Nagyívű növekedési tervvel vágott neki Orbán Viktor a kormányzásnak 2010-ben. Matolcsy György még azt sem tartotta lehetetlennek, hogy 2013-ra elérjük a 7 százalékos gazdasági növekedést, és 2030-ra egyenesen lehagyjuk az Európai Uniót. Az egészből semmi nem lett, szépen lassan összement a magyar gazdaság a második Fidesz-kormány alatt.

Lesz még Magyarországon 7 százalékos növekedés - jelentette ki Matolcsy György 2009 áprilisában a Fidelitas előtt tartott előadásában. A választások előtti kijelentését a gazdasági miniszterré vált Matolcsy 2010 szeptemberében megerősítette. A Kossuth Rádiós 180 perc című műsorában beszélt arról, hogy "2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés".

A Fidesz kormányprogramjában nem fogalmazott konkrét tervet arra vonatkozóan, hogy milyen növekedést akar elérni. Csak olyan nagy ívű mondatokat olvashatunk, mint hogy "egymillió új munkahely kell ahhoz, hogy fenntartható növekedés és egyensúly jellemezze a magyar gazdaságot". Ezt mindenesetre már biztos, hogy nem tudja időarányosan teljesíteni az Orbán-kormány, ugyanis 10 év alatt akart ennyi új munkahelyet teremteni.

A választások után a miniszter a Heti Válasz konferenciáján festette le tragikusnak az átvett állapotokat és vázolt fel egy jövőképet. Akkor azt mondta, hogy a 16 százalékos, egykulcsos növekedést hoz majd magával. Ezen kívül az új Széchenyi Tervet hozta fel példaként, ami segíthet abban, hogy Magyarország 2013-tól a térség leggyorsabban fejlődő gazdasága legyen.

A remélt gazdasági növekedés beindítását a kormány jelentős részben a 2010 nyarán bemutatott Új Széchenyi Tervtől várta. Orbán Viktor akkor arról beszélt, hogy 2013-ig 1000 milliárd forint áll rendelkezésre az Széchenyi Tervben, amit a gazdasági növekedés beindítására akarnak fordítani.

A nagyívű tervek időszaka

A szeptemberi hónap a nagy ívű tervek időszaka volt. Matolcsy akkor arról beszélt, 2013, illetve 2014 a fordulatok és a növekedés időszaka lesz. "Jövőképünk arcátlanul optimista 2030-ra Magyarország meghaladja majd az átlagos uniós gazdasági fejlettséget" - fogalmazott a miniszter. Pár hónappal később, novemberben még optimistább volt Matolcsy György. "2013-2014-re összességében 10-15 százalékos GDP-bővülést, 2015-ig pedig 400 ezer új munkahelyet ígért a miniszter.

Ebben az időszakban próbálkozott a miniszter először azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankot is rábírja arra, hogy kötvényvásárlásokkal segítse a gazdasági növekedést. Az MNB-nek már akkor is más volt az elképzelése a monetáris politikáról, nem teljesítették a Matolcsy kérését.

Szép álmok, rút valóság

A 2011-es költségvetés összeállításakor 2010 októberében három százalékos gazdasági növekedéssel számolt a kormány, ebből lett az 1,6 százalékos valóság. A Széll Kálmán-terv 2011. március 1-jei bemutatásakor a miniszter azt mondta, "ne gondoljuk, hogy egy százalék körüli a növekedési képességünk", és ezzel szembeállította, hogy az Új Széchenyi-terv és az akkor bemutatott program együtt 4-6 százalékos gazdasági növekedést alapoz meg.

Másfél hónappal később a Széll Kálmán-tervre alapozott konvergenciaprogramot ismertette Matolcsy György, és akkor azt mondta, két pályát is felrajzoltak a kockázatok miatt. Az óvatosabb forgatókönyv 3,5 százalékos növekedéssel számolt 2012-re és 3-4 százalékossal 2013-tól. Az optimistább pálya maradt a 4-6 százalékos álom.

Szeptemberre viszont megérkezett a rideg valóság: a hónap elején a vártnál rosszabb adatok miatt egy 100 milliárdos megszorítást kellett bejelenteni, a hónap közepén a parlament gazdasági bizottsága előtt pedig már arról beszélt a miniszter, hogy "az új helyzet arra kötelezi a kormányt, hogy keresse az eszközöket és a forrásokat a 2 százalék feletti növekedés, a fogyasztás és a beruházások bővülése eléréséhez". Amikor négy nappal később (szeptember 16-án) bemutatták a 2012-es költségvetést, abban már csak 1,5 százalékos növekedéssel számolt a kormány.

