Nem bűnhődik a gyilkosa
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította az 1956 utáni véres megtorlásokban kiemelt szerepet játszó Mátsik György elleni feljelentést. A többek közt Mansfeld Péterre is halálbüntetést kérő ügyész szerepe az indoklás szerint „formális” volt, és csupán a törvényeknek megfelelően járt el.

Felbujtóként elkövetett emberölés, hivatali visszaélés, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, kényszervallatás, jogellenes fogvatartás – ezek a fő bűncselekmények, amelyekkel Mátsik Györgyöt gyanúsítják. Ellene 2012 júliusában Mansfeld László, a mártírhalált halt fiú testvére, Dégi András, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, valamint Szilágyi György és Murányi Levente jobbikos országgyűlési képviselők tettek feljelentést.

A lehető legszigorúbb büntetés

A 18 éves Mansfeld Pétert 1959. március 21-én végezték ki, miután bűnösnek találták a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben, valamint számtalan egyéb köztörvényes bűncselekményben (betörés, tolvajlás, fegyverrejtegetés stb.) Az első fokon eljáró ügyészség azért kérte a lehető legszigorúbb büntetés kiszabását a vádlottra, mivel „a terhelt megnevelését már egy hosszabb időtartamú börtönbüntetéstől sem lehet várni”.

A feljelentők szerint Mátsik készségesen kiszolgálta a kommunista rendszert, amikor 1958 októberében koholt vádak alapján, politikai alapokon kérte a halálbüntetés kiszabását a „javíthatatlan ellenforradalmárra”. A vérbíró ezenkívül a sértetteket jogellenesen tartotta fogva, és jogsértő módon rendelte el kényszervallatásukat, bántalmazásukat – olvasható a feljelentésben.

A tényállásszerűség hiánya

A barikad.hu birtokába jutott, 2012. szeptember 6-i keltezésű határozatában a főügyészség zavaros és több helyen összefüggéstelen megállapításokat tesz. Egy ponton például megállapítja, hogy a bíróság a halálbüntetés helyett hosszabb idejű börtönbüntetést is kiszabhatott volna, majd két sorral lejjebb kifejti, hogy Mátsik az adott törvények között a halálbüntetésen kívül nem indítványozhatta más büntetés kiszabását.

A határozat egy rendszerváltáskor lefolytatott „tényfeltáró kutatásra” is hivatkozik, amely megállapította, hogy „az ügyész szerepe az eljárásban formális volt, általában azt sem tudta, hogy a terheltet hol tartja az Államvédelmi Osztály (ÁVO) fogva, a vádirat szintén az ÁVO által elkészített vádirattervezeten alapult, mind az ügyészségi kihallgatás, mind a bírósági eljárás az esetek nagy részében formális volt.” Az indoklásnak ez a része már csak azért is érthetetlen, mivel a hivatkozott tanulmány az 1956 forradalma előtti (!) bűnüldözési gyakorlatot taglalja. (Maga az ÁVO is feloszlott 1956-ban – a szerk.)

A főügyészség elutasító határozata a következő indoklással zárul: „A jelen ügyben keletkezett nyomozási iratok között nem lelhető fel olyan, amely akár dr. Mátsik György, akár más ügyész bármely eljárási cselekmény foganatosításán részt vett volna vagy arra írásban utasítást adott volna, így a tényállásszerűség hiányában a bűncselekmények elkövetésének megállapítására nincs alap”.

Rehabilitálni kell a nürnbergi per elítéltjeit?

„Felháborítónak tartom, hogy 2012-ben, két évvel az állítólagos újabb ’forradalom’ után a KNYF ilyen határozatokat hozhat” – reagált a hírre Szilágyi György. A jobbikos képviselő szerint az indoklásból azt mondja ki, hogy Mátsik György nem bűnös, hiszen az akkori törvényeknek és előírásoknak megfelelően cselekedett. „Az ügyészséget az nem érdekli, hogy ezek az ítéletek koncepciós perek útján születtek, és egyértelműen az '56-os szabadságharcos hazafiak ellen irányultak” – tette hozzá.

A politikus elmondta, e logika szerint a nürnbergi per vádlottjai is mind ártatlanok voltak (azok is voltak, hiszen utólag hoztak törvényeket azért, hogy leszámolhassanak velük, a jenki, angol stb. háborús bűnösök pedig simán megúszták - a szerk.), hiszen mindannyiuk az akkori törvényeknek megfelelően végezte dolgát. Szilágyi hangsúlyozta, „nem azért hoz fel náci példát, mert pártja náci lenne”, hanem mert a kommunizmus bűneiért még senkit nem ítéltek el, tehát innen nem tud példával előállni. „Bízom benne, hogy egyszer egy olyan országban fogunk élni, ahol a bűnösök nemre, fajra, bőrszínre, politikai és vallási irányultságra való tekintet nélkül elnyerik méltó büntetésüket” – tette hozzá.

Mansfeld Lászlón múlik a folytatás

A barikad.hu kérdésére Szilágyi György elmondta, ebben az ügyben a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak nincs jogorvoslati lehetősége, egyedül Mansfeld László élhet panasszal a főügyészségen.

A Jobbik jövő héten pénteken tart tiltakozó vonulást Biszku Béla és Mátsik György rózsadombi villája között, ide várnak minden állampolgárt, akit felháborít a főügyészség ítélete.

(Barikád nyomán)

Kapcsolódó: "Hiába folyik a nyomozás" - ezt is megúszhatja Biszku