Megalakult az Országgyűlés Népesedéspolitikai Albizottsága, melynek elnökévé egyhangúlag Novák Elődöt, a Jobbik képviselőjét választották. A Népjóléti Bizottsághoz tartozó albizottság vezetésére Selmeczi Gabriella, a főbizottság elnöke javasolta Novákot, akit most meglepő megválasztásáról és terveiről kérdezte az Alfahír.
- A Fidesz körében talán ön a legnépszerűtlenebb képviselő, főként miután a politikusi álláshalmozás megszüntetésének élharcosaként jelentős érdeksérelmet okozott köztük. Hogyan választhatták így elnökké?
- A Népjóléti Bizottságban fél évnyi munka van mögöttünk, melynek során legtöbbször épp a népesedési kérdéseket feszegettem, méghozzá konstruktívan, ezt Selmeczi Gabriella is méltatta például a miniszterjelölti meghallgatáson. A bizottságban most nem nagyon van más, akinek ez a fő szakterülete, én pedig a tavalyelőtt elhunyt Kopp Mária távoli rokonaként, nagycsaládosként és honatyaként is szívügyemnek, elsőrendű problémának tartom hazánk demográfiai folyamatait. Azt már elértem, hogy a Jobbik programjában is ezt nevesítsük első számú feladatként – pedig volt erről vita a Jobbik Országos Elnökségében, hiszen olyan szintén nemzetstratégiai sorskérdésekkel versenyzett, mint a földügy, az elvándorlás vagy a cigánykérdés –, de a küzdelem nagyja még hátravan: a kormányt is meg kell győzni erről, hogy a népességfogyás a legnagyobb probléma, annak megoldását kell minden más elé sorolni.
- A cigánykérdést sokan előbbre sorolják a Jobbikban.
- Albizottságunk fideszes alelnöke, Kovács Sándor is ezt vetette szememre, amikor megválasztásunk után beszélgetést kezdeményeztem vele. Kétségkívül nemcsak a cigánybűnözéssel van probléma, hanem a túlzott népesedésük terén önmagában is van tennivaló, mégsem lehet a családtámogatási rendszereket alárendelni a megélhetési gyermekvállalás felszámolásának, tehát igenis előbbre való a magyarság megmaradásának szempontja. Persze törekedni kell rá, hogy a kettő ne ütközzön, a családi adókedvezmény ezért is jó irány.
- Ön a Népesedési Kerekasztal állandó résztvevője volt ezt megelőzően is. Be kívánja vonni az Országgyűlés munkájába a civileket?
- A legmesszebbmenőkig! Rengeteg értékes népesedéspolitikai felvetés van a Fidesz holdudvarában is, ezeknek szeretnék nagyobb teret biztosítani, s persze a magunkfajták bátrabb, szókimondóbb véleményének is, mint pl. az életvédő Téglásy Imre, az Európa végnapjairól könyvet író Pokol Béla, vagy az újabban efféle tabukérdéseket feszegető Budaházy Edda által megfogalmazott gondolatoknak.
- Mit tekint legsürgősebb feladatának?
- Az Országgyűlés előtt van az adótörvények módosítása kapcsán az a javaslatunk is, hogy ha már az elmúlt hónapokban beharangozták, hogy a kétgyermekeseknek megduplázzák, tehát 20-20 ezer forintra emelik a családi adókedvezményt, akkor ezzel ne várjanak végül, mint most kiderült, négy évet, hanem már 2015 elejétől valósuljon meg ez, amit a Jobbik egyébként már 2010-ben is benyújtott.
- Mik a hosszabb távú céljai?
- Inkább középtávúak, hiszen nincs már sok időnk. Először azt az alapvetést kéne elfogadtatni szélesebb körben, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás (s persze ebből következnek olyan problémák, mint például a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága). A Népjóléti Bizottság, talán mondhatom, hogy ennek az elvnek mentén alapította meg a Népesedéspolitikai Albizottságot a Jobbik javaslatára akkor, amikor az MSZP hiába javasolt nyugdíj- vagy idősügyi albizottságot. Ha első helyre soroljuk a népességfogyás megállításának feladatát, akkor nem lehet pl. forráshiányra hivatkozva lesöpörni a demográfiai fordulatot célzó javaslatokat. Akkor radikális áfacsökkentést kell végrehajtani a gyermekneveléshez szükséges cikkeknél. Akkor államilag támogatott otthon- és bérlakás-építési és -vásárlási programot kell kialakítani, hogy családok jöhessenek létre itthon a külföldre való menekülés helyett. Akkor be kell vezetni a szociális kártyát, hogy a családtámogatásra szánt pénzek ne a szülők gyermeknevelést nem érintő igényeire vagy szenvedélyekre fordítódjanak. Akkor a családi adókedvezményt több más adónemre is ki kell terjeszteni, hogy az alacsonyabb keresetű dolgozók is igénybe tudják venni. Akkor negyedik gyermek esetén is emelni kell a családi adókedvezmény gyermekenkénti összegét akár csak szimbolikus mértékben is, de a négygyermekes családmodell megbecsülése, népszerűsítése indokolt volna. Akkor be kell vezetni a második gyermektől járó kedvezményt számos olyan területen (például a tömegközlekedés, táboroztatás, közétkeztetés esetén) is, ahol ma még kizárólag a nagycsaládosoknak jár kedvezmény. Akkor a családtámogatási rendszert a nyugdíjrendszerhez hasonlóan inflációkövetővé kell tenni. Akkor el kell törölni a bölcsődei gondozási díjat, és növelni kell az intézmények és férőhelyeik számát, az óvodák esetében is. És még hosszasan sorolhatnánk, fogjuk is, hiszen a Népesedéspolitikai Albizottsággal új tér nyílt e téma feszegetésére.
Kapcsolódó: Ötéves a Népesedési Kerekasztal