Március 24-én a Magyarok Házában megalakult a Szabadság tér Bizottság. A mintegy harminc civil szervezet képviselője és több 56-os elitélt magánszemély /Balázs-Piri László, Wittner Mária/ részvételével megalakult Bizottság felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére.
A Bizottság alakuló ülésén Szatmári József a Trianon Társaság alelnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy eddig rengeteg levelet és beadványt írtak különböző hatóságoknak, vezető politikusoknak az emlékmű eltávolítása érdekében, de idáig minden próbálkozás eredménytelen volt. Ezért fordultak a Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz, mely készségesen felkarolta az ügyet és Dr. Zétényi Zsolt vezetésével alapos tanulmányt készítettek a Szabadság tér történelmi és a jelenlegi emlékmű jogi hátteréről.
Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke felszólalásában nyomatékot adott annak, hogy a Szabadság téren levő szovjet katonai emlékmű ebben a történelmi közegben az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján tarthatatlan. Kitért a Szabadság tér történetére is, hangsúlyozva, hogy a teret már 1898-ban a 48-as Szabadságharc ötvenedik évfordulóján nevezték el Szabadság térnek, mikor még a szovjet birodalom nem is létezett. Ekkor bontották le az Újépület nevű kaszárnya-együttest, mely a szabadságharc leverése utáni megtorlás idején több száz szabadságharcosnak volt börtöne és vesztőhelye.
Itt történt az első felelős minisztérium elnökének, Batthyány Lajosnak az agyonlövetése is.
Rájuk is emlékezve nevezték el a becsatlakozó utcákat vértanúinkról.
A tér jelenlegi környezete egyúttal egy államhatalmi központ része, ahol elhelyezést nyert a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Televízió, mindamellett a Parlament szomszédságában is fekszik, nem messze az amerikai követségtől, mely felállás jelenleg többféle feszültséget tart fenn, nem beszélve a 15 milliós magyarság többségének véleményéről a „felszabadítást” illetően.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány célul tűzte ki, hogy a katonai emlékművet - mely jelenleg a szovjet önkényt, népünk leigázását, 56-os szabadságharcunk vérbefojtását jelképezi –, ha lehet kétoldalú tárgyalásokkal, ha nem, egyoldalú döntéssel, /mely esetben a hatályos egyezmény szerint az orosz fél értesítésétől számított két évnek kell eltelnie/ a hatályos magyar-orosz hadisír egyezmény szabályai szerint helyezzék át más megfelelő helyre.
A lebontott emlékmű helyén állítsák fel a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművét, s amíg ez el nem készül, 2006. október 23-án helyeztessék el a leendő emlékmű alapköve a szovjet katonai emlékmű előtt.
A döntéshez alapul szolgáló fontos államérdek: Magyarország 1956-os szabadságharcának ötvenedik évfordulóján méltó megemlékezést igényel népünk ezeréves szabadságküzdelmeivel együtt.
Dr. Zétényi Zsolt felszólalásával párhuzamosan bemutatta a Masszi Kiadónál megjelent friss kiadványát, jogi és politológiai tanulmányát „Milyen emlékmű álljon a Szabadság-téren?” címmel. Ez a kérdéssel és feladattal 1898 óta adós a nemzet és ez a kérdés szól a jelenkor művészeihez, közéleti személyeihez, civil szervezeteihez egyaránt.
A felszólalók többen hangsúlyozták, hogy addig nem is beszélhetünk igazi rendszerváltásról, amíg ez az idejétmúlt szovjet önkényuralmi emlékmű a jelenlegi helyén marad.
Felszólalt Dr. Bégány Attila a Jobbik V. kerületi önkormányzati képviselője is, aki megemlítette, hogy többször is javasolták az emlékmű eltávolítását önkormányzati szinten, de ezt egy antifasiszta csoportosulás folyton megakadályozta.
A Szabadság tér Bizottság megbízásából a Nemzeti Jogvédő Alapítvány előrevetítette az emlékmű eltávolításának történelmi és jogi hátterét. A választások után megalakuló jövőbeli kormány döntési felelőssége is lesz, hogy tud-e élni az évforduló adta lehetőséggel, vagy a visszarendeződésnek ad újabb teret.
Fotó és szöveg: Csaba Zoltán