A magyarság ébredésének egyik előfeltétele a nemzet egyesítése, ehhez azonban olyan tárgyi és szellemi szimbólumokra is szükség van, amelyek erősítik és fellobbantják a magyarság öntudatának lángját.

Gyöngyöspata önkormányzata december 27-én olyan egyedülálló határozatot hozott a nemzeti újjászületés szellemében, amelyre vagy 70 éve nem volt példa, most mégis előremutató és követendő példaként kövezi ki az utat egész Magyarország számára.

Gyöngyöspata Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elrendeli, hogy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában és az Önkormányzat intézményeiben, a bejárattal szemben, jó látható módon, legalább A/3-as méretben, bekeretezve, színtelen üveglappal borítva elhelyezésre kerüljön Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna költőnő Magyar Hiszekegy című alábbi költeménye: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen” – áll a december 27-i határozatban. Továbbá leszögezi: „A vers fölött, az írással arányosan a magyar nemzet egységét megtestesítő, színesben ábrázolt Szent Koronával díszített angyalok által tartott magyar nagycímer nyugszik.”

A Magyar Hiszekegyet a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Védő Ligák Szövetsége által 1920-ban kiírt pályázati követelménye alapján Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna írta. A pályázat alapján egy olyan, maximum húsz szavas imát, fohászt, illetve egy maximum tíz szavas jelmondatot kellett megírni, amelyek hűen tudják kifejezni, hogy a megcsonkított ország nem nyugszik bele a trianoni diktátumba, területei elvesztésébe és minden lehetséges módon küzdeni fog azok visszaszerzéséért.

A Magyar Hiszekegyet később 15 szakaszossá bővítették, melyet Hitvallás címen Szabados Béla zenésített meg. A Magyar Hiszekegy az 1945 előtti Magyarországon a Himnusszal egyenértékű nemzeti imádsággá vált. Iskolai füzetek és tankönyvek borítójára nyomtatták, és egy domborított vagy zománcozott fémtáblán megjelent a közintézmények falán, illetve ajtajain is. A Horthy-korszakban minden hivatalos rendezvényen, illetve ünnepségen elhangzott, és valóban a magyar nemzet imájává, fohászává vált. A 1945 után bekövetkező kommunista uralom azonban száműzte, a "rendszerváltást" követően pedig "kínosan megfeledkeztek" róla.

A Jobbik már 2010-ben javasolta a kifüggesztését

A Jobbik - parlamentbe kerülését követően - még 2010-ben kezdeményezte, hogy a Magyar Hiszekegy ismét kerüljön kifüggesztésre az iskolákban. Pörzse Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője azt javasolta, hogy a parlament határozatban kérje fel a kormányt a Magyar Hiszekegy közoktatási intézményekben történő kifüggesztésével kapcsolatos szabályok kidolgozására.

Pörzse Sándor indoklása szerint "a magyar tanulók közoktatásban történő, nemzettudatot erősítő részvétele céljából" az Országgyűlésnek fel kellene kérnie a kormányt, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy 'a "Magyar Hiszekegy néven ismertté vált Hitvallás" minden egyes közoktatási intézmény tantermében a "Magyar Köztársaság címere alá kifüggesztésre kerüljön".

Pörzse azt is szorgalmazta, hogy a koronás címert ábrázoló nemzeti zászlót használja ismét a magyar állam, hiszen a Szent Korona a Kárpát-medencei magyarság összetartozását szimbolizálja.

Az MSZP (amelynek politikai elődjei, a kommunisták távolították el a magyar zászlóról a magyar államiságot jelképező Szent Koronát) szinte azonnal dühödten reagált a jobbikos javaslatra, és azt agyamentnek nevezte.

A Jobbik javaslatát és a Magyar Hiszekegyet végül sem a kormánypártok, sem a kommunista diktatúra örökösének számító MSZP, sem pedig a liberális LMP nem támogatta, és lesöpörték az asztalról.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén Lendvai Ildikó szocialista bizottsági tag arra hivatkozott, hogy a nem hívőket zavarná ez a kifüggesztés, ehhez a felvetéshez csatlakozott Szabó Tímea, az LMP képviselője, aki a vallásszabadság megsértésének tartaná a Magyar Hiszekegy kifüggesztését a Hiszek egy Istenben kezdősor miatt. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője erre reagálva közölte, ennyi erővel a Fidesz, az MSZP és az LMP kezdeményezhetné, hogy Himnusz szövegét is vegyék le a falakról, mert abban az a sor szerepel, Isten, áldd meg a magyart. Lukács Tamás, a bizottság "kereszténydemokrata" elnöke az ügyben tartózkodott a szavazásnál, ám jelezte, semmilyen törvény nem tiltja a Magyar Hiszekegy megjelenítését. A bizottsági ülésen jelenlévő Pörzse Sándor ezután felállt majd „Szégyelljék magukat!” kijelentése után elhagyta a bizottság ülését, akárcsak Gaudi-Nagy Tamás, valamint az ülésen beterjesztőként, vendégként jelen lévő Hegedűs Tamás is.

Kinek nem lesz kedves a Magyar Hiszekegy?

Borítékolható, hogy a balliberális média és politika állandó célkeresztjében lévő Gyöngyöspata határozata újabb magyarellenes indulatokba és támadásokba fog csapni a magyar nemzet szellemi elnyomásában érdekelt erők részéről.

Érdekes kérdés, hogy a gyöngyöspatai önkormányzat intézményeiben már kifüggesztett Magyar Hiszekegy sorsa vajon mi lesz, miután elfogadták az iskolák állami fenntartásba adásáról szóló törvényt, amely szerint januártól az önkormányzatoktól az államhoz kerülnek az általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák. Sokatmondó, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár a Jobbik 2010-es javaslata kapcsán korábban úgy nyilatkozott: „A Jobbik javaslatát a kötelező kifüggesztésre nem tartom jó ötletnek. Ajánlásként el tudom fogadni. A trianoni tragédia után született szöveg a két világháború között volt az iskolák számára kötelező, s ma már nem mindenkinek kedves.” Azt azonban hozzátette: „Ha viszont egy iskola úgy dönt, hogy a Magyar Hiszekegy az iskola közösségének fontos, akkor nyugodtan kifüggesztetheti.” Hamarosan kiderül, hogy mennyire lesz fontos a kormánynak a Magyar Hiszekegy, és mennyire kedves a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak…

(Barikád.hu nyomán)