Mivel a Kancsendzöngán már este van, ha volt is ma valamilyen mentőakció, annak mostanra be kellett fejeződnie - mondta Sterczer Hilda, a Himalájában szerdán eltűnt egyik magyar hegymászó, Erőss Zsolt felesége.

Sterczer Hilda úgy tudja, csütörtökön is szerveztek mentőakciót a két eltűnt magyar és egy koreai mászóért. "Azok, akik a kettes tábor környékének átfésülését végezték, mostanában érhetnek le, de akit eddig nem sikerült lehozni, azt már nem is fogják, akkor tényleg vége" - fogalmazott.

Kitért arra, hogy csak Kollár Lajos expedícióvezető e-mailjeiből tud tájékozódni, vele telefonon utoljára szerdán tudott beszélni. Ő írt neki a mai kutatásról is.

Erőss Zsolt felesége, aki maga is hegymászó, azt mondta, pénteken mindenki elhagyja az alaptábort, vagyis aki holnap le akar jönni a hegyről, annak reggelre el kell érnie azt. "Ott már este van".

Az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos csütörtök délelőtti beszámolóját Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője juttatta el csütörtökön az MTI-hez. Ebben az expedícióvezető azt írta, hogy fent vannak a Kancsendzöngán a serpák, akik az eltűnt magyarok után kutatnak és egy koreai mászót mentenek.

Szavai szerint azonban "ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni."

Farkas Péter: Több előjele volt a magyar hegymászók tragédiájának

Több előjele volt a magyar hegymászók tragédiájának, elsőként az, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcstámadást megelőzően nem érte el a felső, 4-es tábort - mondta Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászószövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön annak kapcsán, hogy a sportemberek a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsának meghódítását követően, ereszkedés közben eltűntek.

A másik kritikus pontot abban látja Farkas Péter, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter csak 18 órakor értek fel a csúcsra, több mint 24 órás menetelés után. "Íratlan szabály, hogy a csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél korábban, hajnali 2-3 óra körül kell megkezdeni" - mondta a szakember.

Hangsúlyozta, hogy ha valaki nem éri el a csúcstámadó tábort, akkor rossz állapotban van. "Vissza kellett volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt, és nem foglalkozik azzal, mi történik. Ha például leesik a kulacs, nem hajol le érte. Fura állapotba kerül..."

Arra a (magyar idő szerint) csütörtök délelőtti hírre reagálva, hogy még akkor is kutattak serpák az eltűntek után, a Magyar Hegy- és Sportmászószövetség elnöke azt mondta, a keresők csak feltételezik, hogy körülbelül hol lehetnek az eltűntek, de a hegy hatalmas, nagy a hó, erős a szél, a látási viszonyok pedig vagy kiválóak vagy nagyon rosszak.

"A holttestet fél óra alatt belepi a hó. Ha valaki becsúszott egy hasadékba, bucka mögé, nem lehet észrevenni. A serpák lehetőségei is korlátozottak: igyekeznek felmenni a magaslatokra, pásztázni a környéket és valamilyen sötétebb dolgot találni, de minimális az esély, hogy megtalálják az eltűnt hegymászókat" - tette hozzá Farkas Péter.

(MTI)

Kapcsolódó: Erőss Zsolt felesége: "...akkor inkább a hegyen haljon meg"