Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet - hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán. Heislernek az okozott hasfájást, hogy megkezdődött a fajtársai népbírósága által elítélt, a vörösök börtönében elhunyt Hóman Bálint rehabilitációja.
Heisler András a városból és környékéről dolgozni szállított zsidóság előtt tisztelgő megemlékezésen azt mondta: soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy a xenofóbiát.
Az antiszemitizmussal kapcsolatban hangsúlyozott miniszterelnöki zéró tolerancia nem egyeztethető össze sem a kocsmai, sem az intellektuális zsidózással, de "az ország zsidó polgárait kifosztó, jogaikat eltipró, tömeggyilkosságokban bűnrészes, vagy csak egyszerűen antiszemita gondolkodású egykori közéleti személyek politikai elismerésével sem" – mondta. 
Hóman a Heisler-félék bírósága előtt
A Mazsihisz elnöke hozzátette: a zéró tolerancia "nem tűri meg Hóman Bálintnak, Horthy kultuszminiszterének, a jogfosztás emblematikus alakjának akadémiai rehabilitációját sem".
A Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásban március 6-án bűncselekmény hiányában felmentette fel Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól, egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket.
Hóman Bálint 1918-ban lett az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1929-ben pedig rendes tagja, az MTA 1945-ben kizárta a tagjai közül.
Az Akadémia partner lenne az elhatárolósdiban
Lovász László, az akadémia elnöke a Népszabadságban nemrég megjelent, Hóman Bálint esetleges akadémiai rehabilitációjára vonatkozó felvetésre, mely szerint "sokan tartanak Hóman Bálint akadémiai rehabilitációjától, mondván, ez is a lappangó fasizmus előretörésének jele, hiszen egy háborús bűnösként elítélt, szakmailag ugyan kiváló, ám emberileg gyenge, a zsidótörvények előkészítésében aktív szerepet vállalt és Szálasiékkal a végsőkig kitartott embert helyeznének vissza jogaiba", azt válaszolta: "a szakmai és emberi szempontok valóban ellentmondanak. Úgy látom, ettől a vitától előbb-utóbb nem lehet elzárkózni. Hajdan Glatz Ferenc és Kosáry Domokos is támogatta a rehabilitációt, és mert informálisan egyes tagok már felvetették, meg kell vizsgálnunk, ma is fennáll-e a kizárás indoka. A magam részéről egyértelművé teszem, ha e javaslatot az akadémikusok egy része benyújtja és szavazunk erről, az Akadémiának akkor is teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte említett elvektől".
Heisler nem bocsátja meg a kitűnő logisztikát
Heisler András vasárnapi nagykanizsai beszédében elmondta véleményét, miszerint a második világháború idején 450 ezer embert vagoníroztak be Magyarországon, és talán sehol a világon nem sikerült azóta sem "e soha meg nem bocsájtható logisztikai feladatot ilyen hatékonysággal végrehajtani".
Felidézte az egyik alföldi településen az 1900-as évek elején élt Schwarz Sándor legendáját, aki 70 hold földön mintagazdaságot alakított ki, a környék gazdái, tanárok és diákok tanultak tőle, elismerték a munkásai. A zsidótörvények miatt azonban mindenét elvették, és ez a dráma a "zsidóság kirablásának történetét modellezi". (A zsidók pedig köztudottan a szorgalmas földművelők archetípusát testesítették meg a világban, különösen Magyarországon - a szerk.)
Példaértékű törvényjavaslat
"Előbb csak antiszemita közbeszéd, majd a numerus clausus, aztán a zsidó vallású egyetemisták hallgatói arányának hatszázalékos maximumát Hóman Bálint kultuszminiszter kiterjesztette a középiskolásokra is". Ezután, szintén Hóman törvényjavaslata alapján, a zsidó diákok szegregálását írták elő – sorolta.
A holokauszt a huszadik század legsötétebb időszaka, az egész emberiség szégyene, a zsidók módszeres kisemmizése pedig a század "legnagyobb és legaljasabb rablásának története" – ajvékolt Heisler.
A krisztusgyilkosok lelki öröksége
A Mazsihisz elnöke azt szorgalmazta, hogy a zsidóság és a kereszténység "gazdag közös lelki öröksége" és a huszadik századi tragédia fájdalma "vezessen új kapcsolatokra zsidók és keresztények között." Új jövőt kell építeni, amelyben "ne legyenek zsidóellenes érzelmek a keresztényekben és keresztényellenes érzelmek a zsidókban". "Erő helyett a figyelem, ezt kérjük Magyarországtól" – emelte ki Heisler András.
Az évtizedek óta használaton kívül, csak alkalmi rendezvényekre megnyitott nagykanizsai zsinagógában tartott megemlékezésen Tasnádi Endréné Weisz Éva "túlélőként" két felnőtt unokájával közösen olvasta fel gyermekkori visszaemlékezését. Megemlítette, hogy 2700 zsidót "hurcoltak el" (értsd: vittek dolgozni - a szerk.) Nagykanizsáról és környékéről, de csak "nagyon kevesen" térhettek haza a lágerekből.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
