Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) André Goodfriendet, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivőjét pénteken - közölte a tárca sajtófőnöke az MTI érdeklődésére.

Fülöp Judit kiemelte: Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is az az érdeke, hogy minden korrupciógyanús esetre fény derüljön, és minden ilyen esetet megfelelő alapossággal, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően vizsgáljanak ki. Ezért a KKM azt várja az Egyesült Államok kormányától, hogy bocsássa rendelkezésre azokat a hiteles információkat, amelyek korrupciógyanús esetekre utalnak; emiatt kérették be az amerikai ügyvivőt a minisztériumba.

Családon belül kellene megbeszélni az ügyet

A Napi Gazdaság internetes oldalának értesülései szerint több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A lap információja szerint az amerikai fél erre adott reakcióként arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. Erre reagálva a Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön azt közölte az MTI-vel, mindkét országnak az az érdeke, hogy a hatósági vizsgálatokat alaposan, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően folytassák le. A magyar tisztségviselők mindenfajta nyomásgyakorlástól függetlenül végzik munkájukat - szögezte le a tárca.

Ezt követően az M1 híradójának megkeresésére a budapesti amerikai nagykövetség úgy tájékoztatott: nincs tudomásuk arról, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen vizsgálatot folytatna, és semmilyen amerikai lépésre nem került sor ilyen vizsgálat következményeként. A külképviselet tájékoztatása szerint "bizonyos magyar magánszemélyekről" úgy találták, hogy nem jogosultak a belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis "hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". A magánélet védelmét célzó amerikai törvények miatt a neveket azonban nem adhatják ki - tették hozzá.

(MTI)

Kormányzati tisztségviselők, minisztériumi tisztségviselők, kormányzati emberek

A HVG így számol be az esetről és a sajtótájékoztatóról:

Megerősítette André Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője, hogy korrupciós ügyek miatt vonták be a beutazási engedélyét kevesebb mint tíz magánszemélynek. Hogy pontosan kikről van szó, azt nem árulta el azon a sajtótájékoztatón, amit tartott. Annyit mondott, hogy kormányzati tisztségviselőkről, minisztériumi tisztségviselőkről, kormányzati emberekről van szó.

A sajtóban mostanáig több név is megjelent, de az érintettek eddig cáfolták, hogy kitiltották volna őket az Egyesült Államokból.

Az amerikai ügyvivő nem árult el részleteket arról sem, hogy pontosan milyen korrupciós ügyről van szó, csak azt mondta, hogy ezek a tevékenységek sértették az amerikai érdekeket. Azt azonban hangsúlyozta, hogy nincs szó arró, amit a Napi Gazdaság megírt, miszerint azért tiltottak ki magyar üzletembereket, mert amerikai cégek ellen folynak magyar hatósági vizsgálatok, és a kitiltás valójában egy válaszlépés. Goodfriend szerint ugyanis semmilyen NAV-vizsgálat nem folyik amerikai cégek ellen.

Mint mondta, az amerikai nagykövetség korábban olyan információkhoz jutott, hogy korrupciós ügyek folynak a kormányzatban. Miután megvizsgálták és leellenőrizték ezeket és további bizonyítékokat szereztek be, megkeresték múlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Múlt héten elmondták Magyar Leventének, a gazdaságdiplomáciáért felelős helyettes államtitkárnak, illetve Szijjártó Péternek is, hogy milyen ügyeket derítettek ki, és milyen lépések várhatóak ezután. Goodfriend szerint a kormány bizonyítékokat várt, ám a nagykövetség ezeket nem adta át. Mint az ügyvezető mondta, a kormányzatnak megvan minden eszköze, hogy kiderítse ezeket, és tegyen is ellene.

Ezek után a meg nem nevezett magánszemélyeket levélben és személyesen tájékoztatták arról, hogy kitiltják őket az USA-ból. Hogy mennyi időre, azt nem tudni A hvg.hu kérdésére, hogy az említett kör bővülhet-e, úgy válaszolt, nincs kizárva, fél évvel ezelőtt nem volt még egy nevük sem. A kiutazási tilalmat egyébként egy 2004-es elnöki rendelet alapján hozták meg, amely kimondja, hogy megtagadható a beutazási engedély megadása olyan személyeknél, akik gyanúsíthatóak, hogy korrupciós ügyek miatt amerikai érdekeket sértettek.

A hvg.hu információi szerint a büntetőintézkedés nem feltétlenül Magyarország-specifikus. Viktoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese október eleji dörgedelmének – melyen ugyan nem emelte ki Magyarországot, vagy ejtette ki Orbán Viktor nevét, de utalt hazánkra –, miszerint Közép-Európa ismét a nyugati értékek megvédéséért folytatott háború frontvonalában áll, egyéb következményei voltak. Úgy tudjuk, vagy már Washingtonban, vagy néhány héttel később, a térség egyik fővárosában Nuland több közép-kelet európai ország külügyi tisztviselőivel is tárgyalt közvetlenül, ahol megismételte kritikáit, és azt is elmondta, konkrét intézkedések várhatók.

A hvg.hu még szeptember végén írta meg: Barack Obama szeptember 23-i beszéde, melyben az amerikai elnök a magyar civil szervezetek elleni hatósági támadásokról konkrétan is beszélt, csak a nyitánya volt egy olyan intézkedéssorozatnak, amelynek keretében tartós nyomás alá helyezhetik Washingtonból az Orbán-kormányt. Ezt követte nem sokkal később Nuland beszéde, majd a mostani intézkedés. Hogy ez nem feltétlenül csak Magyarországra igaz, azt igazolhatja az is, hogy Romániában a közelmúltban eddig nem látott fokozatra kapcsolt az ottani korrupcióellenes ügyészség, és egy sor korábban érinthetetlennek hitt, a román politikai elittel szoros kapcsolatban álló oligarchát vagy éppen politikust tartóztattak le, például a Rompetrol privatizációjában részt vevő, kereskedelmitévé-tulajdonos Dan Voiculescut, a Konzervatív Párt tagját, vagy éppen ma két kormánypárti szociáldemokrata képviselőt, Viorel Hrebenciukot és Ioan Adamot – mint arról a Transindex beszámolt.

Érdekes fejlemény az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éppen a jövő hét elején utazik ki Washingtonba. Diplomáciai forrásaink szerint ugyanis a magyar kitiltások időzítése egyáltalán nem véletlen. (Az érintettekkel információink szerint az elmúlt egy hét során közölték a hírt.) Egy forrásunk szerint az ügyintézés módja is arra utal, hogy az amerikai fél kifejezetten szerette volna, hogy a büntetőintézkedés minél nagyobb jelentőséget kapjon, az érintettekkel ugyanis egy egyszerű online elutasítás formájában is tudathatták volna a „jó hírt”, az, hogy személyesen hívták be őket a követségre, nem szokásos. Az intézkedés jogalapja egyébként valószínűleg a Foreign Corrupt Practices Act lehet.

Kapcsolódó: Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság előtt folytathatja Szijjártó az amerikai kitiltások körüli hantázást