Androsovics Józsefet a Magyar Szigeten ismertem meg, évekkel ezelőtt. A Dunaújvárosi Rovásíró Kör megalapítója, szervezője, a székely-magyar és nem a kazár rovásírás terjesztője. Gyermekeket készített fel a Szakács Gábor által létrehozott Kárpát-medencei Rovásírás Versenyekre. Ezt a munkáját - inkább hívatását - ingyen végezte és végzi. Nem vett fel huszonéves korában képviselőként munka nélkül félmilliós jövedelmet és további milliókat sem az Európai Uniótól.

Előzmények: "Rovásíró döntetett ki rovástáblát" - az egyik érintett reagálása + viszontválasz

Így a továbbiakban csak azok szóljanak ellene, akik többet tettek nála fizetség nélkül Magyarországért. Ismeretségünk évei alatt egyszer sem tapasztaltam, hogy hazudott volna.

A Rovás.info ezen írásban az áll, hogy táblarongálás történt. Ez nem igaz. Androsovics a saját és mások elmondása szerint először a nemzeti színű szalagokat vette le a táblákról és átadta Matyasovszki Gábornak. A szalagok nem értek földet, erre is ügyelt. A táblákat nem kitépte, mert nem voltak lebetonozva, ezek ideiglenesen elhelyezett táblák voltak, bemutatás céljából, mintegy áruként. A táblákat kiemelte a földből és nem ledobta, vagy odavágta, hanem a földre fektette. Ezt is tanúk bizonyítják.

Szakács Gábor ott egy lényeges kérdést tett fel: hogyan kerültek a táblák a MOGY-ra? Erre Matyasovszki Gábortól azt a választ kapta, hogy a Rovás Alapítvány megkeresésére. Ezt a szervezők részéről jelen lévő Nagy László is hallotta, többekkel együtt.

További fontos kérdésre várjuk a választ: Kinek a táblái voltak ezek, Szegedi Csanádé? A Rovás Alapítványé? Matyasovszki Gáboré? Kik a magukat károsultnak nevezők, akik bizonyára egész életükre szóló és utódaikra is érvényes kártérítést követelnek majd?

A fent jelzett írásban gúnyolják Androsovics helyesírását. Aki keveset ír számítógépen, annál előfordulnak ezek a típushibák, amelyek kézírásnál nem jelennek meg. Everson nevének írásáról: van olyan számítógépes levelem, amelyben egy Magyarországon ezrek által szájtátva hallgatott előadó pontosan úgy írta le Everson nevét, ahogyan Androsovics.

Az amerikai és bécsi szabvány szakértő (aki magyar ember, valamint nem finnugrász) úgy került a képbe, hogy Hosszú Gábor (Rovás Alapítvány) a magyar rovásírók többsége által 2008-ban elfogadott szabványosítási beadványba a magyar rovásírók megkérdezése nélkül utólag betette a kazár írást, sőt azt is, hogy ősi írásunk részben a kazár rovásból ered. Talán nem bűn, ha ezzel Androsovics és még nagyon sokan, például a Szondi Miklós által szervezett Solti Tanácskozás résztvevői sem értenek egyet.

És most ne jöjjenek nekem a hozzászólók szokásuk szerint a német nevemmel, mert minden felmenőm magyar ember volt, Magyarországon, Magyarországért dolgozott, haszonlesés és haszon nélkül, ezért nem fogom apám tisztességes nevét megváltoztatni. Akinek ez nem tetszik, az csatlakozzon a szép nevű Szegedi Csanádhoz, aki rovástábla állítás ügyben a Rovás Alapítvány tábláinak volt a reklámarca.

Most akkor hogyan is lesz tovább, ki fogja avatni a fizetős táblákat Csanád nélkül? Kíváncsian várjuk, ki lesz az új reklámarc a fizetős táblák avatásánál, melynek módozatát, ünnepélyes rendezését eredetileg Szakács Gábor dolgozta ki, Szegedi Csanád és a Rovás Alapítvány tagjai ezt másolták, másolják hivatkozás nélkül.

