A szerdai kormányülés szünetében jelentette be Orbán Viktor, hogy népszavazást kezdeményez a kormány a kötelező betelepítési kvótáról:

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" - így szól a február 24-én benyújtott kérdés.



Ezért nem lesz cirógatás a Muttitól

Orbán arról beszélt, hogy Brüsszel nem veheti el a magyar parlamenttől a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést. "Nem árulok zsákbamacskát, hiszen a parlament elutasítja azt. Ezzel kiáll az ország függetlensége mellett és elutasítja a kvótát" - mondta a miniszterelnök.

Orbán azzal folytatta, hogy a népszavazás európai és demokratikus dolog, ezért senki nem vitathatja, hogy Magyarország az európai úton jár. "Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató döntéseket" - érvelt. A kvóta viszont átrajzolná Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát. Erre pedig sem Brüsszelnek, nem semmilyen európai testületnek nincs felhatalmazása.

"Meggyőződésem, hogy a kormány egy közhangulatnak engedett" - mint mondta, a kvóta bevezetése "visszaélés a hatalommal."

Újságírói kérdésre elmondta Orbán, hogy az alapvető kérdés az, dönthetnek-e a magyarok arról, kikkel éljenek és kikkel ne éljenek együtt. Hogy a népszavazásnak milyen hatása lesz Brüsszelben, az már másodlagos kérdés.

A tegnapi NVI-nél történt botrányt "méltánytalan helyzetnek" nevezte a miniszterelnök, és arra kérte Pálffy Ilonát, a testület elnökét, hogy tegyen javaslatot az illetékes minisztériumnak. (Ezt egyébként már tavaly megtette Pálffy, akkor sem a Fidesz, sem az MSZP nem támogatta az előterjesztést.)

"Semmiképpen nem kevernénk össze a szezont a fazonnal" - válaszol Orbán. Szerinte most, vagyis a kvótaügyi népszavazás bejelentésével "a legfontosabb kérdésről van szó", ami "nem említhető egy lapon semmilyen életmódról szóló kérdéssel" (vagyis a vasárnapi zárva tartásról szólóval), ezért nem vonható össze a két téma.

Végül arra válaszolt Orbán, hogy lemond-e a kormány, ha sikertelen lesz a népszavazás: erről még nincs döntés.

(HVG nyomán)

Frissítés: így reagáltak a pártok:

A Jobbik üdvözli a népszavazást

A Jobbik üdvözli, hogy pártjuk kezdeményezése után csaknem fél évvel a kormány is belátta: népszavazáson kell elutasítani a betelepítési kvótát - értékelte Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentését Z. Kárpát Dániel.

Az ellenzéki tömörülés alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján az ügyet nemzeti sorskérdésnek nevezte, és elmondta: pártja csütörtökre ötpárti egyeztetésre hívja a parlamenti frakciókat az esetleges kiskapuk kizárása érdekében. Mint fogalmazott, olyan kérdést kell benyújtani, ami kizárja a visszatoloncolás, a relokáció és minden Magyarországot károsan érintő intézmény lehetőségét.

Kijelentette azt is: a Jobbik egyértelműen a "nem" oldalán áll. A politikus a pártja nevében arra kérte a szavazókat, hogy úgy nyilvánítsanak véleményt: Magyarországra hívatlanul idegeneket ne lehessen betelepíteni.

Tóbiás: legyen egyidőben népszavazás a földről és a boltzárról is!

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az nem lehet, hogy Magyarországon a miniszterelnök döntse el, miről lehet népszavazást tartani.

Tóbiás József a kormányfő kvótareferendummal kapcsolatos bejelentésére reagálva azt mondta, a miniszterelnöknek tudomásul kell vennie, nem az nemzeti sorskérdés, amit ő annak nevez.

Úgy folytatta: nagyon szeretné, ha a miniszterelnök lenne olyan bátor, hogy a kvótareferendumhoz kapcsolja a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazást is.

Az nem megy, hogy egy miniszterelnöknek van joga, a népnek meg nincs - közölte.

Tóbiás József azt mondta, ha ez így történik, akkor érdekeltek lesznek abban, hogy a népszavás ezekről a kérdésekről sikeres legyen.

A kvótareferendumról azt mondta, az MSZP egyetért azzal, hogy ne lehessen az Országgyűlés feje felett a magyar emberek életét befolyásoló döntést hozni. Szerinte azonban meg kell vizsgálni, hogy a kormány népszavazási kérdése megfelel-e az alaptörvénynek és az EU alapszerződésének.

Tóbiás József szólt arról is, hogy egy napja nem lehet tudni arról, mit tett az ügyészség, a rendőrség, a kormány a szerdán, a Nemzeti Választási Irodánál történt bűncselekmény ügyében. Ki a felelős azért, hogy egy magyar állampolgár nem tudott élni a népszavazási kezdeményezési jogával? Ki az, aki megrendelte "a verőlegényeket"? A Fidesznek, a miniszterelnöknek mi a véleménye a történtekről? - sorolta kérdéseit.

