Megtartotta alakuló ülését az Országházban csütörtökön a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyarországi zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés előkészítése.
A kiirtottak
A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntő beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert "kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült".
Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetője mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.
Frissítés: "A bocsánatkérést pedig a nemzeti identitás részévé kell tenni", egész évben az '56-osokat akasztó zsidók bocsánatáért kell(ene) könyörögnünk
A szembenézés és a bocsánatkérés esztendejének kell lennie 2014-nek, a holokauszt emlékévének - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön az MTI-nek, miután megtartotta alakuló ülését a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság. Lázár János szerint a szembenézés az emlékezés parancsának és a felejtés tilalmának törvényerőre emelését jelenti, a bocsánatkérést pedig a nemzeti identitás részévé kell tenni.
Lázár János a bizottság megalakulása után az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a holokauszt emlékévének nem az egyéni, nem az értelmiségi szembenézések és bocsánatkérések idejének, és nem is a jogi-politikai igazságtétel idejének kell lennie, hanem a "nemzeti szembenézés, a nemzeti bocsánatkérés idejének".
"Az elmúlt két évtized szabadsága lehetővé tette volna, hogy a kommunizmus hétköznapi hazugságait, piszkos alkuit és elhallgatásait felmondjuk, katarzist érjünk el a holokauszthoz való nemzeti viszony kérdésében is. Hogy nevén nevezzük a bűnt, hogy felkutassuk a bűnösöket, akik közt magyarok is voltak, és hogy megkövessük az áldozatokat" - fejtette ki az államtitkár, rámutatva ugyanakkor, hogy az elmúlt két évtized ebben a kérdésben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A fájdalmas évforduló azonban nem tűr el több befejezetlenséget, feldolgozatlanságot a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetével kapcsolatban - jelentette ki, hozzátéve, hogy a szembenézés nem lehet például csak a történészszakma belügye, a bocsánatkérés pedig nem lehet csupán jóakaratú emberek "civil" vezeklése.
Lázár János szerint a szembenézés azt jelenti, hogy "nincs kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint: csak magyar történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy a nemzeti emlékezet - amelynek az iskolában válnak részévé - és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől hallanak, végre nem mondanak egymásnak ellent".
A szembenézés azt jelenti, hogy törvényerőre emelkedik az emlékezés parancsa és a felejtés tilalma - mondta a Miniszterelnökség vezetője, aki úgy véli, ez a legkevesebb, amivel "az áldozatok és a bűnösök leszármazottaiként tartozunk egymásnak, a közösségnek, a hazának".
Emellett - folytatta - "bocsánatkéréssel is tartozunk, mégpedig az áldozatoknak", a magyar állam ugyanis "bűnös volt a holokausztban". Kétszeresen is bűnös: először azért, mert nem védte meg a "megsemmisítéstől" saját polgárait, másodszor pedig azért, mert asszisztált, "erőforrásokat adott a népirtáshoz" - mondta, kiemelve, hogy ezt a bocsánatkérést a magyar államnak a nemzeti emlékezet és identitás részévé kell tennie.
"Ne lehessen úgy magyarnak lenni a 21. században, hogy a szembenézés és a bocsánatkérés ránk eső részét ne viselnénk - ez a célja az emlékévnek" - jelentette ki Lázár János.
Szavait azzal zárta, hogy az emlékbizottság megalakulását nemzetközi zsidó szervezetek is üdvözölték, hozzátéve, hogy ezt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója tolmácsolta az alakuló ülésen.
(MTI nyomán)
2. frissítés: A mazochisták megtekinthetik mindezt videón:
3. frissítés: Hódmezővásárhelyi Jobbik: Az elhunytak, esetleg a még meg sem született magyar gyermekek is kollektív bűnösök?
A hódmezővásárhelyi Jobbik megdöbbenve ugyan, de nem meglepődve értesült Lázár János, a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság elnökeként tett kijelentéseiről.
Szavaival deklarálta a kollektív bűnösség fogalmát, amely kiterjed minden magyarra, a csecsemőktől a szépkorúakig. Igazán kíváncsiak lennénk arra is, hogy ez az ő olvasatában magába foglalja-e a második világháború óta elhunytakat, esetleg a még meg sem született magyar gyermekeket is?
Szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy ezzel a nyilatkozatával teljes azonosságot vállalt a "pufajkás" Horn Gyulával, aki 1994-ben ugyanígy sértette meg a magyarok tömegeit. Részéről akkor szó szerint a következő hangzott el: "Egyértelműen ki kell tehát mondani: történelmi bocsánatkéréssel tartozunk. Azok is, akik akkor éltek, s azok is, akik csak örökölték a bűnös elhallgatás gyakorlatát."
A leghatározottabban elutasítjuk, hogy Lázár János a mi nevünkben bármiért is bocsánatot kérjen, továbbá azt az oktatáspolitikát is, amelynek köszönhetően Hódmezővásárhelyen kötelező jelleggel - semmibe véve a szabad véleménynyilvánításhoz és vallásgyakorláshoz fűződő jogokat - előírják, hogy a történelemórákat a zsinagógában és holokauszt múzeumban kelljen megtartani. Nem kívánjuk eltűrni azt sem, hogy gyermekeinkben állandó bűntudatot elültetve meggátolják azok egészséges szellemi fejlődését, a "bűnös nép" jelző sulykolásával pedig nemzeti identitástudatuk kialakulását.
Felhívjuk Lázár János figyelmét arra is, hogy okuljon a "történelemből", hiszen Imre Kertész Sorstalanság című könyvének 2002-ben, a 3500 helyi gimnazistának és szakközépiskolásnak kiosztott példányaival sem arattak osztatlan sikert. Emlékezetünk szerint ezek nagy része több darabban vált a népkerti sétányon a szél martalékává, ezzel kivándorlásra késztetve a "Nobel-díjas írót". Tanulságos eset, hiszen olyan könyvet akartak a diákokra erőszakolni, amivel ők nem tudtak azonosulni, tartalmát tekintve pedig igen távol állt a vásárhelyi "gyökerektől".
Azt sem hiszük továbbá, hogy a magyarok többségében a "holokauszthoz való nemzeti viszony kérdése" bárminemű katarzist válthat ki. Annál inkább várható ez azoktól a - sajnos - nem létező politikai döntésektől, melyek a nemzet morális felemelkedését, az emberek mindennapi életkörülményeinek javítását szolgálnák.
Az pedig egyenesen felháborító, hogy azok várnak el bárminemű bocsánatkérést, akik Kun Béla, Szamuely Tibor, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Farkas Mihály, Aczél György örökösei. Magyarellenes tömeggyilkosok, kiknek lelkén százezrek kínzása, megnyomorítása és halála szárad.
Végül a hódmezővásárhelyi Jobbik nevében tényleg bocsánatot kell kérnünk, hiszen korábban Lázár János megnyilvánulásait, értékrendjét valamiféle beteges filoszemitizmussal magyaráztuk. Töredelmesen bevalljuk: tévedtünk. A helyzet ennél sokkal rosszabb, ránk magyarokra nézve végzetes is lehet. Amennyiben hagyjuk.
Dombi-Kiss László
Jobbik Csongrád megyei alelnök,
hódmezővásárhelyi elnök