Söptei Józsefné
Celldömölkön is egykori párt- és KISZ-vezetők magánosították, szervezték ki és játszották át idegeneknek a MÁV, azaz a nemzet vagyonát, semmizték ki, tették utcára a magyar dolgozókat. A jelenlegi kormány a MÁV-ot vizsgáló bizottságot is létrehozta, ám az nem meglepő módon nem talált törvénytelenségeket. A MÁV-vagyon elherdálásából meggazdagodott egyik milliárdos Söptei Józsefné Celldömölk MSZP-s alpolgármestere.

A MÁV Építési Főnökség Celldömölkön egy nagy múltú vasúti állami cég volt, amely a Budapest, Miskolc, Debrecen, Szentes, Dombóvár regionális Építési Főnökségekkel együtt a múlt század '50-es éveiben alakult. Az említett celldömölki vasúti cég fénykorában, a '80–as években összesen tizenkét építésvezetőséggel rendelkezett, és másfél ezer embernek adott munkát Celldömölkön, Kemenesalján, valamint a Nyugat-Dunántúl vonzáskörzetében. A MÁV vasútépítési részlegén belül kiváló szakmai gárdával rendelkezett a pálya-, segéd- és szakmunkásoktól kezdve a jól képzett mérnökökig. A celldömölki cég több éven keresztül a kiváló főnökség címet is elnyerte.

A Pfaff Ferenc tervezte celldömölki vasútállomás épülete

Ám jött az úgynevezett „rendszerváltás”, s 1993-ban a vasútépítést is magántulajdonosi kézbe adták azzal az elhíresült mondással, hogy „az állam rossz gazda”... Amint az országban másutt, Celldömölkön is a magas pozíciót betöltő egykori vasúti kommunista párttagok és KISZ-es haverjaik osztották le egymásnak a lapokat, miközben szépen kisemmizték az ott dolgozó vasúti kisembereket. A posztkommunisták ezeket a kisembereket többek között jogtalanul megfosztották a vasúti szabadjegyüktől (arcképes igazolvány).

A MÁV vezetősége által is tudott kisemmizés időbeli eltéréssel ugyan, de a többi MÁV Építési Főnökségen is végbement. Utólag föltehetjük a költői kérdést: Hol voltak akkor a különféle vasúti és helyi szakszervezetek, amelyeknek kutya kötelességük lett volna megvédeni a munkavállalókat? Talán fölösleges megjegyeznünk, hogy A MÁV-on belül napjainkban is bábszakszervezetek vannak, amelyeknek jobbára posztkommunista vezetősége nem a dolgozók, hanem a saját és az őket támogató szoclib politikai pártok érdekeit képviselik.

A hajdani MÁV Építési Főnökség Celldömölk épülete a Nagy Sándor téren

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után a kormány vizsgálóbizottságot hozott létre a 2008-2010 közötti vasúti visszaélések földerítésére, ám nem találtak semmilyen kirívó esetet. Pedig volt elég, s ebből is látszik, hogy a Fidesz mennyire veszi komolyan az úgynevezett elszámoltatást. A vizsgálódást nem 2000-től, hanem az úgynevezett „rendszerváltástól”, az első közlekedési minisztertől, Siklósi Csabától kezdve kellene megejteni. Utána tovább kellene folytatni a komoly tényföltáró vizsgálódást a sorban következő közlekedési minisztereken, Schamschula Györgyön, Lotz Károlyon, Katona Kálmánon, Nógrádi Lászlón, Fónagy Jánoson, Csillag Istvánon, Kóka Jánoson, Kákosy Csabán és Szabó Pálon keresztül egészen az ismét bársonyszékbe került Fónagy Jánosig. A Szombathelyi, Budapesti, Miskolci, Debreceni, Szegedi és Pécsi MÁV Igazgatóság vasúti kiskirályait, valamint a rendszerváltás után kiszervezett holdudvaraikat az áruszállítástól kezdve (lásd MÁV Cargo, ami ugyancsak osztrák kézen van), teljes körű elszámoltatásban kell részesíteni a MÁV jelenlegi, valamint volt ingó- és ingatlanvagyonán keresztül egészen a vasútépítésig.

Lehulló magyar szavak a MÁV Építési Főnökség épületéről

De térjünk vissza a Ság hegy aljára. Celldömölkön 1993-2008 között a helybeli milliárdos Söptei Józsefné politikai munkásságának nevezetes állomásának mondható, hogy a 2010-es önkormányzati választások idején a cigányok szavazatait megvásárolva került a város alpolgármesteri székébe. A Söpteiné irányítása alatti posztkommunista „elitista” társulat tagjai az állami vagyon elherdálásával a zsebüket jól megtömve lettek milliárdosok. Az „elitista” posztkommunistáknak a talpa alatt 2005-ben már egyre forróbbá vált a talaj és ezért súlyos milliárdokért fokozatosan eladták a további részesedésüket a MÁV Építési Főnökség Celldömölk jogutódját képező MÁVÉPCELL Kft.-ben az osztrák Swietelsky csoportnak. (Megjegyezzük, hogy a Swietelsky csoport már 2001-ben 51 százalékos többséggel, míg a Mávépcell Kft. 49 százalékos kisebbséggel rendelkezett cégben.)