Kérdésre válaszolva Tóbiás József kevésnek tartotta azt, hogy Orbán Viktor szerint méltatlan volt a szerdai helyzet, mert úgy látja, a kormány a felelős, ugyanis az ő javaslatára nevezték ki a Nemzeti Választási Bizottság és az iroda vezetőit.

LMP: a népszavazás a népé , nem a kormányé

Az LMP szerint a kormány a kvótareferendum kezdeményezésével tovább folytatja a népszavazás intézményének kiüresítését, ellehetetlenítését a Nemzeti Választási Irodánál kedden történtek után.

"A népszavazás a népé és nem a kormányé" - szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Ferenczi István, az ellenzéki párt közösségi részvételi szakszóvivője Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését követően.

Úgy ítélte meg: a kormány ezzel az akciójával azt akadályozza, hogy az emberek olyan fontos kérdésekben hozhassanak döntést, mint a "földrablás" vagy a vasárnapi zárva tartás.

"Felháborítónak tartjuk, hogy hülyének nézik az embereket, az ő nevükben is kikérjük ezt" - nyilatkozta, majd elmondta: a konkrét kérdésben akkor foglalnak majd állást, ha azt a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette.

PM: szánalmas vergődés, terelési kísérlet

A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett kérdésben nem lehet népszavazást kiírni, mert nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségről nem lehet referendumot tartani.

A párt szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján a kormányfő bejelentését "szánalmas vergődésnek", "kétségbeesett terelési kísérletnek" nevezte. Tordai Bence szerint Orbán Viktor ezzel arról akarja elvonni a figyelmet, hogy kedden a Nemzeti Választási Irodánál "Fidesz-közeli verőlegények" megakadályozták, hogy a magyar nép kinyilváníthassa az akaratát egy a kabinet számára kellemetlen kérdésben.

A politikus szerint "végtelenül pofátlan és cinikus" a kormányfő azon kijelentése, hogy a kabinet támogatja és európai megoldásnak tartja a népszavazás intézményét.

A PM azt javasolja, hogy senki ne foglalkozzon "ezzel a jogi nonszensszel", inkább mindenki törődjön az ország valódi problémáival - mondta Tordai Bence.

MLP: nem korrekt

A Magyar Liberális Párt nem tartja korrektnek az Orbán Viktor miniszterelnök által a kvótaügyben szerdán bejelentett népszavazási kérdést, mert a párt szerint az Európai Unióban nincs olyan jogi fogalom, hogy kötelező betelepítés.

Szent-Iványi István budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, senki nem várja el egyetlen tagállamtól sem, hogy betelepítsen bárkit is.

Az EU idevágó jogszabályai az áttelepítésről szólnak, ami azt jelenti, hogy a menekültügyi eljárást az adott országban, annak törvényei alapján kell lefolytatni.

"Ma ott tartunk, hogy akár Jézus Krisztus is jelentkezhetne azzal, hogy hazájában nézetei miatt üldözik és az élete is veszélyben van, a magyar hatóságoknál nem kapná meg a menekültstátust, mert az mondanák, hogy ön átment több biztonságos országon" - fogalmazott a politikus.

DK: a boltzárról, a Klik-ről és az egészségügy finanszírozásáról kell népszavazást kiírni

A Demokratikus Koalíció szerint nem a kötelező betelepítési kvótáról, hanem a vasárnapi boltzárról, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről és az egészségügy finanszírozásának rendezéséről kellene népszavazást tartani.

A párt szóvivője a kormányfő szerdai bejelentésére reagáló sajtótájékoztatóján azt mondta, ha ezekhez a miniszterelnök "hozzá akarja csapni" saját kezdeményezését, akkor a referendum álljon négy kérdésből. Ha a kormányfő csak egy kérdéssel, a betelepítési kvótával kíván foglalkozni, akkor viszont a DK arra kéri a demokratikus pártokat és a demokrata szavazókat, hogy bojkottálják az "orbáni népszavazást" - tette hozzá Gréczy Zsolt.

A politikus arra is reagált, hogy Orbán Viktor közölte, kezdeményezi, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elemezze a népszavazások kezdeményezésénél kialakult helyzetet, és tegyen javaslatot a szabályok megváltoztatására.

A szóvivő kiemelte, hogy ezeket a jogszabályokat a kormány alkotta, az NVI-nél pedig "nem tülekedés történt, hanem jogtiprás".

(MTI)

2. frissítés: lehet egyáltalán népszavazást tartani Orbán kérdéséről?

Az Index szerint nem. Alább az írásuk.

A kormánynak az is jó, ha nem lesz érvényes a népszavazás, és az is, ha a Nemzeti Választási Bizottság vagy a Kúria keresztbe tesz neki. Ez utóbbi azért tűnik valószínűnek, mert Orbánék kezdeményezése nemes egyszerűséggel az Alaptörvénybe ütközik.