Küzdelem a növekedésért

Matolcsy először 2011 novemberében, a Bankszövetséggel és a PSZÁF-fal történő egyeztetése után kezdett arról beszélni, hogy növekedési fordulatra van szükség. Ez a kifejezés máig előfordul Matolcsy beszédeiben, írásaiban, igaz, az eredeti 2012-es fordulat azóta idénre tolódott át.

Amikor 2011 novemberében az IMF-hez fordult a kormány, akkor már azzal indokolta a segítségkérést, hogy "a növekedési fordulathoz van szükség egy olyan pénzügyi védőhálóra, amely mintegy biztosításként bennünket az eurózóna látható, mélyülő válsága ellen megvéd." A stabilitási törvény bemutatásakor is arról beszélt, hogy a "következő időszaknak a növekedésről kell szólnia", de ekkor már nem a költségvetésben szereplő 1,5, hanem 0,5 és 1 százalék közötti növekedést említett 2012-re.

Zsugorodás

A kormány 2012 májusában kényszerült újabb szigorításra, Matolcsy a Széll Kálmán-terv 2.0 ismertetésekor 2012-t a magyar gazdaság "legnehezebb éveként" jellemezte. Két nappal később egy liptói fórumon viszont a jelen pesszimizmusát a jövő optimizmusa váltotta fel. Ekkor arról beszélt, hogy az állam pénzügyeinek rendbetétele miatt "nagyon közel állunk ahhoz, hogy jövőre egy, ma senki által nem elgondolt, és elképzelhető növekedési ütemet érjünk el".

Ezt a gondolatot tárta a CNN-riportere elé is abban a 2012 júniusi interjúban, amelyben a miniszter a magyar gazdaságpolitikát tündérmesének írta le, és kijelentette, hogy a válságnak vége. "Ez egy átmeneti időszak a magyar gazdaság számára. A jövő évben, hadd mondjam így, erős gazdasági növekedési mutatóval fogunk rendelkezni. Ez az év egy kicsit rizikós, ebben igaza van" - mondta Matolcsy György.

"Nem lehetünk elégedettek a félszázalékos növekedéssel, új tervre van szükségünk" - mondta Matolcsy György a növekedési terv bemutatásakor. Ennek célja a gazdaság beindítása, de a szöveg olyan furcsa kifejezéseket is tartalmazott, mint a kulturális galaxis, a vasháromszög vagy a kelet-európai banán.

Végül októberben a kormány arra kényszerült, hogy elismerje, nemhogy növekedés nem lesz 2012-ben, de a GDP változása "a negatív tartományban lesz idén". Mint csütörtökön kiderült, a gazdaság 1,7 százalékkal zsugorodott (az utolsó negyedévben pedig 2,7-tel). Matolcsy György akkor hozzátette, hogy 2013-ban 1 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Minderről akkor beszélt, amikor az első, 400 milliárd forintos megszorító csomagot jelentette be.

2013: Inkább ez lesz a fordulat éve

A Heti Válaszban minden héten megjelenik egy könyvajánlóba bújtatott publicisztika Matolcsy György tollából, ebben gyakran ír a növekedési kilátásokról is. Az október 31-i számban jelent meg először, hogy a növekedési fordulat 2013-ra csúszott, sőt ez meglepetés lesz az évben. "Növekedési trendfordulót várunk: több uniós forrás megy a gazdaságba, alacsonyabb lesz a kamatszint, a bankok elérik a 110 százalék körüli hitel/betét szintet és újraindítják a hitelezést, alacsonyabb hozamú állampapírhoz jutnak a befektetők, ezért üzlet után néznek, és a kisebb jövedelmi adók beruházásra ösztönöznek. A növekedés lesz a következő meglepetés."

Decemberben a Hír TV-ben Matolcsy György már közel érezte a fordulatot. A műsorban arról beszélt, hogy jövőre elindul a növekedési ciklus, az a szakasz, amikor "évről évre jobban élhetünk". Úgy látta, "most minden lépés abba az irányba megy, hogy nőjön a fogyasztás, a beruházás és a munkahelyteremtés. Jönnek a jobb idők" - fogalmazott.

A miniszter a 2011-es 4-6 százalékos növekedési ütemhez való gondolatát idén januárban újra elővette, amikor kissé óvatosan fogalmazva arról beszélt, hogy magyar GDP 2025-ig történő megkétszerezése fontos nemzeti cél.

(Origó - Index nyomán)