A Privát Kopó birtokába került dokumentum szerint Dr. Bánáti János korábban szóbeli megállapodást kötött a Fővárosi Bíróság elnökével, amelynek értelmében ő és az általa „közvetített” ügyvédek ingyen, úgymond „szívességi ügyvállaláson alapuló jogviszony” keretében vállalták perbevont bírák képviseletét.

(Bánáti egyébként olyan nagyszerű emberek védője, mint a "sukorói" Joáv Blum, akinek esetében kimondták, hogy rá kivételesen érvényes a "nem ismertem a jogszabályt" mentség, továbbá a vörösiszapos Bakonyi, akit példátlan módon engedtek el, Gyárfás Tamás, Zuschlag egyik bűntársa, vagy - ami mindennél beszédesebb - Lendvai Ildikó - a szerk.)

Blum és Lendvai ügyvédje

Vajon az anyagi ellenszolgáltatás nélkül képviselt bírák függetleníteni tudták magukat az érdekükben korábban „szívességből” eljáró ügyvédek személyétől azokban a perekben, amelyekben a védők - komoly pénzekért - munkálkodtak a megbízóik számára kedvező ítéletekért?

Higgyük el, hogy egyetlen bíró fejében sem fordult meg a „szívesség” viszonozásának gondolata? Amennyiben igaz, hogy az „ingyenebédek” a legdrágábbak, akkor mit gondoljunk az „ingyenügyvédekről”? Mi lehet az oka annak, hogy bizonyos „sztárügyvédeknek” - némi túlzással - elég csupán a táskájukat elhelyezni a tárgyalóteremben, hogy pereket nyerjenek? És egyáltalán: mitől válnak „sztárrá” egyes ügyvédek? A tudásuk, a táskájuk mérete vagy a bírói karnak nyújtott „szívességek” alapján? - teszi fel a költői kérdéseket a bűnügyi portál.

Röviden a lényeg:

HATÁROZAT

Dr. Bánáti János (Bánáti Ügyvédi Iroda 1137 Budapest, Katona József u. 14.) budapesti ügyvéd ellen, dr. Pécsi Kálmán panaszos bejelentése alapján indult eljárásban, az előzetes vizsgálati eljárást a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzatának 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadom. (…)

Indokolás

(…) Bepanaszolt ügyvéd (Dr. Bánáti János - a szerk.) előadta, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként korábban tagja volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. A tanács ülésének egyik napirendjén szerepelt, hogy ügyfelek - elsősorban jogi képviselők útján - számtalan esetben minden alapot nélkülöző személyiségi jogi keresetet nyújtanak be bírák ellen, hogy erre hivatkozással elfogultsági kifogást jelenthessenek be és az ügy átszignálását kérhessék.

A napirendi pont megtárgyalásának keretében felmerült annak igénye, hogy az ügyvédi kar az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállítása érdekében segítséget nyújthatna a bíróságoknak abban, hogy minden alapot nélkülöző perekben az alperesként perbevont bíráknak jogi segítséget nyújtson. Ilyen előzmény után az ügyvédi kar felhatalmazásának birtokában bepanaszolt ügyvéd megállapodott dr. Gatter Lászlóval, a Fővárosi Bíróság akkori elnökével, hogy ilyen keresetek esetén bepanaszolt ügyvédhez fordul, annak érdekében, hogy segítségére lehessen olyan ügyvédek felkérésében, akik ügyvédi munkadíj kikötése nélkül vállalják a perbevont bírák képviseletét. A szóbeli megállapodást követően az elmúlt években néhány esetben előfordult - a Fővárosi Bíróság elnöke, illetve megbízott elnökének felkérése alapján -, hogy a Fővárosi Bíróság állományába tartozó bírák részére különböző jogi képviselőket keresett bepanaszolt ügyvéd. Bepanaszolt ügyvéd a Fővárosi Bíróság elnökét tájékoztatta az adott ügyvéd nevéről, akinek az érintett bíró közvetlenül adott meghatalmazást a perbeli képviseletre. Bepanaszolt ügyvéd tudomása szerint minden esetben megbízási munkadíj kikötése nélkül történt az ügy vállalása, sem a Fővárosi Bíróság, sem pedig az érintett bíró a perbeli képviseletért ellenértéket nem fizetett.

Bepanaszolt ügyvéd legjobb tudomása szerint az elmúlt években összesen tíz alatt volt az ilyen perbeli képviseletek száma, amelyből két esetben látta el bepanaszolt ügyvéd személyesen az érintett bíró képviseletét, ezekben az esetekben sem történt ügyvédi munkadíj kikötés. (…)

Az ügyvédek fenti ügyekben vállalt térítésmentes képviseleti tevékenységére azért volt szükség, mert néhány ügyvéd, illetve volt ügyvéd számtalan, alaptalan keresetet nyújtott be az eljáró bírák ellen, annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás működését akadályozzák. (…)

Az ügyvédi megbízások az érintett bíró, mint ügyfél és a megbízást elvállaló ügyvédek közötti, szívességi ügyvállaláson alapuló ügyvédi jogviszony volt. (…)

Budapest, 2012. május 14.

Dr. Réti László
elnök

A dokumentum teljes terjedelmében:

(Privatkopo.hu - Kuruc.info)