A Margitszigeten ma átadásra kerülő, a korabeli minták alapján újraalkotott Urmánczy Nándor-emlékpad a magyar történelem jelentős személyiségére emlékezteti majd ismét az elmúlt hét évtizedben igazi nagyjai tiszteletének lehetőségétől is megfosztott magyarokat. A ma avatandó emlékpad eredetileg két, a politikus Urmánczy Nándorhoz hasonlóan elhallgatott XX. századi szobrászművész alkotása. A szobrász Ditrói Siklódy Lőrinc és Füredi Richárd, illetve a politikus, író Urmánczy Nándor neve összefonódik a magyar történelemben.

Az újraállított Urmánczy-emlékpad a Margitszigeten

Ditrói Siklódy Lőrinc, az erdélyi Gyergyóditróban született szobrász alkotta többi között Vámossy Tibor Rongyos Gárdista sírszobrát a Farkasréti temetőben, számos első világháborús hősi emlékművet, a ditrói Jézus Szent Szíve Templom főoltárát díszítő Szent István- és Szent László-szobrot. Az Urmánczy Nándor-emlékpad három bronz domborműve közül kettő alatt Ditrói Siklódy Lőrinc neve olvasható. A pad fölé emelkedő négyzetes mészkőoszlop nyugati oldalán elhelyezett bronz domborművön Ditrói Siklódy Lőrinc Urmánczy Nándor profilját jeleníti meg a következő föliratokkal: "Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő 1868-1940. A trianoni béke elleni irredenta és revíziós mozgalom megteremtője és vezére. Az Ereklyés Országzászló Intézmény megalapítója, örökös elnöke. Hiszek Magyarország feltámadásában."

A mészkőoszlop Urmánczy Nándor domborművével

A négyzetes mészkőoszlop észak, azaz a Szent Mihály-templom felé néző oldalán levő reliefen Ditrói Siklódy Lőrinc az Urmánczy Nándor kezdeményezte, s a Szabadság téren 1928-ban fölállított Ereklyés Országzászlót örökíti meg. A képen az Ereklyés Országzászló mellvértjén éppen Urmánczy Nándor mond beszédet, miközben a dombormű felső részén a "Győzni fogunk" fölirat olvasható. Mint ismert, az Urmánczy Nándor kezdeményezte és Füredi Richárd szobrász megalkotta Szabadság téri Ereklyés Országzászló ledöntése után, s pimasz módon annak helyére már 1945. május 1-jén fölállították a máig ott éktelenkedő szovjet emlékművet.

Ditrói Siklódy Lőrinc: Urmánczy Nándor

Az Urmánczy-emlékpad harmadik, délre néző bronz domborművét a Szabadság téri Ereklyés Országzászló szobrászművésze, a magyarországi német Füredi Richárd (eredeti neve: Führer Richárd) alkotta. Füredi Richárd másik jelentős műve, az országbitorlók által 1945-ben látványosan ledöntött Nemzeti Vértanúk Emlékműve, amely a Kun Béla-féle 1919-es bolsevik forradalom mártírjainak állított emléket, a budapesti Vértanúk terén, a mai Nagy Imre-szobor helyén állt. Nem csoda hát, hogy Füredi Richárdot is máig agyonhallgatják. Az Urmánczy-emlékpad harmadik, a délnek néző domborművén Füredi az Erdélyi Férfiak Egyesületének címerét jeleníti meg: az Erdély címeréből kiemelkedő, testéről a rabláncot leszakítani igyekvő férfi alak látható. Az Erdélyi Férfiak Egyesülete állíttatta 1942-ben az Urmánczy-emlékpadot.

Ditrói Siklódy Lőrinc: Ereklyés Országzászló a Szabadság téren

"Az irredenta mozgalom, a szélsőséges sovinizmus egyik hírhedt hangadója volt", írja többi között Urmánczy Nándorról az 1969-ben kiadott Magyar Életrajzi Lexikon. De ki volt ez a férfi, akinek az emlékét igyekeztek bemocskolni, illetve kitörölni a magyar nemzedékek tudatából? Az örmény gyökerű Urmánczy Nándor, az egykori Maros-Torda vármegyei Maroshévízen (Korábban: Toplicza) született ma 145 évvel ezelőtt, 1868. október 1-jén. Báró is volt, de ezt a nemesi rangját, címét soha nem használta. Brassóban végzi a középiskolai tanulmányait, majd följön a székesfővárosba, Budapestre, ahol jogot tanul, majd 1895-ben doktorál. Erdélybe történt visszatérése után előbb Kisküküllő, majd Maros-Torda vármegye főszolgabírója lesz. A budapesti Országgyűlésbe képviselőként először 1902-ben, majd 1910-ben jut be. Előbb a Szabadelvű Párt, a Nemzeti Párt, majd a Függetlenségi és 48-as Párt küldetésében, összesen tizenhat esztendeig országgyűlési képviselő. Az első világháború idején, 1917-ben, a hadi helyzet romlásának láttán Urmánczy képviselő, közel az 50. életévéhez önként bevonul katonának és a 9-es huszárok soraiban Bukovinában teljesít frontszolgálatot.

