Közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, illetve segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt ül a vádlottak padján a Gyulai Járásbíróságon egyesbíróként eljáró dr. Bíró Mariann előtt a sarkadi, 20 éves B. Sándor. Négy társát segítségnyújtás elmulasztása vétségével vádolja a Gyulai Városi Ügyészség.

B. Sándor az általa vezetett BMW típusú személygépkocsival tavaly április 25-én 14:25 órakor Sarkadon, az Anti úton, a Mol üzemanyagtöltő állomás előtt a Magyar Közút két kátyúzó munkatársát gázolta el, majd megállás, segítségnyújtás nélkül elhajtott társaival a helyszínről.

- A személyautó a Kossuth utca irányából a Gyulai út felé haladt, a benzinkútnál lassított, majd balra nagy ívben intenzív gázadással, hirtelen kormánymozdulatokkal kanyarodva folytatta útját, és az Anti úton átsodródott a menetirányával szemközti forgalmi sávba, a kanyarodósávba, ahol elütötte a kátyúzó munkásokat. Ezt követően felhajtott a kiemelt útszegély mellett lévő zöldfelületre, majd visszatért az úttestre – idézte fel a tavaly április 25-én történt baleset részleteit a vádiratot ismertető dr. Tihanyi Zsolt közlekedési ügyész.

A vádiratból az is kiderült, miszerint az autóban a gépjárművet vezető B. Sándoron kívül még négy vádlott: K. Sándor (29) II. rendű, Sz. Líviusz (24) III. rendű, K. Erik (25) IV. rendű, illetve L. Márió (20) V. rendű vádlott utazott a baleset bekövetkeztének időpontjában. A baleset bekövetkezte után K. Sándor II. rendű vádlott kiugrott az autóból és elszaladt. B. Sándor otthonába, a Tokai utca 3. szám alá hajtott a BMW-vel, s onnan valamennyi vádlott eltávozott. A járművet vezető B. Sándor bujkált a hatóság elől, másnap reggel a Gyulai Rendőrkapitányságon adta fel magát, ahová ügyvéd kíséretében vonult be.

Nem volt könnyű helyzetben az eljáró dr. Bíró Mariann bíró, hiszen a törvénnyel korábban már kivétel nélkül összeütközésbe került, nyolc általános iskolai osztály végzettséggel rendelkező, munkanélküli, szakképzetlen vádlottakat – pótolva a nevelési hiátusokat is - gyakorta az alapvető viselkedési szabályokra, a kulturált magatartási normák betartására is köteleznie kellett a tárgyalás folyamán. Ráadásul a vádlottak jelentős, releváns tényállításokat módosítottak a nyomozati szakban tett vallomásaikhoz viszonyítottan.

Jelen ügy I. rendű vádlottja B. Sándor - akivel szemben tavaly a bíróság társtettesként elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt hozott intézkedést – nem tett vallomást, fenntartotta a nyomozati szakban általa elmondottakat. Dr. Bíró Mariann kérdésére meghatalmazott védője, dr. Kvasz Tibor ügyvéd válaszolt, miszerint a kérdésekre sem válaszol a vádlott.

A II. rendű vádlott K. Sándor (garázdaság bűntette, illetve súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt korábban 64 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság – a szerző.) tagadta a bűnösségét, s nem kevesebbet állított, minthogy amikor kiugrott az autóból azt hallotta a tömegből, hogy "Kapjuk el a gázolókat! Adjunk nekik!", s ettől ijedt meg, szaladt el. Elmondása szerint ugyanis egyébként mentőt szeretett volna hívni a sérültekhez a benzinkútról.

A III. rendű vádlott Sz. Líviusz (közokirat-hamisítás bűntette miatt korábban 25 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság) a bíróságon azt vallotta, hogy "megsokkolt", így semmire nem emlékszik. Nyomozati szakban tett vallomásában viszont még részletesen elmesélte, hogy: "... egy csattanás, pukkanás hangot hallottam, s aztán egy sárgaságot láttam a szélvédőre csapódni." A bíróságon arra is hivatkozott, hogy ő a baleset bekövetkeztének időpontjában eléggé ittas volt. Erre reagálva dr. Tihanyi Zsolt ügyész kérte jegyzőkönyvezni, miszerint a vádlott szervezetének levegőalkohol koncentrációja jó két órával a beleset bekövetkezte után 0,41 milligram/liter ezrelék volt, ami két üveg sör elfogyasztásának felel meg.

A IV. rendű vádlott K. Erik (eddig négy alkalommal volt büntetve: 3 rendbeli garázdaság és 2 rendbeli testi sértés vétsége miatt, halálos közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt, csempészet és vámorgazdaság illetve jövedéki orgazdaság miatt, valamint garázdaság vétsége miatt – a szerző.) azt állította a bíróságon, miszerint: "... jött ránk a tömeg, 15-20 ember lapátokkal felszerelkezve, fenyegetőleg. S azt ordibálták, hogy: Aljas cigányok! Öljük meg őket!", ezért kellett elmenekülniük a helyszínről.