Az amerikai és bécsi szakértő képviselője a Magyarok Világkongresszusa idején tartott tanácskozáson (2012/8/18) megígérte, keresik a lehetőséget, hogyan lehetne a szabványba beemelni, legalább feltételezés szintjén azt, amit már kutatásaimmal bizonyítottam, hogy a székely-magyar rovásbetűk elődei a Tordos-Vinca műveltség jeleiben fedezhetők fel. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyarság őshonos a Kárpát-medencében, nem a besenyők üldözték be 896-ban. Így ez a tervezet igazabb is és a magyarság érdekeit is jobban szolgálja, mint az arámi és kazár eredetfelfogás.

A véleményem az, hogy minden rovásfelirat, mely hiteles rovásemlékről származó betűket használ, elősegíti ősi írásunk terjedését. Azonban ha nem ez a cél, hanem a hagyományőrző csoportok által, helyi kezdeményezéssel indított táblák kiszorítása anyagi érdekből, továbbá ezt a mozgalmat Magyarországon és Felvidéken elindító és kidolgozó Szakács Gábor lejáratása, ez nem a terjedést, hanem a viszályt, a megosztást eredményezi.

A harcot nem Androsovics kezdte. Azok kezdték, akik az olyan levelek mögött állnak, mint amelyből idézek egy részletet, egy hivatalos válaszból, amikor egy szervezet gyönyörű turulos faragott táblát akart állítani egy magyarországi településen: „Igazgatóságunk a táblák eljárási és műszaki feltételeinek meghatározásánál a Rovás Alapítvány ügymeneti eljárását veszi figyelembe... A rovásfelirat betűkészletének, betűcsaládjának és grafikai megjelenítésének egységét a Rovás Alapítvány felügyeli…A fentieket figyelembe véve a rovásírásos helységnévtábla kihelyezéséhez nem áll módunkban hozzájárulni.”

A turulos táblát tehát nem helyezhették ki. Mi ehhez képest az, hogy Androsovics néhány percre a földre helyezte a fizetős fém táblákat? Hiszen amikor Androsovicsék elmentek, a Rovás Alapítvány megbízottai újra felállították azokat. Kinek az engedélyével?

Friedrich Klára
2012/9/1

Frissítés: "Gyászosnak és szánalmasnak tartjuk, hogy a nemzeti oldalon ez folyik" - a Brassó Info véleménye az ügyről

Magunk részéről az ügyet lezártnak tekintjük, nem kívánunk többet foglalkozni vele. Magánleveleket elvi okokból nem teszünk közzé. Amennyiben valamely megjelent cikkel kapcsolatban magánszemélyként bárkinek is hozzáfűznivalója van, úgy lehetősége van azt megtenni a Facebook közösségi modul segítségével. Megjegyzem, hogy ennek az ügynek kapcsán, a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében Androsovics József válaszlevelét már közzétettük.

Gyászosnak és szánalmasnak tartjuk, hogy a nemzeti oldalon ez folyik. Próbálják csak egy pillanatra elképzelni, hogy a jó öreg székelyek, akik román megszállás alatt is megőrizték és életben tartották a rovást, mit szólnának ehhez az egészhez... Ismétlem: szánalmas! Remélem, egyszer eljut a "nagy-magyarok" tudatához is, hogy a nemzeti egység és összefogás fontosabb, mint az, hogy ki írja alá a nyilatkozatokat, vagy ki állít - milyen táblát. Szégyen! Kíváncsi lennék, hogy aki nevét ezen ügy kapcsán hallatta, hány pofont kapott oláh megszálló rendőrtől, mert rovással merte leírni nevét, netán mert magyarul beszélt, de ennek ellenére megmaradt magyarnak. El kellene ezen gondolkodni. A helyükben behúznám fülem, farkam és ha nyilvánosan nem is kérnék bocsánatot, de "privátban" megkeresném a "másik felet" és nemzetem boldogulásáért és hazám érdekeiért dolgoznék. Ja, és ha szívből és haszonszerzés nélkül teszek valamit, utána nem lenne "pofám" azzal kérkedni.

