Magyarországon az alkotmány és a politikai irányvonal általánosságban védelmezik a vallásszabadságot, de folytatódtak a nyíltan antiszemita Jobbik parlamenti párt rasszista kommentárjai, és Budapesten egy imaház mellett támadás történt a zsidó közösség egyik tagja ellen - állapította meg a 2012-re vonatkozó, hétfőn ismertetett éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében az amerikai külügyminisztérium.

Az amerikai diplomáciai tárca jelentése a Magyarországra vonatkozó részben megállapította, hogy az alkotmány, a legtöbb törvény és a politikai irányvonal általánosságban védelmezi a vallásszabadságot.

"Ugyanakkor a kormány olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek hátrányosan érintették a kisebbségi vallási csoportokat, és a vallásszabadságnak a kormány általi tiszteletben tartása az év folyamán gyengült" - áll a dokumentumban.

A jelentés rámutatott, hogy a január 1-jén életbe lépett új vallásügyi törvény biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ugyanakkor megszüntette több mint 350, korábban elismert vallási csoport bejegyzését. A jogszabály ugyancsak megváltoztatta azokat az ismérveket, amelyek alapján a kormány egyházként ismeri el a vallási csoportokat. Az egyházi státus elvesztése több vallási csoport számára jelentős hátrányt jelentett, veszélybe sodorva azon képességüket, hogy folytassák jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatatásaikat - sajnáltatták a szektákat.

"A szélsőséges Jobbik párt fokozta az antiszemita retorika használatát" - hangzott a jelentés, amely megállapította, hogy a kormány rutinszerűen felszólalt a Jobbik tagjainak antiszemita kijelentései ellen. Ugyanakkor "néhány megfigyelő arra hívta fel a kormányt, hogy következetesen, erőteljesen és időben szólaljon fel, és világosabban állást foglaljon az intolerancia támogatóival szemben". Megfigyelők amiatt is bírálták a kormányt, hogy nem szólalt fel "antiszemita történelmi személyiségek hírnevének a kormánykoalíció néhány tagja általi rehabilitációja ellen".

A szöveg szerint az év folyamán voltak olyan jelentések, amelyek a vallási hovatartozással, hittel és vallásgyakorlással kapcsolatos, a társadalomban előforduló gyalázkodásra és diszkriminációra vonatkoztak. Nőtt az antiszemita incidensek száma, ezek erős reagálásokat váltottak ki a zsidó közösség, csakúgy, mint a kormány, a civil társadalom és vallási csoportok részéről.

Az amerikai külügyi dokumentum kitért arra, hogy az amerikai nagykövetség a vallásszabadság kérdésében növelte szerepvállalását a kormányzati tisztségviselőknél, valamint a magyar és a nemzetközi civil csoportoknál. A nagykövet, a "holokauszt", illetve az antiszemitizmus elleni harcban illetékes külügyminisztériumi különmegbízottak, valamint más amerikai tisztségviselők hangoztatták vezető magyar kormánytisztviselőknek a vallásügyi törvénnyel és az erősödő antiszemitizmussal kapcsolatos aggályaikat. A budapesti nagykövetség több, a holokauszttal kapcsolatos oktatási kezdeményezést támogatott - áll a Magyarországgal kapcsolatos összefoglalóban.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Így irtotta ki a nekünk emberi jogokról és kisebbségvédelemről papoló Amerika az egyik indián törzset