Az V. rendű vádlott L. Márió (korábban lopás vétsége miatt egy év próbára bocsátotta a bíróság) szintén tagadta a bűnösségét, s úgy nyilatkozott: "... szaladtak ránk, most hogy ránk vagy a sérültekhez, azt nem tudom." Ezzel szemben viszont e vádlott is homlokegyenest másképpen nyilatkozott a nyomozati szakban, 2012. május 16-án történt gyanúsítottkénti kihallgatásán. Dr. Bíró Mariann, ellentmondásokat tisztázni hivatott kérdésére a tárgyalóteremben az volt a válasza, hogy amikor a rendőrségen kihallgatták: "... kómában voltam, mert beparáztam", s ez az állapot – szerinte - a baleset bekövetkeztétől egészen május 16-áig tartott.

A balesetben koponyazúzódást, mellkas zúzódást, fejsérülést, alkartörést, illetve egyik lábának teljes zúzódását elszenvedett – a bíróságon sértett tanú kollegájával egyetemben a fényképfelvétel készítéséhez is hozzájárult – Dézsi Imre útfenntartó, gépkocsivezető a vádlottak állításaival ellentétesen határozottan cáfolta, hogy bárki is fenyegette volna a vádlottakat. A bíró kérdésére azt is elmondta, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. sarkadi üzemmérnöksége részéről mindösszesen négyen tartózkodtak a helyszínen a baleset időpontjában, s azt is elképzelhetetlennek tartja, hogy bevásárolni lapáttal mentek volna a baleset helyszínéhez közeli hipermarketbe a sarkadiak.

Fekete István (a másik sértett tanú) jelenleg is táppénzen, rehabilitáción van, mivel a vádlottak által okozott balesetben bal lábán nyílt, míg jobb lábán spirális törést szenvedett. Ő is mindenben megerősítette a kollégája által elmondottakat, s nyomatékosította, hogy – a vádlottak állításaival ellentétesen - szó sem volt senki részéről, semmiféle fenyegetőzésről.

A szintén tanúként meghallgatott N. Imre volt közutas dolgozó elmondta: csikorgó, pörgő gumikkal kanyarodott a BMW, s csak a szerencséjének köszönheti, hogy ő nem sérült meg, mivel szemben volt, még félre tudott ugrani. A IV. rendű vádlott K. Erik a tanúvallomásához tett észrevételében vitába bocsátkozott arról, hogy egyáltalán a helyszínen volt-e a tanú, illetve veszélyeztették volna a testi épségét, majd a következő mondatra ragadtatta magát: "Tata, nem volt szándékos, ne haragudj!" A hangnemet és a tegezést illetően dr. Tihanyi Zsolt ügyész utasította rendre, határozott hangnemben a tárgyaláson esetenként unottan ásítozó, vihorászó, nyújtózkodó s emiatt bírói figyelmeztetésben is többször részesült vádlottat.

F. László tanú a Gyulai úton lévő autóalkatrészbolt elől szemlélte végig az autó érkezését, kanyarodását, s határozottan állította, hogy a jármű vezetője egyetlen pillanatra sem vette le a lábát a gázpedálról. Sőt még amikor a gázolást követően a kiemelt útszegély mellett lévő zöldfelületre felhajtott, s ott egy díszcserjén fennakadt az autó, a sofőr ott is 3-4 nagy gázfröccsöt adott, majd nagy sebességgel elhajtott.

Sz. Lajos szintén útőr tanú vallomásában kiemelte: az embereken a megdöbbenés lett úrrá, senki nem fenyegette a vádlottakat. Erre reagálva a II. rendű vádlott K. Sándor állította, hogy: "Kiabáltak, jöttek ránk, mert látták, hogy cigányok vagyunk!".

N. Sándor húsfeldolgozó szakmunkás tanú többször is kategorikusan kijelentette: a vádlottak fenyegetéséről szó sem lehetett, hiszen a történtek hatására a járókelők, szemtanúk lába a döbbenettől földbe gyökerezett.

Ezt az álláspontot osztotta, erősítette a tanúként meghallgatott S. Mátyás tanú, a Veress Ferenc Polgárőrség vezetője, aki a Zsarói utcán találkozott a menekülő, betört szélvédőjű gépjárművel.

Dr. Bíró Mariann az ügyész indítványára a bizonyítás kiegészítését rendelte el oly módon, hogy az igazságügyi orvosszakértő a szakértői véleményét a sértett tanúk személyes megvizsgálásával kell kiegészítse. A bíróság számára releváns tény, hogy a sértett tanúk esetében pontosan fény derüljön sérüléseik tényleges gyógytartamára, illetve arra, hogy szenvedtek-e esetlegesen maradandó egészségkárosodást, netán súlyos egészségromlást, s amennyiben igen, úgy a szakértőnek az esetleges munkaképesség csökkenésükre is nyilatkoznia kell. A bíróság ugyanakkor az V. rendű vádlott részére védő kirendeléséről is határozott.

(Hír6)