Söptei Józsefné a 62. vasutasnapon Celldömölkön

A posztkommunista gazemberek olyan cégnek, az osztrák Swietelsky csoportnak adták el a hazai vasútépítés egyik regionális bástyáját, amely csak vasútszabályozó gépekkel rendelkezett, ám vasútépítési tapasztalatuk nem volt. Így egy csapásra két legyet ütve „leépítették” a jászkiséri vasútszabályozó és gépkölcsönző központot, miközben előnyben részesítették a Swietelsky osztrák céget. Söptei Józsefné az ügylet során bizonyos „rejtett” adósságok hátrahagyásával az osztrákokat is szerette volna átverni, amiből a két fél között csúnya veszekedés, majdnem bírósági per lett. Végül a kéz kezet mos elve alapján megegyeztek a további vasúti projektek felosztásában.

A Swietelsky-MÁVÉPCELL Kft. 2009-ben lebukott Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István Wiebe Hungária Vasútépítők Kft.-je segítsége által feltárt kartellezési ügyben, amiben ők is ugyanolyan sárosak voltak. Hasonló csibészséget követett el a Colas Zrt., a MÁV MTM Rt. és a Strabag csoportba tartozó Szentesi Vasútépítő Kft., valamint ezeknek alvállalkozóik 2004-ben és 2005-ben, amikor a vasúti felújításokra és átépítésekre kiírt közbeszerzési pályázatok anyagának beadása előtt megegyeztek annak érdekében, hogy a megszerzett munkákból mindannyian jól járjanak.

Fűtőház a II. világháború előtt

Szijjártó István azonban nem bírta megemészteni, hogy Söptei Józsefné és a „szentesi haverok” nagyobbat szakítanak, mint ő. Pedig akkor megegyeztek, hiszen régről ismerték egymást, de jöttek a 2010-es választások, s utána már nem indulhatott a közbeszerzési kiírásokon a Swietelsky-MÁVÉPCELL Kft., hanem nevet változtatva Swietelsky Vasúttechnika Kft. lett belőle. A névváltoztatás után ugyanis már részt lehet venni közbeszerzési pályázatokon, és az ekkorra már lezsírozott Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal átépítését is folytathatták. Most már magyar hangzású névvel az osztrákokhoz igazságtalanul visszakerülve maradhatott a cég a vasútépítési piac ezen részegységén, amely máig a tulajdonuk részét képezi.

A celldömölki vasútállomás a II. világháború előtt

Ennek egyik előzménye, hogy Szijjártó István a magyar vasúti piacon végbemenő újabb kihívásokat szem előtt tartva 2003-ban a fideszes Nyerges cégbirodalom részét képező német Wiebe cégcsoporttal szövetkezve rövidíti meg Magyarországot mind a mai napig, ahogyan Söptei Józsefné a Swietelsky cégcsoporttal lepaktálva kezdte ugyanezt 2001-ben. Csak éppen MSZP-és oldalon, ám amikor a Söpteiné érdeke a 2010-es választásokon úgy kívánta, még Kovács Ferenc fideszes parlamenti naplopót is hajlandó volt támogatni.

Fűtő- és vízház 424-es gőzmozdonnyal Celldömölkön 1979-ben

Söptei Józsefné és MSZP-s elvtársai a legutóbbi önkormányzati választásokon már nem merték vállalni a Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és a többi magyargyűlölő nevével fémjelzett bolsevik utódpártot, hanem újfent nevet változtatva ezúttal Cselekvő Összefogás Celldömölkért Egyesület néven szédítették a tisztességes celldömölkieket és az ottani szép számú posztkommunistát. Söpteiné alpolgármesternek és a hasonszőrűeknek „hála” Celldömölk Alsóság nevű településrészében, Koltai Jenő atya római katolikus templomának tőszomszédságában még hetekkel ezelőtt is díszelgett a „Marx utca” névtábla. Gyorsan hozzá kell tennünk, hogy egymással a koncon marakodó Celldömölki Fidesz sem sokkal jobb a Deákné vásznánál.

Celldömölk-Alsóság, utcanévtábla 2012 júniusában

A mostani kormányig bezárólag a fentebb említett és a hozzájuk hasonló parazita vasúti cégek a mindenkori politikai vezetés által kiírt pályázatokat elnyerve kiviszik az országból a nyereséget és a hasznot. Amit a MÁV-nál a rendszerváltástól a mai napig „kiszerveztek”, az nyereségesen magán- és külföldi kézben van. A kiszervezett volt vasúti leányvállalatok ezért, ha kell, ölre mennek egymással, de ha érdekük úgy kívánja, megegyeznek, mint ahogy a Szijjártó István ügyéből sem lett semmi. Holló a hollónak nem vájja a ki a szemét, s ez a mondás ebben az esetben is igaz.

A Vasúttechnika Kft. telephelye Celldömölkön

A Celldömölkön „vasútbűnözőként” is emlegetett Söptei Józsefné a saját és a vele hasonszőrű posztkommunista tulajdonostársai mindenekelőtt a saját anyagi érdekeiket szem előtt tartva 2001-ben elősegítették a Swietelsky cégcsoport tulajdonszerzését. A Swietelsky cég tisztességtelen jogutódja, a Vasúttechnika Kft. pedig 2012-ben jelentős külcsíni renoválási munkálatokba fogott a jogelőd MÁV Építési Főnökség Celldömölk nagy ingatlanvagyonnal bíró telephelyén. Az ingatlanvagyon részét képezi a többi között egy nagy csarnok- és az irodaépület. A Vasúttechnika Kft. a renoválások keretében a többi között ablakcserét és hőszigetelési munkálatokat végzett a telephelyen. S hogy pontosan miért volt szükség erre a látványos renoválási tevékenységre? A magyarázat egyszerű: azért, hogy befejezettnek tekintsék a területi honfoglalást a celldömölki vasúton.

Szemerjai Bódog – Kuruc.info