Kedden elkezdte tárgyalni a Fővárosi Törvényszék az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter, Biszku Béla ügyét. Az idén 93 éves Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény miatt.

A tárgyalás elején a védelem, azaz Biszku jogi képviselője elfogultsági indítványt jelentett be, mert szerinte helyesebb lett volna a tárgyalást úgy kitűzni, hogy az ne a kampány kellős közepére essen, így politikai színezete van a dolognak, vélte. Ezután az ügyész elmondta a vádbeszédet, amelynek első része Biszku politikai posztjait sorolta fel. Itt említette meg az ügyész többek között, hogy Kádár János mellett, a megalakulásától tagja volt az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, később pedig a Központi Bizottságnak. 1957-től belügyminiszter, később miniszterelnök-helyettes.

A forradalom utáni évek politikai rendszerének részletes bemutatása után az ügyész arról beszélt, hogy a vádlott aktívan részt vett a forradalom leverése utáni katonai karhatalom megszervezésében. A karhatalmat azzal a céllal hozták létre, hogy működjön közre a forradalom utáni megtorlásban, a gyors és kegyetlen leszámolást adták ki parancsba a karhatalom tagjainak. 1956 decemberében két helyszínen, a budapesti Nyugati téren és Salgótarjánban is tüzet nyitottak a karhatalom tagjai, a két lövöldözésnek összesen 49 halálos áldozata volt.

Az ügyész név és életkor szerint is megemlítette az áldozatokat, Biszku rezzenéstelen arccal, mozdulatlanul ülve hallgatta végig a névsort. Három tudományos munkatárs súlyos bántalmazására is Biszku adott megbízást a vádirat szerint még 1957-ben, az erről szóló jelentést pedig eltussolta. A vádhoz tartozik az is, hogy 11 olyan sörétes vadásztöltényt tartott a lakásában, amire nem volt engedélye.

Az ügyész kitért arra is, hogy Biszku a Duna TV-nek adott 2010 augusztusi interjújában kérdésre felelve azt mondta: nem volt közvetlen köze az 1956 utáni megtorlások halottaihoz, sérültjeihez, és ahhoz a 200 ezer emberhez, akik a kialakult helyzet miatt elhagyták Magyarországot. Az ügyész többek között háborús bűntettel, aljas indokból és célból elkövetett emberölés bűntettével, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, engedély nélküli lőszertartással és a kommunista rendszerek bűneinek tagadásával vádolja Biszkut.

Biszku nem hallotta, amit a bíró mond, ezért neki és két kísérőjének a székét közelebb kellett húzni, egészen a bírói pulpitus elé. A bíró nagyon lassan és tagoltan beszél, hogy a vádlott pontosan megértse, mi történik. Biszku nem akar vallomást tenni, ezért a bíróság a korábbi vallomását olvassa fel. Eszerint a vádat nem ismerte el, bűncselekményt nem követett el. "Ártatlan vagyok" – mondta még 2012-es kihallgatásán. Most szünet következik, a hallgatóságból többen hangosan szidalmazzák Biszkut: "Háborús bűnös!" – kiabálják neki.

A tárgyalást nagy érdeklődés övezi, a kezdés előtt fél órával már sokan álltak sorban a Fővárosi Törvényszék II. kerületi épülete előtt. Az embereket kétkapus regisztráció után engedték be. Két idősebb férfi a bejáratnál ismerkedett össze, és arról kezdtek beszélni, hogy ennek a pernek már négy évvel ezelőtt el kellett volna indulnia.

A tárgyalásra érkező Biszku Bélát két idős nő kísérte. A bíró bejelentette, hogy nem engedi a sajtónak az élő közvetítést. Óránként 15-20 perc tárgyalási szünet lesz, Biszkunak pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy ülve nyilatkozzon. A tárgyaláson ott van három jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György is.

Frissítés: egykori sortűztúlélő is megjelent

A tárgyaláson jelen van egy idős nő is, aki azt mondta, hogy a sortüzek túlélője, 11 társát lőtték agyon közvetlenül mellette. A szünetben újságíróknak könnyeivel küszködve arról beszélt, hogy azért jött el, mert szeretné megtudni, hogy milyen ítéletet hoznak Biszku ellen, és hogy végre rendet tesz-e a magyar igazságszolgáltatás.

(Origó - MTI nyomán)

2. frissítés: az N1TV összeállítása:

3. frissítés: az ügyész vádbeszéde:

Kapcsolódó: Biszku: "megemelték a nyugdíjamat!"