Tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a "menekülteket", akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba - erről Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszélt a TV2 Mokka című csütörtöki műsorában.

A kormánypárti politikus azt közölte, a járatok érkezését már bejelentették az érintett uniós országok hatóságai.

A Fidesz alelnöke szerint elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra a menekültügyi helyzettel, annak kezelésével kapcsolatban.

Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer "menekült" érkezett Magyarországra; utóbbiak közül szerinte 800-nél kevesebben lehetnek azok, akiknek "jogos lehet" a menedékkérelmük, a többiek "gazdasági menekültek".

Elmondta, a Magyarországra érkező "menekültek" átlagos tartózkodási ideje három nap, de az uniós szabályok szerint a többi európai országból bármikor vissza lehet őket küldeni hozzánk, ha először itt vették őket uniós nyilvántartásba.

Arra hívta fel a figyelmet, már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak "vissza" kellene fogadnia az uniós szabály értelmében; ez közlése szerint egy valós probléma, mert több országból már vissza is küldik a "menekülteket".

Kósa Lajos közölte, idén 14 ezer ilyen határozatot hoztak a német hatóságok a menekültek Magyarországra küldéséről, míg tavaly még "csak" 800 embert küldtek vissza.

A menekültügyi kérdés súlyának érzékeltetésére arra hívta fel a figyelmet, tudomásuk szerint jelenleg is mintegy 5 millióan vannak úton Európába. Szerinte erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be, és legyünk humánusak.

Arról beszélt, Magyarország addig tudta kézben tartani a folyamatokat, amíg létezett a menekültügyi őrizetbe vétel intézménye, de azt az unió eltöröltette.

Emlékeztetett, korábban az illegális határátlépőket csak az után engedték el, miután elbírálták a menedékkérelmüket, és ha az nem volt jogos, visszaküldték abba az országba, ahonnan érkeztek.

Kósa Lajos szerint a menekültügyi őrizetbe vétel intézményét Magyarországon vissza kellene állítani, és az unió többi országában is be kellene vezetni.

A Fidesz alelnöke arról is beszélt, hogy Magyarország az uniótól lényegében - néhány eszközt leszámítva - nem kap támogatást a menekültek ellátásához.

Videón a beszélgetés: Demcsák: "de hát nem lehet lezárni a határainkat..."

Frissítés: Lázár: "azon dolgozunk, hogy kitegyük őket"

A kormány osztja azoknak az uniós országoknak az álláspontját, akik szerint az volna a leghelyesebb megoldás, ha az érkező bevándorlók még a belépés előtt olyan gyűjtőpontra kerülnének, ahol az EU meghatározza a sorsukat.

"Azon dolgozunk, hogy kitegyük őket" - fogalmazott Lázár János arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lesz azokkal a menekültekkel, akiket más uniós országok visszaküldenek Magyarországra. Az osztrák kitoloncolási tervekkel összefüggésben azt mondta, hogy akár tízezres nagyságrenddel is számolnia kell a kormánynak.

Beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök zártkörű tanácskozást hívott össze szakdiplomaták, a külügyi tárca és a Miniszterelnökség tanácsadói részvételével, hogy meghatározzák, a június végi európai tanácsi ülésen milyen pozíciót kell felvenni.

Az Európai Néppárt frakcióvezetőjével folytatott tanácskozásnak is ez volt az egyik legfontosabb témaköre - tette hozzá.

Fontosnak nevezte az emberek véleményének kikérését is, utalva arra, hogy ez a téma az elmúlt huszonöt évben nem volt közbeszéd tárgya. Komoly mintának nevezte, hogy néhány hét alatt háromszázezren küldték vissza a nemzeti konzultáció kérdőíveit.

A miniszter jelezte, hogy minden uniós jogszabályt be akarnak tartani, de szükségesnek tartja a megváltoztatásukat, mert jelenleg nincsenek meg a kitoloncolás jogi feltételei. Felhívta a figyelmet arra, hogy az a szabály, amely majd Brüsszelben születik, kötelező lesz Magyarországra nézve, ezért nagy kérdés, "mit fogunk tudni elérni".

Kiemelte, hogy a kormány osztja a belügyminiszterek tanácsában megfogalmazott álláspontot, amely arról szól, hogy jó néhány tagország szerint az volna a leghelyesebb megoldás, ha az érkező bevándorlók még a belépés előtt olyan gyűjtőpontra kerülnének, ahol az unió meghatározza a sorsukat.

Lázár János a legtöbb terhet viselő országok közé sorolta Magyarországot, és kifejtette, hogy a politikai menekülteket meg kell védeni, az illegális bevándorlók azonban fokozott kockázatot jelentenek rendészeti és egészségügyi szempontból, valamint a kincstár számára is.

Kérdezték a bevándorlásra vonatkozó tájékoztató kampány plakátjairól is. Azt felelte: "a szöveg egyszerűsége egyszerre a hátránya és az előnye, aki egyszer elolvassa, annak valami eszébe fog jutni bevándorlás és munkavállalók viszonyrendszerében, és a kormány szempontjából ez a fontos".

Korábban írtuk: Már csak ez hiányzott: Ausztria szépen visszaküldi azokat, akik nálunk már kértek menedékjogot

Az osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja azon "menekültek" ügyének elbírálását, akik korábban egy másik európai uniós tagállamban már benyújtották menedékkérelmüket, s így a jelenlegi EU-szabályozás értelmében Ausztriában már nem jogosultak menedékjogot szerezni - jelentette be közös sajtótájékoztatón Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Wolfgang Taucher, az osztrák Bevándorlási Hivatal vezetője.

Mikl-Leitner elmondta, a belügyi tárca adatai szerint a májusban az osztrák hatóságok által regisztrált menedékkérők negyede korábban már benyújtotta kérelmét egy másik EU-tagállamban, ezért az adott országba kívánják visszaküldeni őket.

A miniszter szavai szerint az intézkedésre azért van szükség, hogy helyet teremtsenek azoknak a "menekülteknek", akiknek ügyében Ausztria valóban illetékes.

Taucher hozzátette, hogy az érintett "menekültek" legtöbb esetben Magyarországról és Bulgáriából érkeztek Ausztriába.

(MTI)