A kormány azt ígérte, megvédi az agráriumot a spekulatív tőkétől, és a családi gazdaságokat támogatja, de nem ezt teszi – mondta tegnap Pécsett Ángyán József. A volt földművelésügyi államtitkár Orbán Viktort és Csányi Sándort is sokat emlegette.

– Nem jó irányba haladnak ma a dolgok a magyar agráriumban, ez látszik abból, ahogyan 2010 óta „elosztották” mintegy 20 ezer hektárnyi állami föld lejáró bérleti jogát, s ezért a felelős a politikai elit, amely szövetkezett a spekulatív tőke embereivel, pedig pont azt ígérte, hogy megvédi attól a mezőgazdaságot – jelentette ki tegnap Ángyán József. A volt földművelésügyi államtitkár a Patacs Rácváros Egyesület meghívására tartott Pécsett előadást.

Baranyában is harminc pályázó vitte el az újonnan bérbe adott terület 44 százalékát. Szerinte épp az a mézesmadzag, hogy a nagybirtokosok támogatása mellett sok-sok apró pályázót jutalmaznak. A „fideszes földosztogatásról” példaként hozta a felcsúti polgármestert, aki 25 beadott pályázatából 25-öt nyert.

Pedig a kormány épp azt ígérte, megvédi az agráriumot, hangsúlyozta. A 400 ezer hektár állami föld 80 százaléka szerinte olyanok kezében van ma, akik spekulációs céllal, feltehetően politikai hátszéllel kerülhettek helyzetbe, közülük nem kevesen 0, 10, 100 forintos hektáronkénti bérleti díjat fizetnek.

Orbán Viktor miniszterelnökkel arról egyeztek meg, hogy a kisbirtokokat, a helyi családi gazdaságokat részesítik előnyben – mondta. Európában ez az alapvető modell, s ez működőképes, sőt ez képes egyedül hosszú távon a fejlődésre, szemben a spekulációs földszerzéssel.

Elképesztőnek nevezte, hogy Csányi Sándor baranyai „zenélő” és légkondicionált, 3,5 milliárdos tehenészete jelentős közpénz hozzáadásával épülhetett fel, ami szerinte gazdaságilag nonszensz, ahogy az is, hogy a bankár bejelentette, szeretné, ha az ilyen típusú létesítményekre szabnák az új földtörvényt.

A Fejér megyei Kajászón már történt polgári engedetlenség az új földbérleti szerződések miatt, ott egy helyi sem nyert a pályázaton, ám ők rájöttek arra, hogy egy pályázatnál szabálytalanság történt, ezért maguk felszántották az adott földet, bevetették, s jelezték a Nemzeti Földalapkezelőnek tettüket. Újságírói kérdésre Ángyán József elmondta, úgy tudja, Csorna környékén a helyiek készülnek hasonlóra, mert ott az eredményhirdetés előtt kiszivárgott, hogy a Fideszhez közel álló vállalkozó, Nyerges Zsolt vihet majd szinte mindent. Ha ez kiderül, akkor Ángyán szerint ott „kiegyenesítik a kaszát”. Arra a kérdésre, hogy e módszerrel mennyiben ért egyet, annyit mondott, nem örülhet annak, ha valahol az állam részvételét megkérdőjelezik.

Utalt arra is, hogy idővel szükség lehet egy, a kisgazdapárt helyét átvevő pártra, mert ma senki, a Magosz sem képviseli a parasztokat. Újságírói kérdésre azt mondta, ő elmúlt 60 éves, van öt gyereke, nagyon meg kellene gondolnia, hogy egy esetleges parasztpárt élére állna-e.

Arra a kérdésre, hogy az általa is emlegetett fideszes földmutyi hogyan működhet, milyen módszerrel tudják kihozni nyertesnek a saját embereiket, azt mondta, az értékelésnél a pályázatot gazdaságossági és szakmai szempontból nagyon magas pontszámmal jutalmazhatják, de az értékelésnek a szempontjai nincsenek lefektetve. Ez ellen ő sokat küzdött, nem sikerült ezen államtitkárként sem változtatnia, pedig meggyőződése, hogy a rendszer lehetőséget adhat a visszaélésekre.

Ángyán József szerint az uniós területalapú támogatásokból is lehet tudni, hogy a három legnagyobb hazai földbirtokos Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt nagyvállalkozók. Csányinak nagyjából 16 700 hektár földje lehet, amely Ángyán szerint már-már dél-amerikai típusú földbirtokméret. De ami ott történt, az rémisztő. A nagytőke felvásárolta a földeket, kiszorította a vidéki parasztságot, ők a városokba menekültek, amelyek ma zsúfoltak, nyomornegyedekkel, rossz bűnözési statisztikával.

(Bama nyomán)

Kapcsolódó: Csányi disznótelepen ajánlott állást Ángyán Józsefnek