Nyomoznak a pásztói ruszki emlékmű megrongálása miatt. Az elmúlt években a megszálló vörös hordának emléket állító vörös förmedvényről eltűntek a táblák, valamint az emlékmű homlokzatán lévő mozaikok is elkezdtek lepotyogni. A gyanú szerint ezt a természetes pusztulási folyamatot szerették volna egy picit felgyorsítani a pásztói politikusok és a helyi városvezetés töketlenkedése miatt joggal felháborodott helyiek.




A történelmi háttérről röviden: 1956. október 27-én a budapesti és a salgótarjáni események hatására Pásztón is utcai demonstrációra került sor. A Bago István és Tóth István kezdeményezésére felvonuló pásztóiak ledöntötték a szovjet emlékművet. Egy középiskolás lány, Schleicher Mária elszavalta a Nemzeti dalt, amiért a forradalom leverése után többször is bevitték a rendőrségre, s brutális veréssel jutalmazták hazafias tettét. Kortársai mai is szörnyülködve emlékeznek az egész testét borító fekete foltokra.

A tüntetők között elterjedt, hogy a járási rendőrkapitányságon tizenkét diákot tartanak fogva. A tömeg a rendőrség elé vonult, s a fiatalok szabadon bocsátását követelte. A kapitányság vezetője távozásra szólította fel az embereket, majd, miután nem tágítottak, a rendőrök "figyelmeztető" lövéseket adtak le, illetve ezzel egy időben könnygázgránátokat dobtak a tüntetők közé. Ekkor egy visszapattanó lövedék életre szóló sebesülést okozott Sallay Éva másodikos gimnazistának. A felbőszült tüntetők erre betörték az ajtót, és lefegyverezték a rendőröket, helyükre megalapítottak egy ideiglenes nemzetőrséget. Ilyen emberek éltek 56 évvel ezelőtt Pásztón.

Amiért pedig a nemzeti érzelmű pásztóiak hálával adóznak az akkori legbátrabbaknak, azért Tasi Borbála, Pásztó város jegyzőjének feljelentése nyomán a helyi rendőrség nyomozást indított rongálás bűntette miatt. A nyomozók házkutatásokat foganatosítottak, melynek során lefoglalásokra került sor. A pásztóiak pedig nem értik a történteket, hiszen nekik minden ciklusban megígérték - legutóbb Bíró Márk és Becsó Zsolt (mindkettő Fidesz) -, hogy kormányváltás esetén az emlékművek menni fognak. Aki pedig ennek ellenére is hisz a fülkeforradalom ezen elkötelezettségében, azoknak minden bizonnyal elkerülte a figyelmét Martonyi János külügyér június végén kiadott közleménye, mely szerint a szovjet emlékművek áthelyezése (pláne a lebontása - a szerk.) nincs napirenden.

(Kuruc.info)