Nagyjából 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló mérés szerint, amelyet szerdán ismertettek a kutatás vezetői Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatalban.
A vizsgálat alapján a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya. Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság.
A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36 százalék, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával).
A kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik. Határozott hazatérési szándékról csak 10 százalék számolt be.
A kutatást az Európai Unió támogatásával létrejött, "A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában" című projekt, a SEEMIG keretében végezték. A felmérésben részt vett többek között a szerb statisztikai hivatal, a bécsi egyetem, a KSH népességtudományi kutatóintézete és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: helyenként szürreális becslések jelentek meg a magyar sajtóban magyarországi elvándorlás mértékéről. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz objektív vizsgálaton alapuló becslést tenni a migráció mértékéről, mert számos körülmény nehezíti a pontos mérést.
A SEEMIG keretében magyarországi háztartásokat kérdeztek meg arról, van-e külföldön dolgozó családtag. Emellett fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet "Életünk fordulópontja" vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó - európai uniós és EFTA-országok - tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) gyűjt és rendszerez. Az 1989 utáni magyar kivándorlást e három adatforrás együttes használatával lehetett feltérképezni.
(MTI)
Kapcsolódó:
- Újabb szép kormányvívmány: az Ausztriába való kivándorlás terén a legjobban hazánk teljesít
Frissítés: a Jobbik közleménye: Már csak a Fidesz szerint nincsen tömeges elvándorlás
A Központi Statisztikai Hivatal ma megjelent tanulmánya az első, valóságközeli kormányzati kimutatás az elvándorlás aggasztó jelenségéről. A részben uniós kutatás szerint 350 ezer magyar ember vándorolt ki a nyugat-európai országokba, elsősorban Ausztriába, az Egyesült Királyságba és Németországba. Az Orbán Viktor szerint kalandvágyból külföldre távozó honfitársaink átlagos életkora 38 év, tehát középkorú, sőt vélhetően családos ember. Szemben a magyarországi, hozzávetőlegesen 42%-os adattal, a külföldön élő magyarok 84%-a dolgozik, vagyis kijelenthető, hogy a munkalehetőségek hiánya és a létminimum alatti fizetések voltak a vezető indokai távozásuknak.
Sajnálatos módon a II. Orbán-kormány négy éve alatt a mindent átható bizonytalansággal, a tervezhetőség hiányával és konkrét elhibázott lépésekkel hathatósan hozzájárult az elvándorlás drasztikus növekedéséhez. Ezt súlyosbítandó, még a probléma nagyságát sem vallotta be és vallja be a mai napig a kormány. A Jobbik bízik benne, hogy a kormányzat saját adatainak talán hinni fog, és végre kellő komolysággal, illetve hatékonysággal fogja kezelni a hamarosan demográfiai katasztrófát okozó elvándorlást.
A Jobbik a riasztó adatok alapján ismét azt kéri, hogy a mellébeszélés helyett végre jöjjön el a cselekvés ideje, és egy átfogó, oktatási helyzetre, munkanélküliségre és lakhatásra kiható programcsomaggal tegye meg a szükséges lépéseket a kormány. Azokat a lépéseket, amelyek a még itt élő fiatalok és idősebbek itthon tartása, a gazdasági menekültek hazacsábítása miatt elengedhetetlenek. A Jobbik javaslatait, programját eddig is közkinccsé tette a témában, és ezúton jelezzük, hogy egy ilyen súlyos ügyben nem szégyen más tollával dicsekedni.
Farkas Gergely, a Jobbik frakcióvezető-helyettese