Az iszlám országokból érkező migránsok integrációja gyakorlatilag lehetetlen az érkezők nagy száma és a kibocsátó országok erősen vallásos jellege miatt – mutat rá Maróth Miklós akadémikus. Az iszlám világ kulturális és vallási jellegzetességeit tudományos szinten jól ismerő orientalista szerint az európai kontinensen tavaly megjelent egy-másfél millió muszlim illegális bevándorló csak az előszele annak a migránsáradatnak, amely a térség elképesztő mértékű túlnépesedése miatt vár ránk. A Magyar Idők interjúja.
– Integrálhatók az Európába érkező iszlám vallású bevándorlók?
– A magyarországi példa azt mutatja, hogy beolvadt a muzulmán embereknek az a csoportja, amely Magyarországon telepedett le azután, hogy nálunk tanult. Ez annak az eredménye, hogy egy szekularizált arab közegből jöttek. Jelenleg azonban nem ilyen arab országokból jönnek, hanem erősen vallási irányba eltolódott területekről. Olyan emberek, akik a nyelvi korlátok és a műveltségbeli hiányok miatt nem képesek fölvenni a befogadó országok kultúráját. Nem is igen érdekli őket a befogadó közeg, tekintettel arra, hogy a muzulmán meggyőződésük azt súgja nekik: az ő vallásuk magasabb rendű, tehát ők vannak a vallási igazság birtokában, míg a keresztények meghamisítják Isten szavát. Bizonyos tekintetben vonzza őket Európa, mert szabadabb életet élhetnek, mint odahaza. Természetesen ezt a jogot a bevándorló férfiak maguknak tartják fenn, a velük együtt érkező családjuknak, elsősorban a nőknek, ezt nem adják meg.
Ugyanakkor megvetik az „erkölcstelenségét” annak az európai kultúrának, amelyet élvezni akarnak. Ebből fakadóan azt látjuk, hogy – néhány példától eltekintve – nem akarnak integrálódni, szemben azokkal, akik kulturálisan is megállják a helyüket. Párhuzamos társadalmakat hoznak létre, és az iskolarendszerből is ők buknak ki elsősorban, mivel a kibocsátó országok olyan rétegeiből érkeznek, amelyek nem a legtehetségesebbek. Bizonyos országokban a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az iskolákból kibukott gyermekek 80 százalékát a bevándorló hátterű családok adják. Ennek következtében ezeknek a családoknak a következő generációja még kevésbé tud beilleszkedni, mint az első, amely konkrétan még valamilyen munkahely reményében jött be Európába. Ezekből áll össze az a lumpen réteg, amely autókat borogat fel, fosztogat és gyújtogat.
Nem szabad elfelejteni, hogy akik illegális bevándorlóként mostanában nagy számban Európába érkeznek, azok a határok megkerülésével, sokszor a személyazonosságuk eltitkolásával jönnek, ezzel pedig mindent megtagadnak, ami Európa lényege, vagyis a törvénytiszteletet és a rendet.
Így ők most magukkal hozzák azt a káoszt és azt a rendetlenséget, amely elől egyébként menekülnek. Európának nem állhat érdekében olyan emberek befogadása, akik a belépésükkor kérdésessé teszik, hogy rájuk érvényesek a törvények.
– A vallási fanatizmus természetes velejárója az iszlám vallásnak?
– A vallási fanatizmus többnyire személyiségfüggő. Azt szokták mondani, hogy Magyarországon és a világon máshol, az arab országokban is, a lakosság tíz-tizenöt százaléka hajlamos a szélsőségekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából háromszázmillió szélsőséges muszlimmal kell számolnunk. Azok az emberek, akik a társadalmi frusztrációjuk miatt idegennek érzik magukat Európában, hajlamosabbak arra, hogy szélsőséges nézeteket valljanak. Tekintettel arra, hogy az iszlámban a vallás és nemzetiség igen szorosan összetartozik, kéz a kézben jár, ennek következtében az európai társdalom perifériáin élő emberek fölfedezik magukban az arabot vagy az afgánt, attól függően, hogy honnan jöttek, és ezzel együtt fölfedezik magukban a muszlimot is. A tapasztalatok alapján ha a mecsetekben ezt az érzést még felelőtlenül tüzelik is bennük, ez olyan eseményekhez vezethet, mint amit Londonban is láthattunk. Angliában született brit állampolgárságú, de külföldi hátterű emberek az angol polgártársaikat voltak képesek szívtelenül felrobbantani.
