A Jobbik szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy 4 milliárd forint közpénzből izraeli ingatlanberuházások védelmére akarnak mobilgátat építeni a budapesti Római-parton. Erről Hegedűs Lorántné országgyűlési képviselő beszélt csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Héber Magyarország
Ismertette, hogy ha a fővárosi közgyűlés a következő ülésén úgy dönt, akkor mobilgátat építenek a budapesti Római-partra az árvíz elleni védekezés részeként. Ez a megoldás elsősorban külföldi - főleg izraeli - tulajdonú elérhetetlen és felelősségre vonhatatlan offshore cégek által folytatott ingatlanberuházásokat védene a magyar adófizetők pénzéből - mondta. Hangsúlyozta: a beruházók tudták, hogy ahová építenek, az a Duna-meder része, így kiemelten magas az árvízkockázat, amelynek kiküszöbölésére szolgálhat a mobilgát felépítése.
Hegedűs Lorántné úgy fogalmazott: közpénzt csak közfeladatra lehetne elkölteni, azonban ez egyáltalán nem az. Szerinte ennek a szituációnak a kialakulásához rossz, felelőtlen, korrupt politikai döntések sorozata kellett. Megismételte: a Jobbik továbbra is tudni szeretné, hogy mely politikusoknak van a magyaron kívül más állampolgársága is, mert azok a politikusok nem csak a magyar érdekeket képviselik.
Frissítés: Megszavazták a "római-parti árvízvédelemről" szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén - nem önti ki a víz az új honfoglalókat
A Királyok útja-Nánási út nyomvonalon húzódó 3,1 kilométeres védvonalat három szakaszra osztva tervezték: a Pünkösdfürdő és az Őrtorony utca közötti mintegy 1330 méteres, az Őrtorony utca és a Rozgonyi Piroska utca közötti 800 méteres, valamint a Rozgonyi Piroska utca és Nánási köz közötti 580 méteres szakaszon.
A Fidesz-KDNP 14 igen, a volt LMP-s és egy jobbikos képviselő négy nem szavazata mellett, valamint két jobbikos és az MSZP-s képviselők 11 tartózkodásával elfogadott határozat szerint az első és második szakaszon alumínium betétpallós szerkezetet javasol a tervező, a Rozgonyi Piroska utca torkolatánál pedig a jelenlegi kerítés elbontásával és új, vízzáró vasbeton fal megépítésével alakítható ki legcélszerűbben a védmű.
A harmadik szakaszon ugyancsak mobil, alumínium árvízvédelmi fal lenne, a tervezett nyomvonal a Kadosa utcáig húzódik. A szakasz másik felén a tervező a már megvalósult telekfeltöltések miatt nem javasolta a védmű kiépítését, mert több mint százmillió forintos költséggel járna és mindössze egy ingatlant védene. Jelezték azt is: az ingatlan csak 830 centimétert meghaladó tetőzésű árhullám esetén lenne veszélyben, ami az elmúlt száz évben öt alkalommal fordult elő. Ha az ingatlannal szomszédos telket is feltöltik és beépítik, megszűnik az árvízveszély.
A védművet 954 centiméteres magasságban határozta meg a testület.
Az előterjesztés tárgyalása közben az ülésteremben több tüntető is jelen volt, akik a védmű mellet demonstráltak. Transzparenseiken az volt olvasható: "árvízvédelmet a csónakházaknak", "árvízvédelmet a partnak", "fertőzésmentes partot".
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
- A vidékieknek nem, az Óbudán illegálisan építkező gazdagoknak épít gátat a kormány