Az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésre emlékezve tartott koszorúzást a Jobbik az egykori Rongyos Gárda tagja, Vámossy Tibor síremlékénél kedden Budapesten.

Novák Előd alelnök arról beszélt a rendezvényen, hogy a trianoni megemlékezések állami szintre emelése után a pozsonyi csata és a Rongyos Gárda "állami megítélésének helyreállítását" határozták meg célként. A jobbikos politikus hiányolta a jelenlegi kormányzat támogatását, és azt szorgalmazta, hogy filmekben dolgozzák fel a történelmi eseményeket. Szólt arról is, hogy szeretnék felújítani Vámossy Tibornak, a Rongyos Gárda felkelésben elhunyt tagjának síremlékét a Farkasréti temetőben, és arra tájékoztató feliratot, valamint egy történelmi visszatekintő írást szeretnének elhelyezni.

Zagyva Gyula képviselő, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke a Rongyos Gárda vezetőinek rehabilitációját sürgette, szerinte mindent meg kell tenni, hogy minél többen megismerhessék a szervezet valós történetét és kiemelkedő alakjait, akik "utat mutattak hitből, hűségből és bátorságból". A rendezvényen Gőbl Gábor, a Jobbik soproni elnöke arra szólította fel a résztvevőket, hogy lépjenek szövetségre, és alapítsanak meg egy "jogi személyiség nélküli, de minden mai hazafi számára azonos jelentőséggel bíró önvédelmi mozgalmat, amely 1921-es elődök példáján alapul".

A megemlékezésen több mint százan vettek részt. A beszédeket követően Vámossy Tibor síremlékénél koszorút helyeztek el mások mellett az Új Magyar Gárda, a Magyar Nemzeti Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyenruhába öltözött képviselői, Jobbik, a Motoros Gárda és a Nemzeti Érzelmű Motorosok, valamint Gaál Katalin Mária, a KDNP országos elnökségének tagja, a párt XII. kerületi elnöke. A koszorúzást követően a megemlékezők virágokat helyeztek el az emlékműnél. A megemlékezést a Székely himnusz eléneklésével zárták.

Az 1919 áprilisában alakult Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni diktátum miatt elvesztett területek egy részét. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott az Őrvidék és Magyarország nyugati területén. Előzménye az volt, hogy a trianoni diktátumban Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, amelyek felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról.

(MTI nyomán)