– Az illegális bevándorlókat mi mozgatja, és milyen hozzáállással érkeznek Európába?
– Nem a háború az oka a menekülésüknek. A háború csak lehetővé tette, hogy meneküljenek. Az ok igazából gazdasági. A Közel-Kelet nem képes eltartani a népességrobbanás miatt rendkívüli nagyságúra megnőtt lakosságszámot. Ha figyelembe vesszük, hogy 2000 és 2050 között az iszlám világ gyarapodását egymilliárd főben jelölték meg – egy olyan terület gyarapodását, amely már most sem tudja eltartani az ott élő lakosságot –, akkor ez alapján ebben az ötven évben egymilliárd embernek az elvándorlásával lehet számolni. Mivel mi közel vagyunk a Közel- és Közép-Kelethez, kézenfekvő, hogy ennek a feleslegnek a megjelenése elsősorban Európában várható.
A kérdés az, hogy Európa hajlandó és képes-e egymilliárd embert befogadni.
Olyan emberekről van szó, akik radikalizálódhatnak az itteni muzulmán lelki vezetők hatására. Elgondolkodtató, hogy vajon mit jelent az, amikor megjelenik Európában egymillió muzulmán bevándorló, Szaúd-Arábia pedig segítségként felajánlja, hogy 240 mecsetet épít. Ha érzékelni szeretnénk az iszlám világban az első világháború óta bekövetkezett rendkívüli mértékű népességnövekedést és az ebből adódó problémákat, elég abba belegondolni, vajon Magyarországon milyen társadalmi és gazdasági problémákat okozna, ha a mostani 10 millió helyett 70 millióan élnénk az ország mai területén.
– Kell-e több millió iszlám bevándorló Európába?
– Itt nem a vallás a lényeges kérdés, hanem maga a bevándorlás szükségessége. Kell-e több millió olyan ember, akit nem Európában iskoláztak, akit nem az európai iparra képeztek ki? A 80-as években Finnországban – amely akkor egy négy és fél milliós kis ország volt – évente húszezer embert bocsátottak el, mert a műszaki fejlettség annyira emelte a termelékenységet, hogy körülbelül ennyi ember vált fölöslegessé. Elsősorban azokat bocsátották el, akik alacsonyabb végzettségűek voltak, a modern technológia kezelésére nem voltak alkalmasak.
Az a bevándorlótömeg, amely most Európa felé áramlik a világ legelmaradottabb feléről, Kongótól egészen Nepálig, nem abból az iskolarendszerből jön, amely Európában megszokott.
Ha a technológiai fejlődés következményeként európai iskolákban végzett embereket bocsátottak el, akkor olyan országokból, ahol a lakosságnak körülbelül a fele analfabéta, ennél sokkal rosszabb helyzettel kell számolni. Ha megnézzük, hogy az eddigi bevándorlók hol foglaltak maguknak helyet, hol találtak állást maguknak, azt látjuk, hogy alapvetően a szolgáltatásokban, például kebabosként és hasonló munkahelyeken. Az kérdéses, hogy ezt a gazdasági szférát meddig gyarapíthatjuk. Iskolázottság szempontjából ezek az emberek nem olyanok tehát, akikre Európának szüksége lenne. Az egy más kérdés, hogy az európai ipar fejlődése és a lakosság lélekszámának csökkenése bizonyos országokban további munkáskezeket igényelhet. Az viszont nem hihető, hogy segédmunkásokra akarnák alapítani a termelés fejlesztését.
– Mi az oka a bevándorlók számunkra furcsa viselkedési formáinak, például annak hogy előszeretettel cselekszenek csoportosan?
