet menetére tekint. Az ő áldását kérjük, hogy valóban az élet hirdetői, védelmezői és továbbadói lehessünk egy sok tekintetben halálra orientált világban".

Demokráciáról, egyenlőségről és másságról beszélt a helytartó

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete azt mondta, az Élet menetének legfontosabb üzenete az, hogy "másnak lenni nem betegség, mások gyűlölete pedig nem orvosság". A mai demokrácia nemcsak az egyenlőséghez, hanem a mássághoz való jogot is megadja, és ameddig bárkit faji, vallási alapon, vagy nemi identitása miatt üldöznek, és ameddig gyűlöletből fakadó erőszakos események történnek, "kötelességünk együtt menetelni évről évre" - hangsúlyozta.

A résztvevők félperces néma csenddel emlékeztek meg a március végén elhunyt Imre Kertész Nobel-díjas íróról.

A résztvevők "Soha többé" feliratú léggömböket, magyar, de leginkább izraeli és európai uniós zászlókat vittek magukkal.

(MTI nyomán)