A Fővárosi Törvényszék 2014. október 2-án, Mahatma Gandhi születésnapján kezdte meg három tibeti aktivista elleni rendőri jogsértések miatti személyiségi per tárgyalását. A tárgyalás összefoglalóját Almási Lajos készítette, felhasználva a nemrég közzétett IV/878/2013 sz. Ab-határozat alapján a rendőri jogsértésekről helyszínen készített felvételeket. Folytatás januárban, várhatóan ítélet. Mi történt?
2012. április 30-a és május 1-eje között hazánkba látogatott a kínai miniszterelnök-helyettes. Hendrei Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke és két már évek óta itt élő, szülőföldjéről kínaiak által elűzött tibeti, Tsewang Thinley és Dorje Karma egyetemi tanár úgy gondolták, hogy a zászlólengetés joga őket is megilleti a kínai delegáció konvojával érintett útvonal közelében, nem csak az itt élő kínai közösség tagjait. Természetesen a megszállt Tibet zászlaját szerették volna lengetni és a Szabad Tibet jelszót hangoztatni a véleménynyilvánítás mindenkit megillető szabadságával élve. A magyar rendőrség másként gondolta. Ajándékkal kedveskedtek a nagy kínai vezetőnek: amíg a kínai zászlót lobogtató nagyszámú kínai akadálytalanul éltethette, addig a rendőrség törvénytelen, diszkriminatív és meglehetősen pimasz módon akadályozta meg azt, hogy látnia kelljen a kínai vezetőnek a budapesti városi fuvarjai során az önrendelkezési jogától megfosztott, gyarmatosított Tibet napsugaras zászlaját. A rend buzgó őrei nem adtak esélyt egyik aktivistának sem arra, hogy kibontsák a náluk levő zászlót a Kálvin térnél és másnap Budán a Sándor palotánál. Éppen a konvoj érkezésekor agresszíven közrefogták a Tibetet erőszakmentesen és jogszerűen éltetni kívánókat, fokozott közbiztonsági ellenőrzésre hivatkozva igazoltatták őket, a zászlókat kivették kezükből, illetve megtiltották, megakadályozták azok felmutatását, videókamerázásukat akadályozni próbálták. Záróakkordként pedig amikor már a kínai vezérhelyettes már rég elhaladt, a budai Várban a Tárnok utca közepén pisztollyal az oldalán két civil ruhás rendőramazon próbálta megakadályozni továbbhaladásukat, illetve elvenni tőlük a tibeti zászlót. Nekik estek, és szánalmas erőlködéssel próbálták a várbeli turisták megrökönyödésére kitépni kezükből a zászlókat. Mindezt a jogsértések miatt kiakadt Dorje Karma egyetemi tanár idegileg nem bírta: erőszakmentes tiltakozásként lefeküdt az úttestre a busz elé. Emiatt megbilincselték, előállították és 8 órára fogdába vetették. Az akciósorozat kapcsán a Független Rendészeti Panasztestület súlyos alapjogi jogsértést állapított meg.
Mindez nem először történt így a Tibet melletti hazai akciók során: egy 2008-ban elkövetett rendőri hasonló jellegű jogsértéssorozat miatt három éve fejenként 600 ezer forint kártérítést fizetett a rendőrség a szintén Kína ellen tiltakozó hat aktivistának peren kívüli egyezség keretében.
Idén februárban pedig a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélettel kötelezte a BRFK-t fejenként félmillió forint és kamatai összegű kártérítésre, amiért a rendőrség a mostani ügyben is sértett tibetiek egyenlő bánásmódhoz való jogát is megsértette azzal, hogy politikai véleménynyilvánításuk miatt intézkedtek velük szemben zaklató, alapjogaikat akadályozó jelleggel, míg a helyszínen hatalmas zászlókat lobogtató kínai tüntetőket nem igazoltatták és hagyták, hogy a tibetieket szabad mozgásban akadályozzák, őket eltakarják.
Mindezek ellenére úgy tűnik a rendőrség nem tanult semmiből, ismétli a jogsértéseket (a szintén kínaiak által megszállt és elnyomott, velünk rokon ujgurok egyik vezetőjét tavaly törvénysértő módon tiltották ki hazánkból) és elzárkózik az egyezség elől.
Cui prodest? Az üzlet mindenek felett? Véleménynyilvánítási szabadság? A sorsukban elcsatolt magyar testvéreinkhez hasonló élethelyzetű, önrendelkezési jogukért küzdő tibetiek ennyit érnek? Ők és a magyarság is többet érdemel!
Budapest, 2014. október 3.
dr. Gaudi-Nagy Tamás
nemzeti jogvédő
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu