Valamennyi tagállam közül egyedül Magyarország marad ki a migrációt csökkentő, közös uniós határvédelmi műveletekből. Különösen kínos hiányzásunk a Nyugat-Balkánra koncentráló fellépésből. Júniusban egy Luxemburgban tartott uniós találkozón a magyar külügyi államtitkár még arról beszélt: a migrációs válságot csak közös fellépéssel lehet megoldani.

Júliusban adott interjút a Magyar Nemzetnek a schengeni határok védelmét ellátó uniós szervezet, a Frontex vezérigazgatója. Fabrice Leggeri akkor elmondta, a Frontex elemzései szerint a Magyarországot érintő, Nyugat-Balkánról érkező menekültáradat jelentős része Görögországban lép be az unióba, ezért a tagállamok közös erőfeszítéseit a mediterrán ország külső határaira kell összpontosítani.

Az általános kép a jelenlegi szerb-magyar határ környékén

Igazodva a migránsútvonalakhoz, két akciót vezet a szervezet. A harmincnyolcmillió eurós költségvetésű Triton-művelet a Földközi-tenger középső részét célozza, vagyis az Afrikából az olasz partvidékre, illetve Máltára érkező menekülthullám csökkentésére törekszik. E mellett 2014-ben indult a Poszeidón-művelet, ami a Mediterráneum keleti térségére fókuszál. Ennek költségvetése tizennyolcmillió euró. A lapnak adott nyilatkozatában azonban Leggeri hangsúlyozta: az uniós tagállamok növelik a Poszeidón-művelet támogatását, így csökkentve a Görögországon és a Nyugat-Balkánon keresztül Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

Kínos, mivel lényegében mi kezdeményeztük

A Magyar Nemzet megkérdezte a Frontexet, hogy a "magyar" kormány miként, s milyen formában járul hozzá a hazánkat közvetve vagy közvetlenül is érintő közös fellépésekhez? A szervezet válaszából kiderült, sem a Triton-, sem a Poszeidón-műveletben nem veszünk részt. Ezzel Magyarország az egyetlen az unió 28 tagállama közül, amely távol maradt a bevándorlás mérséklését célzó közös erőfeszítésektől. Hiányzásunk a görög térségből azért is kínos, mert a döntést, amely szerint az Európai Unió fokozott figyelmet szentel a jövőben a nyugat-balkáni migrációra, diplomáciai sikerként is értékelheti Magyarország. Júniusban a tagállamok vezető tisztségviselői tárgyaltak Luxemburgban, a menekültügy az első napirendi pontként szerepelt.

Mint kiderült, hazánk előzetesen egyeztetett, közös álláspontot képviselt a visegrádi négyek országaival. Takács Szabolcs európai ügyekért felelős államtitkár beszédében ezt képviselte. Elmondta, „közös felelősségünk, hogy fenntartható megoldást és európai választ találjunk” a migráció problémájára, s kérte a tagállamokat, hogy a közösség ne hagyja figyelmen kívül a nyugat-balkáni útvonalat. – A probléma gyökereit, kiváltó okait kell kezelni, illetve meg kell akadályozni, hogy az illegális migránsok visszaéljenek az uniós menekültügyi rendszerrel. Szorosan együtt kell működni az érintett partnerországokkal – mondta uniós kollégáinak júniusban a magyar külügyi államtitkár.

A Poszeidón-műveletben összesen huszonegy tagállam vesz részt. Ott van valamennyi kelet-közép-európai állam, így a Luxemburgban velünk szoros koalíciót alkotó Csehország, Lengyelország és az ún. Szlovákia is. Segítik a görög hatóságok munkáját a balti és a skandináv országok, de az elsősorban a déli migrációs útvonalak blokkolásában érdekelt olyan államok is nyújtanak itt támogatást, mint Olaszország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság. Beszédes az is, hogy a Triton-műveletben is ott vannak a csehek, a lengyelek és a tótok, noha korábban a déli útvonalra koncentráló politikát ők is kritizálták, az akciótól ugyanakkor a huszonnyolc tagállam közül egyedül Magyarország marad távol.

A EB szerint nálunk nem olyan nagy a nyomás és kerítés sem kell

– Minden tagállamnak kötelessége lépéseket tenni az embercsempészés és az illegális migráció felszámolása érdekében – ezt már az Európai Bizottság válaszolta a lapnak. Az unió legfőbb döntéshozó szervét arra kértük, hogy értékelje Magyarország távolmaradását a közös határvédelmi fellépésektől. – Megértjük, hogy Magyarországra most nagy migrációs nyomás nehezedik, ennek mértékét azonban nem lehet összehasonlítani azzal, ami Görögországban vagy az olasz partoknál történik – írta levelében a bizottság sajtóosztálya. (Ez persze nettó hazugság, főleg ha azt nézzük, hogy népességarányosan Magyarországon adták be a legtöbb menedékkérelmet - Kuruc.info szerk.) A kerítés építésével azonban nem értenek egyet – folytatta válaszát a bizottság –, az unió inkább a közös fellépést és az információ megosztását támogatja.

A tengereken sem egyszerű, ez tény

A lap megkérdezte a magyar hatóságokat, miért nem csatlakozunk az unió többi tagállamához a schengeni határok védelmében. Az ORFK közölte, a szerb határ védelme leköti a magyar képességeket. Hozzátették: 2015-ben a bolgár–török szárazföldi határszakaszon, illetve a szerb–macedón határszakaszon technikai eszközökkel nyújtunk segítséget.

– Az, hogy Magyarország nem vesz részt a Poszeidón-műveletben, kevéssé meglepő, hiszen a technikai eszközparkra itthon is szükség van – ezt már Németh József Lajos biztonságpolitikai elemző, a Biztonságpolitika.hu főszerkesztője mondta lapunknak. Azt azonban hozzátette: érdemes lenne Magyarország részvételének más formáin elgondolkodni, mert a migrációs kihívás rendkívül összetett. – Például megfigyelőként vagy adminisztratív, értékelő-elemző segítség felajánlását még akkor is érdemes megtenni ilyen esetben, ha azt esetleg elutasítják – folytatta a szakértő. Hasonlóan vélekedik a Triton-művelettől történt távolmaradásunkról is.

Ráadásul az ilyen jellegű részvétel elősegítheti a migrációs folyamatok kezelésének egyik kulcsfontosságú elemét, a kommunikációt, amely alatt nemcsak a modern technika használatát kell értenünk, hanem azt is, hogy személyesen vagyunk jelen a folyamatokban.

(MNO nyomán)