Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó 670 ezer forintért ad tanácsot Orbán Viktornak, és egy interjúban bevallotta, hogy ez havonta egy legfeljebb negyedórás telefonbeszélgetést jelent. A DK-s Molnár Csaba erről az ügyről kérdezte írásban Polt Péter legfőbb ügyészt, aki most a kérdést feljelentésként továbbította a Fővárosi Főügyészségnek.

"Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?" címmel nyújtott be kérdést Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke múlt héten Polt Péter legfőbb ügyésznek. Molnár arra volt kíváncsi, hogy a legfőbb ügyész nem gyanít-e színlelt szerződést és hűtlen kezelést Kárpáti György tanácsadásánál.

Néhány héttel ezelőtt derült ki, hogy Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó sportügyekben tanácsokat ad Orbán Viktor miniszterelnöknek és Lázár János államtitkárnak havonta bruttó 670 ezer forintért. A vízilabdázó ezután egy interjúban azt mondta, hogy ez a tanácsadás havonta egy általában 10-15 perces telefonbeszélgetést jelent, tanulmányt nem kell írnia.

Polt Péter szerdán küldött válaszában azt írta, hogy mivel a kérdés "bűncselekmény gyanújára utal", így feljelentésként kell értékelni. A legfőbb ügyész ezért a kérdést feljelentésként továbbította a Fővárosi Főügyészségnek. Mindez még nem jelenti azt, hogy az ügyészség feljelentést is tesz az ügyben, de a főügyészségnek ezek után eljárást kell indítania.

(Origó)

Frissítés: Részlet egy korábbi cikkünkből: „Halasi” titkos megbízott

Kárpáti György (1935. június 23., Budapest, Fodor Erzsébet) vízilabdázót 1962. december 12-én szervezte be a politikai rendőrséghez „Halasi” fedőnéven a BRFK századosa, Huszár Sándor. Ettől kezdve 25 éven át foglalkoztatta a BM. III. Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége (a III/III-nál elsősorban Várkonyi Bálint r. őrnagy, a III/II-nél, tehát a kémelhárításnál főként Stoll Dániel r. őrnagy), egészen 1987 nyaráig, amikor bűncselekményt követett el, kizárták és irattárazták az anyagát. Állambiztonsági nyilvántartó kartonja megvan az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ám sem „B”, sem „M” dossziéja nem található. Ez utóbbi volt az oka annak, hogy az az internetes portál, amely ügynökmúlttal vádolta meg Kárpátit, a bíróság előtt nem tudta megvédeni igazát, mert a bíróság a „Halasi” tevékenységére elég életszerűen utaló állambiztonsági jelentések ellenére sem látta bizonyítottnak Kárpáti és „Halasi” azonosságát.

Melyek voltak azok az állambiztonsági jelentések, melyek egy konkrét körben reálisan utaltak „Halasi” jelenlétére, tevékenységére, jobbára a hivatásos tisztek elismerése mellett?
Először is elismeréssel szólnak(!) kitűnő üzleti adottságairól, melyeket mesterien elfed tevékenysége közben: „Halasi igen jó 'üzletember', aki azonban nagyon diszkréten intézi ügyeit és azokról még sportágának tagjai sem tudnak” - állapítja meg 1963. október 1-jén Pálfi Ferenc r. őrnagy a hírszerzés, a III/I csoportfőnökség azon jelentésében, melyben „Az Universiade delegáció braziliai útja során végzett elhárító munkáról” számol be. „…a magyar delegáció tagjai között helyet foglaló Gábor és Halas ügynökökkel Porto Alegreben felvettem a kapcsolatot, akik jelentős segítséget nyújtottak munkámhoz. Halas és Gábor igen lelkiismeretesen hajtották végre a rájuk bízott feladatokat és több esetben is önállóan kezdeményeztek… elsősorban rájuk támaszkodtam.”




Több magyar sportolót disszidálásra akartak rábírni kinti ügynökök, főként a vívók és a vízilabdázók körében. Pálfi őrnagy jelenti: „Különös súlyt helyeztek Felkayra, aki Halas véleménye szerint, bár egyes időszakokban megingott, de komolyan nem gondolt a disszidálásra. Felkaynál rábeszélési kísérletek láttán azt a feladatot adtam Halasinak, hogy maradjon állandóan Felkay mellett és ne adjon lehetőséget arra, hogy egyedül maradjon a társaság bármelyik tagjával. Halasi elmondotta, hogy a szovjet-magyar vízilabda mérkőzés előtt, amely a torna döntőjének számított - Deák és egyik társa elmondotta neki, hogy tüntetést szerveznek a szovjet csapat ellen és a magyarok mellett, a brazil bírót megfélemlítik. Halasi igen helyesen azt válaszolta, hogy az ellen a leghatározottabban tiltakozik és amennyiben ezt megteszik, a magyar csapat elhagyja a medencét. A mérkőzés egyébként simán és zavartalanul, a magyar csapat nagy fölénye jegyében zajlott le.”




1964-ben a tokiói olimpiáról készített jelentést a kémelhárítás, a III/II-6-b osztályán Kovács János r. alezredes osztályvezető és dr. Nagy Antal r. őrnagy alosztályvezető. „Halasi”-t azok között említi a jelentés, akik „igen eredményesen és odaadóan segítették az operatív munkát, lelkiismeretesen és jól dolgoztak.” A vízipólózók körében két segítőre vonatkozik ez a dicséret: „Lovas” és „Halasi” fedőnevű hálózati személyekre.
1964. december 8-án a BM. III/II-3-a osztálya a magyar vízilabdacsapatról készített tájékoztató jelentést, melyet átküldött ellenőrzésre a 6-b osztályra.