Akár egy évig is fogva tartható lesz bírói ítélet nélkül július 1-jétől egy 12 éves gyermek, a 14 évesnél idősebbek előzetes letartóztatása pedig két évig is eltarthat – legalábbis akkor, ha megszavazzák az alkotmányügyi bizottságnak a kormány büntetőjogi salátatörvényéhez benyújtott javaslatát.

Magyarországon több mint 60 éve 14 éves korban kezdődik a büntethetőség. E hagyománnyal szakított a nyáron hatályba lépő új Btk., amelynek alapján egyes, kiemelten súlyos, erőszakos bűncselekmények esetében – emberölés, rablás, kifosztás – a büntethetőség alsó határa 12 évre csökkent.

– A büntethetőség korhatárának leszállításával kinyitottak egy kaput: ha a gyermekkorúak büntethetők, ki kellett mondani azt is, hogy előzetes letartóztatásba is helyezhetők – mutat rá Gyurkó Szilvia kriminológus, az UNICEF gyerekjogi igazgatója. Úgy véli: "a lejtőn most már nem lesz megállás", a jövőben még több, az új rendszer logikájából következő szigorítás is várható, hiszen a bírói továbbképzéseken már most felmerül: mi a teendő, ha visszaeső vagy többszörös elkövetőről van szó.

Mindez azonban teljességgel ellentmond az ENSZ – 1991-ben Magyarország által is aláírt – gyermekjogi egyezményének, amely szerint a 18 évesnél fiatalabbaknál csak végső esetben és a lehető legrövidebb ideig szabad alkalmazni a szabadságkorlátozással járó büntetéseket.

Azt nem veszik csak figyelembe, hogy például egy a nevelője fejét szétverni képes cigányállat - hogy a tegnapi hírekből merítsünk - nem említhető egy napon úgy általában a gyermekekkel...

(Nol korrigálva)