Nem értik a Horthy-szobor leöntése ügyében született ítéletet a Vasárnapi újság által megkérdezett bírák.

A siófoki városi bíróság rongálás vétsége miatt megrovásban részesítette Dániel Péter ügyvédet aki öt hónappal ezelőtt vörös festékkel öntötte le a fából készült frissen avatott kereki Horthy Miklós-szobrot. Az ítélet indoklásában a bíró Dániel tettét a társadalomra veszélytelennek, csekély súlyúnak nevezte és a törvény szerinti legkisebb büntetés kiszabását is szükségtelennek tartotta. Dániel Péter tettét büszkén vállalta.

Elfogadható-e a szobor vagy emlékműgyalázás, ha ezzel politikai véleményének ad hangot valaki? – vetette fel a kérdést a Vasárnapi Újság. A Kossuth Rádió műsorában Horváth Attila, az ELTE Állam- és Jogtörténeti Tanszékének docense azt mondta, az ügyészség kisebb rongálás miatt emelt vádat, a bírónak ennek megfelelően kellett volna meghoznia az ítéletét. Szerinte ez azt jelenti, hogy nem azzal kellett volna foglalkozni, milyen Horthy Miklós történelmi megítélése, hanem a bekövetkezett kárral. Legfeljebb enyhítő vagy súlyosbító körülményként lehet figyelembe venni az illető tudatát, állapotát, amelyek mellett tettét elkövette. Dániel esetében azonban megbánásról sincs szó, ami inkább súlyosbító körülménynek tekinthető. A bírói ítéletnek, tehát inkább pénzbüntetéssel kellett volna zárulnia a büntető törvénykönyv alapján – nyilatkozta az ELTE docense.

Azzal kapcsolatban, hogy a bíró szerint a Horthy-szobor felállítása alkalmas lehet az ellentétek szítására, akadályozhatja a kívánatos társadalmi békét, Horváth Attila azt mondta, egy bíró nem elemezheti a történelmi személyeket, nem mondhat róluk ítéletet. Az ítélkező egyetlen szempontot vehetett volna figyelembe: született-e Horthy Miklós ellen bármiféle elmarasztaló bírói ítélet korábban. Csak erre hivatkozhatott volna a bíróság. Ilyen büntetőeljárásra azonban még a II. világháború után sem került sor az egykori kormányzó ellen – tette hozzá a jogi szakértő. Dániel ügyében rossz volt a bírói minősítés, rossz ítélet született, amelyet remélhetően másodfokon megsemmisítenek. A döntés negatív társadalmi következményekkel járt, nagy fokú felháborodást eredményezett és elkezdődött a különböző szobrok, emlékművek – így a Károlyi Mihálynak emléket állító szobor – festékkel való leöntése – hangsúlyozta Horváth Attila docens.

Völgyesi Miklós, az egykori Legfelsőbb Bíróság (LB) nyugalmazott tanácsvezető bírája szerint is bűncselekmény a Horthy-szobor leöntése, miután idegen vagyontárgyban okozott kárt. Az ilyen esetek, akár jobb- vagy baloldali eszmerendszer nevében követik el, elítélendők. Az ellenvéleményt csak verbálisan lehet megfogalmazni, illetve ha valaki kifogásol egy emlékművet, azt el akarja távolíttatni, akkor a magyar bírósági szervezethez lehet fordulni – tette hozzá a Vasárnapi újságban Völgyesi Miklós.

(Kossuth Rádió)