Elmagyarázzuk, akkor mégis mi lehet az értelme.

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" – ezt a kérdést nyújtotta be ma a kormány a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A kérdés hitelesítéséről az NVB dönt, és ennek során a testületnek egyebek mellett azt kell vizsgálnia, hogy az megfelel-e az alaptörvény előírásainak.

És itt van az első bibi.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Hiába előlegezte meg Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, hogy a kötelező kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni a magyar parlamenttől: itt most nem az a kérdés, hogy Orbán mit mond, hanem hogy miről lehet népszavazást jogszerűen kiírni.

Márpedig az, ami a kormány kérdésében szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elő, nem tűnik az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az Alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyűlés) képviseli.

A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek: a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyűlés hatás-, sem a feladatkörébe.

De vajon hogyan érti a népszavazásra benyújtott kérdését a kormány?

  1. Azt szeretnék kinyilváníttatni a szavazókkal, hogy az EU jelenlegi alapító szerződésének keretei között az Európai Tanács ne hozhasson kötelező döntést a betelepítendő menekültekről. Ez értelemszerűen nemhogy nem országgyűlési, de még csak nem is nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.
  2. A népszavazási kezdeményezés arra vonatkozik, hogy Magyarország ne támogasson ilyen döntést az EU-ban. Ez a kormány hatásköre, nem az Országgyűlésé.
  3. Ha azt akarják elérni, hogy az Országgyűlés hozzon állásfoglalást ugyanerről, ami megkötné a kormány kezét, az nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségbe ütközik. Erről már született NVB- és azt helyben hagyó Kúria-döntés, amikor valaki az Európai Ügyészség felállítását támogató parlamenti határozatot szeretett volna népszavazással kicsikarni.
  4. Az is lehet, hogy a kormány azt akarja kizárni, hogy az Unió alapító szerződését úgy módosítsák, hogy a kötelező betelepítési kvóta elrendelhető legyen. Ilyen ügyben is döntött már korábban az NVB és a Kúria: amikor a Jobbik népszavazást kezdeményezett, hogy az EU alapító szerződéseit úgy módosítsák, hogy a termőföldszerzési korlátozások határidő nélkül fenntarthatók legyenek, a Kúria azt nemzetközi szerződést érintő, tiltott tárgykörbe ütközőnek tekintette.

Ugyanis ez a másik bibi: az Alaptörvény 8. (2) d) szakasza szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos népszavazást kiírni. Ráadásul, mint a fentiekből kiderült, nem egyértelmű, hogy a népszavazási kérdés pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyűlésre, miközben ez is jogszabályi követelmény.

Akár így, akár úgy, ez a népszavazási kezdeményezés nem mehet át az NVB-n, de a Kúrián egész biztosan nem (elméletileg az ügy amúgy még az Alkotmánybíróságot is megjárhatja). Orbán Viktor ezt feltehetően tudja, és inkább arra játszik, hogy demonstrálja, mindent megtett a kötelező kvóta bevezetése ellen.

A népszavazásra feltett kérdés szövege egyébként azért is érdekes, mert azt kivételesen úgy fogalmazták meg, hogy a kezdeményező (a kormány) szándékának a nemleges válasz feleljen meg. Így viszont ha a fentiek ellenére mégis lesz róla népszavazás, ám a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele vesz rajta részt, a kormány arra hivatkozhat, hogy lám, milyen kevesen támogatják a kötelező kvóta bevezetését.

Az Alapjogokért Központ szerint ugyanakkor "alaptörvényszerű a kormány népszavazási kezdeményezése":

Az uniós kényszer-betelepítés ügyében a kormány által kezdeményezett népszavazásra javasolt kérdés az Alapjogokért Központ szerint megfelel a hatályos alkotmányos és törvényi előírásoknak, azaz azt a Nemzeti Választási Bizottság előreláthatóan hitelesíteni fogja. Maga a téma ugyanis az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozónak minősül, tekintettel arra, hogy sem hazai, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás vonatkozó jogalkotási kompetenciáját. Ráadásul éppen, hogy az Unió tervezett döntései ütköznek a magyar Alaptörvénybe, ezáltal sértik Magyarország szuverenitását.

A kérdés ugyanakkor nem minősül tiltott tárgykörnek sem. Az Alaptörvény – a korábbi, ideiglenes Alkotmánnyal megegyezően – ugyanis azt írja elő, hogy „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” nem lehet népszavazást tartani. Az uniós jog azonban az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata alapján nem minősül nemzetközi jognak, hanem egy önálló és speciális jogterület – ezáltal azzal összefüggésben kiírható népszavazás. Az alkotmányos kötöttségeken túlmenően azt is fontos kiemelni, hogy a kérdés megfelelőnek látszik a népszavazási törvény szempontjából is, hiszen megfelel úgy a választópolgári, mint a jogalkotói egyértelműség követelményének. Azaz arra egyértelműen lehet válaszolni és az Országgyűlés is vélelmezhetően el tudja majd dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.