Az ózdi fideszes önkormányzat két lépcsőben, nagyságrendileg 540 millió forintot költhet a Velence-telep megújítására. Az 1925-ben átadott egykori gyári kolónia mára cigánygettóvá züllött. Új honfoglalói - a többi ózdi bányásztelephez hasonlóan - kifosztották, tönkretették, lelakták, esetenként elbontották az egyedi építészeti stílusban épült telep házait. Ezen felbátorodva döntött úgy Fürjes Pál, Ózd fideszes polgármestere, hogy több mint félmilliárd forintból felújítja a házakat, és ismét a paraziták ülepe alá dugja.

Egy rövid történeti áttekintés, avagy az ózdi bányásztelepek kálváriája:

Ózdon a meglévő bérlakások mellé a ’90-es évek első felében kerültek önkormányzati tulajdonba a korábbi bányász- és kohászlakások. A szisztematikus rombolás is abban az időszakban kezdődött. A Ladánytáborban 60 komfortnélküli bányászlakást 1985-ben 8 millió forintért újított fel a tanács, majd rövid időn belül lecserélődött a lakosság. A bányászcsaládok helyére cigányok költöztek, és elkezdődött a bányásztelepek amortizációja. Először a tetőlemezeket hordták el a hulladéktelepekre, majd eladták vagy eltüzelték a gerendákat, végül pedig a falakat bontott téglaként értékesítették. Pár év alatt eltűnt az utolsó épület is Ladánytáborból.

Az ózdi Velence-telep házai

A Béke-telep közepén két félkomfortos, egyenként 96 lakásos épület állt, amiből sokan magasabb életminőségre vágyva elköltöztek. Helyükre a tanács jelölt ki új lakókat, ám ez a „lakosságcsere” sem vált be, mert a rombolások ott is gyorsan beindultak: a cigányok eltüzelték a parkettát, széttörték a pincék szennyvízcsatornáit. Többször felütötte a fejét a hepatitis, amihez komolyan hozzájárult, hogy a városi vízmű elzárta a vizet. S csak azután indították újra korlátozottan a szolgáltatást, hogy az ombudsman törvénytelennek minősítette a díjhátralékosok mellett a rendesen fizetőket is sújtó intézkedést. A helyzet ezzel együtt is pokoli maradt. A felhalmozott szeméthegyeken patkányok és kóbor kutyák szaladgáltak, az épületek tetőszerkezetének nagy részét ellopták, az önkormányzat hosszú hezitálás után döntött. Meglehetősen egyszerű megoldást választottak: lerobbantották az épületeket.

A Velence-telepet sem kerülték el a vandálok. A telep üresen álló házaiból a padlót, az ajtót és ablakot bontották ki tüzelőnek. Az ingatlankezelő ezután befalazta a nyílászárók helyét, de a széttört tetőpalák alatt beázik a faszerkezet és előbb-utóbb elkorhad. Így válik rövid időn belül romhalmazzá az egyedi építészeti stílust képviselő komplett lakótelep.

A Velence-telep tehát romhalmazzá vált, pontosabban szétlopták és lelakták a cigányok, ahogy ez természetszerűleg lenni szokott mindenhol, ahová a parazita populáció beteszi a lábát. Fürjes Pál, Ózd fideszes polgármestere viszont több mint félmilliárd forintból újítja fel és tolja ismét a rombolók segge alá az egykor szorgalmas kezek által megépített, tényleg egyedi építészeti stílusú bányásztelepet.

Alább a Boon cikke, minimális korrekcióval.

A helyi önkormányzat két lépcsőben, nagyságrendileg 540 millió forintot költhet Velence-telep megújítására. Az 1925-ben átadott egykori gyári kolónia mára cigánygettóvá züllött, ám a hetekkel ezelőtt megkezdett rekonstrukciónak köszönhetően a rövidesen egyetlen lakhatatlan ingatlan sem marad a sajátos formatervezésű házak közül. A megkezdett felújítást személyesen tekintette meg Andrássy Balázs, a telepet tervező Marschalkó Béla unokája, aki meghatottan szólt a város törekvéseiről (mi is sírva fakadtunk volna - a szerk.).

Nekik készül a mi pénzünkön

- Nagyon jó érzések kavarognak most bennem, jó látni, hogy nagyapám egyik kiemelkedően nagy művét nem hagyják veszni Ózdon – fogalmazott Andrássy Balázs, aki szintén építész. Marschalkó Béla annak idején semmilyen elismerést nem kapott, sőt a háború idején még a nyugdíjától is megfosztotta a kommunista diktatúra. Most viszont azt érzem, hogy az ózdi közösség kiharcolja a régi értékek megbecsülését, aminek rendkívül örülök. Életemben először két esztendeje jártam a nagyapám által megálmodott telepen, most pedig másodszor látogattam el ide. Biztos vagyok benne, hogy ezek a házak fennmaradnak, ennek a közösségnek pedig a céljait tovább tudja majd szolgálni. (Jó kezekbe került a Marschalkó-örökség, megnyugodhat, Andrássy úr... - a szerk.)

Rehabilitáció fejlesztéssel

Az elkezdett munkával kapcsolatban dr. Bárdosné Dudás Viktória projektvezető elmondta: a "telepfelszámolásnak" két módja van: az egyik, hogy lebontják a házakat és kitelepítik a lakókat. A másik pedig – amit ebben az esetben Ózdon is alkalmaznak -, hogy az ingatlanok felújításával oly mértékben javítják az életfeltételeket, amivel a szegregátum visszakerül a városi szövetbe, előtérbe helyezve a család és a közösség szerepét.

- Velence-telep Ózdnak az egyik legjelentősebb műemlékvédelmi területe – folytatta a projektmenedzser. – Az 1920-as években épült a Rimamurányi vasmű munkáslakótelepeként. Ezek a házak az akkori kor követelményeinek megfelelően lettek felszerelve, amely most már nyilván elavultnak számít. Szükségessé vált a rekonstrukció, ezért is koncentrálunk két projekttel is erre a területre. Azt szeretnénk, ha ez a városrész rövidesen visszanyerné a régi fényét és a régi jó hírét.
A kivitelezés hetekkel ezelőtt megkezdődött, az ütemezés szerint jövő nyárra befejeződhet a munka, addigra beköltözhető lakásokat kell produkálnia a felújítást végző vállalkozónak.

- Nem jó úton jár, aki dózerrel megy neki a problémának – tette hozzá az eseményen Fürjes Pál, Ózd fideszes polgármestere. – Mi úgy gondoljuk, hogy az építészeti örökségünket meg kell védeni. Az épületek statikailag még mindig tökéletesek, viszont a kor követelményeinek megfelelően kell átalakítanunk. Meggyőződésem, hogy ez a jövő, mindent el fogunk követni azért, hogy ez a kertesházas övezet ismét lakható és élhető része legyen a városnak.

(Kuruc.info - Boon nyomán)

Különösen ajánlott kapcsolódó: Házak százait lopták el Ózdon - újabban nyaralók kifosztásával gyakorolják az integrációt