– Ez több egymást erősítő okra vezethető vissza. Az iszlám világ mentalitása alapvetően különbözik az európaitól. Az európai viselkedés lényege az, amit az Újszövetségben is olvashatunk, amikor például Szent Pál sporthasonlatokat használva azt mondja: a pályát megfutottam, a harcot megharcoltam. A sportban vannak győztesek és vannak vesztesek, de a versenyeken egyéni résztvevők vannak, akik között egyfajta hierarchia alakul ki. Az európai társadalom ugyanis hierarchikus társadalom, amely egyéni teljesítményekre épül. A közel-keleti hasonlatok viszont mindig a sivatagi utazásból származnak. A sivatagi utazást együtt csinálják az emberek: vagy együtt pusztulnak el, vagy együtt sikerül nekik az átkelés. Ez a társadalom tehát nem hierarchikusan tagolt, hanem horizontálisan. Az a fontos, ki áll közelebb a vezetőhöz, és ki távolabb. Tehát a közösségi szellem jobban áthatja a muzulmánokat. Ez aztán sok tevékenységükben is megmutatkozik. Például jobban segítik egymást, mint a keresztény közösségek. Az illegális bevándorlásra ugyanakkor rátelepedett a szervezett bűnözés is. Vannak például, akik hamis reklámokkal bírják rá az embereket Szíriában, hogy adják el a házukat, mert Svédországban majd kapnak lakást. Azt azonban nem mondják el, hogy ez csak két vagy három év múlva történhet meg. Egyszerűen rábírják az embereket arra, hogy a nehéz körülményeiket hátrahagyva, mindent fölszámolva fektessék a pénzüket utazásba. A pénzt viszont, mire az európai partokra elérnek, az embercsempészek elveszik tőlük, hogy aztán az európai államokra bízzák a migránsok utaztatását.
– Az iszlám vallási fanatizmus hogyan viszonyul a kereszténységhez?
– Az iszlám világának van egy önképe. Nevezetesen az, hogy az iszlám a béke vallása, és az iszlám végtelenül toleráns, mert elismeri más vallásoknak prófétáit is saját prófétáink, és védett (dzimmí) státusban vannak a „könyv birtokosai” (zsidók és keresztények) az iszlám területén belül. Ha viszont megnézzük, hogy mi történik napjainkban, azt látjuk, hogy a szemünk előtt tűnt el kétmillió iraki keresztény. Azt látjuk, hogy a Boko Haram szinte naponta 20-30, 50-70 embert lemészárol.
Azt látjuk, hogy az iszlám állam keresztény embereket végez ki pusztán azért, mert keresztények, és azt látjuk, hogy keresztény emberekkel, nőkkel kereskedik, rabszolgasorban tartva őket. Az iszlám önképével szemben ez a szomorú valóság.
Nem lehet azt mondani, hogy minden muzulmán ilyen, nem lehet ezeket a dolgokat közvetlenül összekötni az iszlámmal vagy a muzulmánokkal. De az iszlám vallásban vannak olyan félreérthető rendelkezések, amelyeket bizonyos elemek félre is értenek. Ez olyan valami, ami az abszolút erkölcsi tiltások esetében (tízparancsolat) a keresztény világban elképzelhetetlen. Mi Európában nem gyilkolunk muszlimokat, nem kereskedünk a muszlim nőkkel. Az iszlámban is tilos a gyilkosság, az egyik legfőbb bűnnek számít, de a Koránban viszont szerepel passzus a „kivételes” esetekre. Ha pedig van kiskapu, akkor a fő rendelkezést már meg lehet kerülni. Ezért láthatjuk azt, hogy a keleti keresztények a szemünk előtt halnak ki egyik országból a másik után. Van a muszlim társadalomban egy bizonyos gyűlölet a keresztényekkel szemben, ami időnként tettlegességig fajul, és természetesen ezt néha meg is indokolják. Alexandriában például egy templomot azért robbantottak fel, mert meg akarták menteni a a keresztények lelkét, akik tévúton járnak, mert nem az iszlám hívei. Ezzel szemben az iszlám világban sokszor hivatkoznak arra, hogy az én szomszédom is keresztény, akivel jóban vagyunk, és ez is igaz. Pakisztánban van olyan nő, akiről azt mondták: ismerte a próféta tanítását, de nem fogadta el. Ez azt jelenti, hogy megveti a prófétát, a próféta megvetése pedig halálbüntetést von maga után. Jelenleg ennek a nőnek az ügyében nemzetközi tiltakozás folyik, mivel a fönti indokkal halálra ítélte egy hivatalos muszlim bíróság.
– Lehet azt mondani, hogy az iszlám egy erőszakos térítő vallás?
