Január óta több ezer forint különbséget jelent az, hogy az alkalmazott melyik hónapban megy szabadságra.
Az új Munka törvénykönyvének hatályba lépése óta a korábban átlagkeresettel számolt juttatásokat immár a távolléti díjjal kell számolni; az átlagkeresetbe tavaly még beleszámított minden, a munkáltatótól származó bruttó jövedelem, a távolléti díjba azonban nem feltétlenül. Emiatt a szabadságra, betegszabadságra, végkielégítésre járó pénz is kevesebb lehet, mint eddig volt.
Lengyel Tibor, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete elnöke elmondta: januárban valóban többet kaphat a dolgozó, mert az hónap 31 napos, tehát a távolléti díj számításánál ez a 174 órát jelent, februárban azonban kevesebb lesz a keresete.
Nem mindegy tehát, hogy a dolgozó melyik hónapban megy szabadságra. Például ha öt nap szabadságra megyünk, akkor januárban 100.000 Ft havi bér helyett 105.747 forintra vagyunk jogosultak, míg ha februárban, akkor 91.954 forintra, márciusban ez az összeg 96.552 forint lehet.
Az új szabályok célja az volt, hogy egyszerűsödjön, és az eddiginél egyértelműbb legyen a bérszámítás, és a távolléti díj ezért váltotta le az átlagkeresetet.
"Figyelembe vett olyan bérelemeket is, amelyek nem a távolléthez kapcsolódtak közvetlenül, hanem egyéb bérelemekhez, például jutalomhoz, bónuszhoz, prémiumhoz és ilyeneket is beszámolt a távollét idejére, aminek közvetlen összefüggése nincs a távolléttel" - magyarázta Kardkovács Kolos foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A munkaadók tapasztalatai szerint a távolléti díj bevezetése igazságosabb a korábbi számításnál.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta: a korábbi Munka törvénykönyve esetén a dolgozó, amikor nem dolgozott, többet kapott, mint amikor tényleges munkát végzett.
A számítási rendszert azonban bonyolultnak találják a munkáltatók is, ezért a nemzetgazdasági minisztérium azt ígéri, hogy szükség esetén finomítanak a szabályokon.
(Duna Híradó)