A "rendszerváltás" környékén kezdtek megszaporodni a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez érkező névadási kérvények, de az újítóknak nem volt könnyű dolguk. Az elmúlt években számos bolondos, meglepő keresztnevet utasítottak el. Volt, aki Kazettának akarta nevezni a gyermekét, mert a családnevük Polimer volt, de olyan is akadt, aki a Talán nevet kérvényezte, s ezt világnézeti válságával indokolta. Elutasították azt a családot is, amely Északnak szerette volna hívni elsőszülöttjét, mert négy gyermeket terveztek, akiknek a négy égtáj nevét adták volna.

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában az is elhangzott, van, aki a vezetéknévhez választ keresztnevet, hogy a kettő együtt jól hangozzék. Vannak, akik sem túl különleges, sem túl mindennapi nevet nem szeretnének adni gyermeküknek. Bár egyre ritkább, de él még a szokás, hogy a szülők keresztnevét viszik tovább az utódok, mások azonban kifejezetten ügyelnek arra, hogy a családban senki mást ne hívjanak úgy, ahogy az ő gyermeküket. Sokan utánanéznek a kiválasztott név jelentésének is, s vannak, akik hisznek abban, hogy a név meghatározza az ember későbbi életét, mások viszont egyáltalán nem gondolnak bele, hogy egy rossz névválasztás akár lelki sérülést is okozhat a viselőjének. Nagy Brigitta pszichológus szerint azonban erre elég kevés az esély, a gyerekek azzal a névvel fogadják el egymást, ahogyan megismerik a másikat, egy teljesen átlagos névvel is válhat valaki csúfolódás célpontjává.

A pszichológus kiemelte: a mai társadalomban az egyéniségnek különösen nagy jelentősége van, mindenki különleges, egyedi képességekkel rendelkező gyereket szeretne nevelni, s ezt a névválasztással is igyekszünk hangsúlyozni. A hírességek és történelmi személyek mindig is fokozottan befolyásolták a névválasztást, ma leginkább a televíziós szappanopera szereplői, filmszínészek vagy sportolók nevét választják a szülök.

Rácz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa a műsorban elmondta: a név korfüggő, hiszen minden kornak megvan a maga divatja. A magyarok egyrészt igyekeznek nemzetközi neveket választani – mint az Anna, a Sára vagy a Jázmin –, de erősödik az a trend is, hogy – különösen a fiúgyermekeknél – megőrizzük a régi magyar neveket. Bevett szokássá vált a gyümölcsnevek választása is, így ma már hívhatnak valakit Epernek, Szedernek, Cseresznyének, Almának vagy Diónak.

Nyugat-Európában a gyermek védelme az elsődleges, a német vagy francia anyakönyvvezetőknek joguk van megtagadni egy név bejegyzését, magyarázta Rácz Judit. Hozzátette: Magyarországon két fontos jogszabály van a névadásra, az egyik, hogy magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet bejegyezni a nevét – a Jessicát például csak dzs-vel. A másik szabály, hogy nálunk nem engedélyezettek az Európában eléggé elterjedt unisex nevek, amelyeket férfi és nő egyaránt viselhet. Rácz Judit elmondta azt is: mostanában elég sok afrikai eredetű nevet engedélyeztek, így most már akár Emekának is hívhatnak valakit.

(Kossuth Rádió nyomán)