Bizonyos ügyekben rendkívüli sebességgel képesek őrölni az igazság(?)szolgáltatás bizonyos malmai (lásd például ezt a tegnapi hírt: gyorsított eljárás keretében torolják meg a gyertyatartó-rongálást): máris elrendelték a fegyelmi vizsgálatot Gaudi-Nagy Tamás ellen, aki meg merte kérdezni a bírónőtől, hogy zsidó-e, így próbálva kideríteni, hogy ezért elfogult a magyar asszonyt megütő metélt javára, vagy esetleg "csak" szélsőséges filoszemitizmusból (netán "felsőbb utasítás" miatt).

Rózsa Mária bírónő - az ő követelésére indul fegyelmi eljárás - érzékenyen érinthette a jobbikos képviselő kérdése

Alább olvasható a Budapesti Ügyvédi Kamara elektronikus körlevele, melyben ezt hírül adják tagjaiknak. Ebben az is szerepel, hogy "az elnök nem tekinti precedensértékűnek a 9 évvel ezelőtti hasonló ügyben hozott akkori elnöki döntést". Mint ismeretes, akkor Grespik László kérdezte meg ugyanezt egy bírónőtől - ellene is fegyelmit indítottak, azonban jogerősen megnyerte, még Sólyom László szerint is védői kötelesség ezt ilyen esetben megkérdezni. Az elnök azonban már most, az eljárás elrendelésekor jelezte, hogy ő nem így vélekedik, így sejthető, mi lesz az ügy végkimenetele.

Íme a szerkesztőségünk birtokába jutott körlevél (az eredeti "helyesírással"):

Zsidónak tetszik-e lenni?

2013. december 02.

Múlt pénteken nem volt maradéktalanul jó ügyvédnek lenni. Egy védő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon "az esetleges elfogultság tisztázása végett" a bíró zsidó származása felől érdeklődött. A tárgyalás után a folyosón interjút adott, amit az interneten bárki megtekinthet. Az eset élénk vitát, egy nem kellemes kontextusban nemzetközi közérdeklődést és mellékesen közfelháborodást váltott ki. Úgy vagy még élesebben, mint a 9 évvel ezelőtt történt hasonló megnyilvánulás. Annak akkori sajtóvisszhangját itt lehet elolvasni. A Kamara elnöke az előzetes fegyelmi vizsgálatot az ügyvéddel szemben haladéktalanul elrendelte és megkereste a bíróságot a tárgyalóteremben történtek pontos tisztázása végett. Az illető ügyvéd egyébként országgyűlési képviselő is.

Az elnökség mai ülésén is folyt vita arról, hogy mi is történt és mi történjék? Az elnökség arra az álláspontra jutott, hogy határozatot az eseménnyel kapcsolatban nem hoz, mert ha fegyelmi vizsgálat indokolt, akkor ki kell várni annak eredményét, ha pedig az ügyben nyilatkozni kell, akkor azt az Alapszabály szerint képviseleti jogra jogosult elnöknek kell megtennie. Az elnökség egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül egy nyilatkozatot mindenesetre megfogalmazott. Ez határozati erővel nem bír, de híven tükrözi azt az egységes és fájdalmas megdöbbenést, amit a sajtóhírek és az ügyvéd videóinterjúja keltett. Az ülésen az elnök egyértelművé tette: nem tekinti precedens értékűnek a 9 évvel ezelőtti hasonló ügyben hozott akkori elnöki döntést és mint a fegyelmi jogkör gyakorlója, a konkrét vizsgálat tényanyaga és saját lelkiismerete parancsa alapján fog dönteni. Az elnökség nyilatkozata elítél minden, az eljárásjoggal visszaélő ügyvédi magatartást és az általános érvényű nyilatkozaton túlmenően arra is felhívja a figyelmet, hogy a budapesti holocaust 70. évfordulójának előestéjén különösen riasztónak tart minden antiszemita vagy akként értelmezhető megnyilvánulást.

Frissítés: Gaudi állásfoglalása a védői munkája miatt gerjesztett hisztériáról és a tisztázó védői kérdés feltételéről - válasz egy híroldal (Mixonline) megkeresésére

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönöm a megszólalási lehetőséget, amely felajánlás a hazai médiavilágban kivételes és korrekt.

Az ügy lényege a következő, amely alapvetően a védői jogokról szól és minden más, politikai hisztériát keltő, leegyszerűsítő és megbélyegző értelmezés félreviszi a lényegről a figyelmet, ezért fontos, hogy tárgyszerű és szakmai mederben zajló vita folyjon erről a témáról, amelyet messze a jelentőségét meghaladóan tematizálnak túl az erre különösen fogékony sajtószervek és közszereplők. Sajnálatos, hogy az ügyvédi kamara ennek a nyomásnak nem tud ellenállni és a védői jogok oltalmazása helyett, a mesterségesen gerjesztett hisztéria hatása alá kerülve hivatalból indított eljárást, annak ellenére, hogy tisztában kell legyenek vele: az Alaptörvény kizárja a felelősségre vonást a védői tevékenységgel kapcsolatos vélemények, aktusok tárgyában, így jelen esetben is.

