A Nemzeti Jogvédő Alapítvány az Alkotmánybírósághoz fordult nemrégiben a 32/2007 (III. 06.) Korm. rendelet 3.§-ának 2007. március 6-i hatállyal történő megsemmisítése érdekében, annak alkotmányellenessége miatt. Amint emlékezetes, a kormány még 2007. március 15-e előtt egy március 6-án elfogadott kormányrendelettel új szabálysértési tényállást alkotott, jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség címmel. Az új szabálysértés szerint ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható az, aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik.
Közismert tény, hogy a Fővárosi Bíróság évek óta következetes gyakorlata szerint a be nem jelentett tüntetésen megjelent, és tömegoszlatási felszólításnak eleget nem tevő személy cselekménye egyéb többlettényállási elem hiányában szabálysértést nem valósított meg. Ennek megfelelően tavaly október 23-án eljárás alá vont számos személlyel szemben jogerősen megszüntetésre kerültek a rendzavarás miatt indított szabálysértési eljárások, amelyek keretében első fokon sok esetben több napi elzárás büntetést szabtak ki.
A kormány illetékes tárcájának képviselői több alkalommal nyíltan, a magyar bíróságok függetlenségét sértő, veszélyeztető módon fejezték ki ezzel kapcsolatos nemtetszésüket.
A támadott rendelkezést vélelmezhetően amiatt alkották meg ilyen sietve, mert a Fővárosi Bíróság következetes és helyes gyakorlatára figyelemmel a kormány így kívánta kitágítani a rendőri szervek mozgásterét a közeledő március 15-i tömegrendezvények tekintetében.
Mihelyt napvilágot látott a kormányrendelet több jogvédő szervezet, így köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány közösen a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel, közös nyilatkozatban ítélték el ezen új jogszabály bevezetését, amellyel kapcsolatosan több súlyos alkotmányellenességi aggály is felmerül. E tárgyban aggályait hangoztatta továbbá az Október 23 Bizottság Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság is.
Elsőként kiemelendő az, hogy a szabálysértési törvény már szabályozott ilyen jellegű tényállást rendzavarás néven, ezért ezen új szabálysértés kormányrendeletbe történt foglalása, sérti a jogalkotási törvényre vonatkozó előírásait. Csak a szabálysértési törvényben lehetett volna ezt a kérdést szabályozni, mivel csak olyan életviszony területén alkothat új szabálysértési tényállásokat a kormány, amelyet a szabálysértési törvény még nem fedett le, itt azonban ez lefedettség fennállt, így tehát ezen kormányrendeleti rendelkezés ezért is alkotmányellenes.
A rendkívül rövid hatályba léptetési időszak is kifogásolható, hiszen a 2007. március 6-án elfogadott jogszabályt 2007. március 11-i hatállyal rendeltek alkalmazni.
A jogalkotási folyamatba, - megszegve a jogalkotási törvény ezirányú előírásait - nem vonták be az érintett társadalmi szervezeteket, különösen a jogvédő szervezeteket, amelyek nemhogy támogató véleményt, de határozott tiltakozó álláspontot fogalmaztak meg. A rendelkezés továbbá érdemben alkotmányellenes, illetve nemzetközi szerződésekbe is ütköző korlátját jelenti a gyülekezési jognak, mivel a rendőri mérlegelésnek széles utat enged, és ez csorbíthatja a gyülekezési jog gyakorlását.
Könnyen kerülhet ugyanis egy tüntetés jóhiszemű résztvevője abba a helyzetbe, hogy a tüntetést jogellenesnek minősítő és azt feloszlatni kívánó rendőrök pusztán a jelenléte és a helyszín azonnali elhagyásának – adott esetben éppen a rendőrség által lezárt eltávozási útvonalak miatti - elmaradása miatt feljelentést tesznek ellene és ötvenezer forint pénzbírsággal sújtják. A tüntetések csapaterős feloszlatása során már számos alkalommal – különösen nagy számban 2006 őszén - bizonyítottan jogellenesen jártak el az intézkedő rendőrök, ezért nehéz és nem elvárható egy ilyen rendőri cselekmény jogszerűségének helyes helyszíni megítélése.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és több más jogvédő szervezet már többször rámutatott arra, hogy a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatban az államnak nemcsak tűrési kötelezettsége van, hanem aktív szerepe is, amellyel biztosítania kell a gyülekezési jog megfelelő szintű érvényesülését. Ezen új szabálysértés viszont kifejezetten alkalmas arra, hogy önkényes korlátozás és megszorítás alá kerüljön ez az alapvető alkotmányos jog.
A 2007. március 15-i eseményeket követően a rendőrség tudomásunk szerint több tucat személlyel szemben már alkalmazta is ezen új szabálysértést, annak ellenére, hogy a polgárok érintett köre nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy tisztában legyenek ezzel az új rendelkezéssel, nem beszélve a rendőri állományról is. Mivel a nem ismert jogszabály a közrendvédelmi szervek számon kérendő normaként alkalmazták jelentős számú személlyel szemben, így ezen jogalkotási hiba, jelentős érdeksérelmet és károkat okozhat a megsemmisíteni kért jogszabályhely alapján eljárás alá vontaknak. Erre tekintettel a Nemzeti Jogvédő Alapítvány soron kívüli eljárást kért, hogy ne szenvedhessenek hátrányos jogkövetkezményeket azok, akik már ezen szabálysértés miatt kerültek eljárás hatálya alá.
Egyúttal felhívjuk minden olyan személy figyelmét, akivel szemben a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt indult eljárás, hogy kérhetik az ellenük folytatott eljárás felfüggesztését hivatkozással a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által most benyújtott alkotmánybírósági beadványra, kérve azt, hogy az eljáró hatóság vagy - rendőrségi marasztalás elleni kifogás esetén - a bíróság mindaddig ne hozzon határozatot az ügyben, amíg az Alkotmánybíróság sem dönt ezen szabálysértés alkotmányellenességének megállapítása tárgyában. Akivel szemben már ezen alkotmányellenes szabálysértés miatt alkalmaztak büntetést vagy intézkedést, alkotmányjogi panasszal élhet az ilyen jogerős döntés közlésétől számított 60 napon belül.
Budapest, 2007. július 4.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nemzetijogvedo.hu