Emlékpad az óriásplatán alatt

Urmánczy Nándor 1918-ban, amikor már világos volt, hogy a románok az antant hatalmak segítségével ráteszik kezüket Erdélyre, Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Ugron Gáborral együtt Budapesten megalakítja a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyek védelmére, a Székely Köztársaság kikiáltásáért. Nem Urmánczyn múlt, hogy ez utóbbi elképzelés nem valósulhatott meg. De a célról ezután sem mond le, életét a két világháború között a revízió, az elrabolt magyar területek visszaszerzése gondolatának szenteli. Ennek szellemében alakítja meg és vezeti a Védők Ligája Szövetséget, a Nemzeti Hiszekegy és az Ereklyés Országzászló mozgalmat.

Füredi Richárd: Erdélyi Férfiak Egyesületének címere

Urmánczy Nándor egyéb területeken is jelentőset alkotott. Topliczai Híradó néven megalapítja az első maroshévízi újságot, fölépíti (saját költségén) a település első állami iskoláját, kórházat alapít és működtet. Amíg a politikai élet teljesen le nem köti, verseket, elbeszéléseket, regényeket és saját kutatásai alapján megírt helytörténeti monográfiákat publikál. Az ő parlamenti fölszólalásainak és kijárásának köszönhetően épül meg 1909-ben a székely körvasút Szászrégen és Gyergyószentmiklós közötti szakasza.

Urmánczy Nándor az első világháborús vereség, az azt követő román megszállás után természetesen nem mehet haza Erdélybe, Maroshévízre. Észak-Erdély visszatértével, 1940 októberében már öregen, betegen, 72 éves fejjel hazament. Szászrégenben diadalkaput állítottak a tiszteletére, tömeg fogadta az érkezését. Az éjszaka leple alatt, előzetes bejelentés nélkül, a rá jellemző szerénységgel érkezett haza Maroshévízre, ahol nyolc nap múlva meghalt. A családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

A hajdani emlékpad archív képeslapon

Halála után két esztendővel, 1942-ben az Erdélyi Férfiak Egyesülete a budapesti Margitszigeten díszes padot állíttatott Urmánczy Nándor emlékére azon a helyen, ahol életében szeretett üldögélni: a sziget északi fertályában, a sétány mellett, a víztoronnyal átellenben, az Árpád-kori Szent Mihály templom és az ország egyik legöregebb, legterebélyesebb lombú platánfája közelében. Az emlékpad fölé magasodó négyzetes oszlopon elhelyezett három bronz dombormű közül kettőt Ditrói Siklódy Lőrinc szobrász- és plakettművész, a harmadikat Füredi Richárd alkotta. Ezt az első, 1942-ben avatott emlékpadot, amint megannyi más történelmi és művészi értéket az 1945-ös szovjet megszállás után ösztöneiket szabadjára engedő, zsidó kommunisták által fölheccelt szobordöntögetők összetörték, értékesebb fémdarabjait széthordták.

A 2013. október 1-jei újraállítást megörökítő tábla

Az emlékpad újraállítását a Maroshévízen, 2008-ban alapított Urmánczy Nándor Egyesület kezdeményezte 2012-ben, s a Fővárosi Közgyűlés pedig megszavazta az elképzelést. Így kerülhet sor a jeles magyar politikus, Urmánczy Nándor születésének 145. évfordulóján, 2013. október 1-jén az emlékpad fölavatására. Az újra megalkotott Urmánczy-emlékpadot az Országházban (!) ma tartandó újabb antiszemitizmus-konferenciáról a Margitszigetre kivonuló Kövér László házelnök és Tarlós István főpolgármester avatják. Utóbbi kettőnek szomorú emlékei lehetnek a közelmúlt hasonló avatási próbálkozásairól, amikor zsidó szervezetek megtiltották, hogy közterületet nevezzenek el Tormay Cécile-ről, szobrot állítsanak Teleky Pálnak, illetve ha már megtörtént, utólag fölrótták, hogy áldásukat adták Wass Albert szobrának avatásához, vagy részt vettek Nyirő József újratemetése helyett tartott szertartáson. Kövér Lászlót ezért az izraeli parlament elnöke kitiltotta Izraelből, az ügyben a világsajtóban számos mocskolódó, antiszemitázó cikk jelent meg. Kíváncsian várjuk, hogy Urmánczy Nándor emlékpadjának mai avatásához mit szólnak majd a világ intézői.

Hering József - Kuruc.info