A 74 éves - több évtizedes dél-amerikai emigrációból visszatért és a Dániel Péter elleni tavaly májusi tüntetésen egy ismeretlen személy által megütött, de ennek ellenére garázdasággal vádolt - Tisza Istvánné ügyében eljáró bíróval kapcsolatos tisztázó védői kérdés feltétele az ügyvédi törvényből fakadó kötelezettségem volt, miután egy nyilvánvalóan kettős mércés rendőri intézkedés után (a keresztény nőre támadó, őt megütő - emiatt a hölgy szemét meg kell most operálni - többek egybehangzó véleménye szerint zsidó származású embert futni hagyták, a hölgyet előállították és később garázdasági vádat emeltek ellene, a férfit nem hajlandó felkutatni sem az ügyészség, sem a bíróság) a megindult sokak szerint érzékelhetően magyarellenes koncepciós pernek tűnő eljárásban hangzott el a kérdés a második tárgyaláson, miután a bíró a tárgyalás elején mindjárt három, nyilvánvalóan pártatlanságának hiányát igazoló dolgot tett:
- megtiltotta kép- és hangfelvétel készítését (az első tárgyaláson még engedte, a hallgatóság pedig jól viselkedett)
- csak 8 fős hallgatóság bentlétét engedte meg, annak ellenére, hogy a terem kapacitása a dupláját lehetővé tette volna,
- bejelentette, hogy indítványom ellenére nem nyilatkoztatta meg a rendőrséget arról, hogy a térfigyelő kamera teljes vágatlan felvételét bocsássa rendelkezésre, mivel a megtekintett vágott felvételből arra lehetett következtetni, hogy manipulációról van szó, amely éppen az inkriminált részeket nem tartalmazta.

Mindemellett a bíró példátlanul tiszteletlenül beszélt velem mint védővel és a vádlottal szemben, megsértve ezzel a bírói etikai kódex idevágó rendelkezéseit.

Nos, ezek után már nem tehettem meg, hogy ne tisztázzam az elfogultsági körülményeket, amelyet követően kértem is kizárását az ügyből a tapasztalt elfogultság miatt. Ebben a bíróság elnöke kell döntsön.

Az ügyvédi kamara korábban Nagy László és Grespik Lászlóval szemben hasonlóan érzékeny perben feltett hasonló kérdések miatt indult fegyelmi eljárásokat jogkövetkezmény nélkül megszüntette mivel a korábbi Alkotmány szerint a védőt a védelem során kifejtett véleménye miatt nem érheti hátrányos jogkövetkezmény. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdés második mondata ugyanezt tartalmazza.

Tehát egyértelmű, hogy fegyelmi vétséget nem követtem el. Bármilyen jogkövetkezmény alkalmazása elnehezítené a jogbiztonság és jogállamiság szempontjából döntő jelentőségű védő tevékenység zavarmentes gyakorlását, ez pedig egyetlen jóérzésű embernek sem lehet érdeke.

Végül egy fontos kérdés: vajon miért van az, hogy jogvédő, ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatban éppen csak ezt az ügyet emelik ki, bár ebből bőven meríthetnek a www.gaudi.jobbik.hu honlapon?

Vajon miért nem azért keresnek meg, mert hála Istennek a múlt héten végre sikerült elérni hét - szintén magyarellenes koncepciós perben -, 13 hónapig előzetesben tartott délvidéki magyar fiatal szabadlábra helyezését, amelyhez nem kizárhatóan hozzájárulhatott az utóbbi hetekben aktív részvételvemmel folyt lobbizás az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben, illetve az Áldozatból bűnös c. dokumentumfilm, amelyet közvetlenül a szerb elnöknek is átadtam. Ez vajon miért nem érdekli a hazai sajtó jelentős részét?

A választ találja meg mindenki legjobb tudása szerint és ossza meg velem.

Tisztelettel,

Gaudi-Nagy Tamás

(Kuruc.info)

2. frissítés: íme Réti "Nem Szeretjük, Ha Valaki Rasszista, Antiszemita Megjegyzéseket Tesz" László, a kamara elnöke:

A TV2 összeállításában fejtette ki, mennyire káros az, ha a rabszolga magyar nem hajlandó némán tűrni a hungarofób zsidók packázását:

Korábban írtuk: Gaudi a bírónőnek: nyilatkozzon esetleges zsidó származásáról!