Megemlékezést tartottak a "roma holokausztról" kedden a berlini cigány magyar nagykövetségen, az ünnepség (tényleg az ünnepség szót használja az MTI - a szerk.) szónoka a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek, a tagállami kormányoknak és a médiumok vezetőinek "ugyanazzal a határozottsággal kell fellépniük a szintik és romák elleni rasszizmussal szemben, mint az antiszemitizmussal szemben".

Romani Rose a holokauszt-emlékév keretében rendezett megemlékezésen elmondott beszédében kiemelte, hogy "a történelmi felelősség oszthatatlan".

Hozzátette, hogy "a szinti és roma kisebbség elleni nemzetiszocialista bűncselekmények feldolgozása" során vizsgálni kell azt is, hogy mi volt a szerepük az állami szerveknek és helyi hatóságoknak a "náci" Németországban, az általa megszállt területeken és a vele szövetséges országokban.

Magyarországról szólva "legitim és szükséges törekvésnek" nevezte annak vizsgálatát, hogy miként "nyomta el és üldözte a háború utáni kommunista rendszer a szinti és roma kisebbséget". Hozzáfűzte, hogy ez a törekvés nem vezethet a múltra irányuló figyelem "egyoldalú összpontosításához" vagy a "vészkorszakban" elkövetett népirtás "relativizáláshoz".

Romani Rose "az üldözött kisebbség 500 ezer tagjának halálához vezető roma holokauszt" történetét vázolva Magyarországgal kapcsolatban egyebek között kiemelte, hogy a nyilas hatalomátvétel után "sok ezer magyar szintit és romát zártak gyűjtőtáborokba, például a komáromi erődítménybe, majd koncentrációs táborokba szállítottak őket". Hozzátette, hogy számos magyarországi településen "még röviddel a háború vége előtt is hajtottak végre tömeges kivégzéseket".

A "német szinti és roma közösségeket" összefogó szervezet vezetője rámutatott, hogy a második világháború után az antiszemitizmust ugyan szerte Európába elítélték, de a "mindenütt jelenlévő cigányellenesség" iránti viszonyulás nem változott. A politika és a tudomány sem vizsgálta felül "a nemzetiszocialista propaganda révén felerősített előítéleteket", így továbbra is "a rasszizmus által kiformált kép élt a szintikről és romákról a nyilvánosságban".

A kisebbséghez fűződő viszony "újragondolásának társadalmi folyamata" végül csak a szinti és roma polgárjogi mozgalom fellépésének hatására indult el, súlyos nehézségek árán - mondta Romani Rose, aki 1980-ban több társával még éhségsztrájkot is folytatott az egykori dachaui koncentrációs tábor területén azzal a céllal, hogy elinduljon a változás.

A "polgárjogi aktivista" - akinek a köztársasági elnök 2012-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést adományozta a 2011-es magyar uniós elnökség idején elfogadott európai "romastratégia" kidolgozásában végzett munkájáért - beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági és pénzügyi válság miatt "a szinti és roma kisebbség ismét a bűnbak szerepébe szorult", ezért az uniós intézmények, a tagállamok és a sajtó részéről is határozott fellépésre van szükség "a rasszizmus és a kirekesztés ellen".

A megemlékezésen a több mint száz emberből, többnyire németekből álló hallgatóság előtt Csányi Sándor magyar és Toni Snetberger német színművész részleteket olvasott fel a "vészkorszakról" szóló önéletírásokból, a többi között Reinhard Florian Hazavágytam, Kelet-Poroszországba! - Hogyan élte túl a népirtást egy német szintó? című kötetéből, amely a berlini magyar nagykövetség közreműködésével jelent meg a holokauszt-emlékév egy projektje keretében. A felolvasást Snétberger Ferenc vezette fel és zárta le saját szerzeményeivel, a Kossuth-díjas gitárművészt és zeneszerzőt egy vonósnégyes kísérete.

(MTI nyomán)