Egyes anyaországi magyarok egyszerűen nem képesek felfogni, hogy a megmaradáshoz egység kell. Hol voltak az Igazság Napja tüntetés ideje alatt? Itt volt a lehetőség megmutatni, hogy fontos nekik Székelyföld. A "szájkarate" az megy, de ha ki kell állni esőben a román követség elé és tüntetni, akkor hirtelen minden más fontosabbá válik! És ha nem tudják elképzelni, milyen is az, egységesen fellépni, látogassanak el Székelyföldre, legyenek a mindennapok aktív szereplői, látogassanak el a csíksomlyói búcsúba és ezek után meg fogják érezni, mi az, magyarnak lenni. Kérdem én: mikor ugrott könny a szemükbe, ha magyar címeres mozdonyt láttak begördülni településük állomására? Mikor élték át azt, hogy saját hazájukban saját anyanyelvükön nem tudnak kenyeret vásárolni a boltban, vagy újévkor kétszer koccintani... Egyszer, mert tizenkettőt üt az óra és egy óra múlva újra, mert most van a "magyar újév" és az fontos, mert a nemzet most ünnepel!

Szálljatok magatokba, nézzetek tükörbe, és ha még van lelkiismeret bennetek, átgondoljátok ezt az egészet!

Adja a jó Isten, hogy ezek után egy irányba húzzátok majd a "nemzet szekerét".

Üdvözlettel:
Brassó Info

2. frissítés: Sípos László reagálása

Tisztelt Szerkesztőség!

A véleményszabadság és a szabad információáramlás híve vagyok, de sajnálattal tapasztalom, hogy a Kuruc.info-t egyesek "postás"-ként használják. Ezért sem szeretnék Friedrich Klára valótlanságokkal és hibákkal teli írására itt reagálni.

Azonban az írás ismételten hamis állításokat és rágalmakat tartalmaz a Rovás Alapítvánnyal kapcsolatban, amely újra a jó hírnévhez való jog megsértésére alkalmas. Ezért az a javaslatom a szerkesztőségnek, hogy amennyiben nemzeti írásunk kutatása, fejlesztése és alkalmazása, valamint a szabványosítás területén szeretne valódi képet adni az érdeklődő olvasóközönség számára, akkor viszálykodó magánlevelek leközlése helyett a jövőben egy-egy szakmai kérdésről kérje ki, ütköztesse a szakértők véleményét. Ez segítséget nyújthat a téma megismerésében és nem gerjeszti tovább a méltatlan acsarkodást.

Mint a megszólított szervezet képviselője, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a Friedrich Klára által hamis színben feltüntetett Kárpát-medencei egységes rovásos helynévtábla-állítási rendszer (Rovás Alapítvány) - amely pontosan a mai napon két éve indult - már több mint 500 rovástábla felállításhoz segítette hozzá 200 Kárpát-medencei település magyar közösségeit. A táblaállítási rendszer minden szempontból és mindenkitől független, bárki (magánszemély, önkormányzat, szervezet) számára feltételek nélkül nyitott.

Akit bővebben érdekel a rovásos helynévtábla-állítás menete és története, annak ajánlom a táblarendszerről szóló oldalakat, a táblaterveket, a rovástérképet és a táblahíreket a Rovás Info szakmai és közéleti hírportálon.

S végezetül pedig remélem, hogy a továbbiakban Friedrich Klára és Szakács Gábor régi, "családias" kapcsolatuk alapján, a Rovás Alapítvány belekeverése nélkül közvetlenül rendezi vitás magánügyeit Szegedi Csanáddal!

Tisztelettel,

Sípos László
kuratóriumi elnök – Rovás Alapítvány