– Az iszlám két részre osztja a világot: a dár al-iszlámra és a dár al-harbra, tehát az iszlám világára és a háború világára. A muzulmán híveknek az életvitelszerű tartózkodást a dár al-harbban nem engedik meg, csak akkor, ha sajátos céljuk van ezzel, például tanulni akarnak. Mihelyst a célt elérték, azonnal haza kellene menniük az iszlám világába, ha nem, akkor kötelességük mindent megtenni azért, hogy a dár al-harbban is az iszlámot juttassák érvényre. Akik most Európába jönnek dolgozni, a munkájuk végeztével hazamennek? Nem mennek haza, sőt azt látjuk, hogy a családjukat is maguk után hozzák, és letelepednek. Ebből viszont az következik, hogy nekik az európai világ muzulmánná alakításán kellene fáradozniuk. Vannak jelek arra, hogy ezt valóban megteszik. London bizonyos területein saría járőröket tartanak, és angol fiatalokat vegzálnak azért, mert sört mernek inni az ő területükön. Ez azt jelenti, hogy ők már kisajátítottak egy területet maguknak, ahol az iszlám törvényei érvényesek a gyakorlatban, miközben hivatalosan ez nincs így. Berlin bizonyos kerületeiben a muszlim étterem-tulajdonosok összefognak, és a német állampolgároknak sem adnak sört, mert az ő területükön nincsen szeszes ital. Kihasítottak tehát egy részt Németország területéből, ahol – bár nem hivatalosan, de – a saría törvényei érvényesek.
Amikor pedig azt látjuk, hogy egy menekülteket befogadó országban leveszik a kereszteket, hogy az ne zavarja a muszlim bevándorlókat, talán észre sem vesszük, hogy elkezdődött az integráció, mégpedig a keresztény többség integrációja a muszlim kisebbségbe.
Ezzel ellentétes az ausztrál államfő álláspontja, aki azt mondta, hogy Isten hozta a menekülteket, de ez Ausztrália, a mi országunk és a mi vallásunk itt a kereszténység, akinek ez nem tetszik, az menjen haza. Vagy jól érzi magát, vagy elmegy, „Love it, or leave it” – mondta az ausztrál politikus. Ausztráliának Európával szemben esze ágában sincs a bevándorlók ízléséhez, elvárásaihoz igazodni.
– Az illegális migránsáradat az iszlám és a keresztény világok civilizációs összecsapásához vezethet?
– Európában a terrorcselekmények a fegyveres konfliktusok felé tolják az eseményeket. Azt nagyon nehéz most megjósolni, hogy aztán a mérsékelt muzulmán elemeknek, akik léteznek, de nem hallatják a hangjukat, és a keresztényeknek sikerül-e meggátolniuk, hogy az iszlám világán belüli hangos kisebbség belesodorja-e a világot egy fegyveres konfliktusba vagy bármilyen erőszakos cselekménybe.
Felelősségteljes emberekre lenne szükség, akik átlátják annak a veszélyét, hogy egymilliárd embert nem tud Európa befogadni, egymilliárd ember problémáját nem tudja a világ többi része elintézni.
A tét a békés egymás mellett élés. Ha a keresztények befogadják a muszlimokat, akkor a muszlimoknak is toleránsnak kellene lenniük a keresztényekkel szemben, legalább Európa területén. Egyelőre azonban nem azt mutatják a fejlemények, hogy így akarnának viselkedni.
"Azok az illegális bevándorlók jönnek, akiknek minden mindegy"
Erősödni fog a nyomás Európán és a magyar határon, mert ezután azok az illegális bevándorlók jönnek, akiknek minden mindegy – nyilatkozta a Magyar Időknek Horváth József titkosszolgálati szakértő.
Mint fogalmazott, nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy ezek a csoportok egyre agresszívebben lépnek fel, mert ahonnan jöttek, ott az győz, akinek fegyvere van, hosszú generációk óta így szocializálódtak. A szakértő arról is beszélt, hogy kiemelt feladatuk lesz a szolgálatoknak minél közelebb kerülni ezekhez a csoportokhoz és információt szerezni. Emlékeztetett, sok életerős fiatalember úgy jut el Európába, hogy előtte az Iszlám Államnál volt zsoldos, vagyis kapott kiképzést. Nem zárható ki az sem, hogy addig eszkalálódik a helyzet, hogy fegyverhasználatra kerül sor– tette hozzá Horváth József.
Korábban írtuk:
- Volt MTA-alelnök: Brüsszelben 2030-ra muszlim többség lesz
