A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint az MKK és az MN is téves adatokat jelentetett meg az Országház köré vont élőláncról. Teljes terjedelmében a művi meddővé tétel liberalizálása elleni petíció.
Élőlánc hatezer emberből
Június 19-én, a Magyarok Világszövetségének felhívására tüntetők sokasága jelent meg a Kossuth téren, majd az MVSZ elnökének felkérése nyomán élőláncot vontak az Országház köré. A több mint egy kilométer hosszú élőlánc helyenként kettes, hármas sorokból állt. Az élőlánccal a művi meddővé tételt 18 éves kortól engedélyező egészségügyi törvény ellen tiltakoztak a tüntetők. A szervezők szerény becslése szerint legkevesebb 6-8.000 tüntető volt jelen. Ez lényegesen különbözik azoktól a félretájékoztató adatoktól, amelyeket olyan médiaszereplők terjesztettek, mint a Magyar Katolikus Rádió és a Magyar Nemzet, melyek szerint néhány száz tüntető vonta volna az élőláncot.
A másfél órás tüntetésen sorrendben felszólaltak:
L. Németh Erzsébet, az MVSZ elnökhelyettese, Dr. Hegedűs Loránt, református püspök, Tokay Rozália, a Magyar Segélyszolgálat Alapítvány elnöke, Dr. Téglási Imre, az Alfa Szövetség főtitkára, Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke, Rácz Szabó László, az MVSZ délvidéki vezetője, Pápai Szabó György református lelkész, és Dr. Lipp László római katolikus plébános, valamint az élőlánc két zászlóvivője, Schuster Lóránt és Kerékgyártó László.
Az élőlánc felfejlődése után az MVSZ három vezetője – elnök, elnökhelyettes, tiszteletbeli elnök – a Magyarok Világszövetsége és az élőlánccal tüntető ezrek nevében egy petíciót nyújtottak át az Országgyűlésnek. A petíciót a Házbizottság megbízásából Lezsák Sándor alelnök vette át, megígérve, hogy az Országgyűlés ugyanolyan komolyan fog vele foglalkozni, mint amilyen komolyan készítették az előterjesztői.
A petíció, amelynek teljes szövegét mellékelve közzé tesszük, azt kéri az Országgyűléstől, hogy haladéktalanul – még július 1-e előtt – törölje átmenetileg az 1997. évi CLIV. törvény (egészségügyi törvény) 187. §-át, amely a művi meddővé tételt tárgyalja. Ezt követően vegye tárgysorozatára a kérdést, és alapos társadalmi és politikai vita után hozzon olyan törvényt, amely az életet mentő, orvosilag indokolt eseteket leszámítva, teljességgel tiltja a művi meddővé tételt.
A petíciót Alakszainé Dr. Oláh Annamária, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának alelnöke olvasta fel.
A tüntetést Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke konferálta és irányította. Zárszavában rámutatott: álságos az az érvelés, amely az egyén önrendelkezési jogára való hivatkozással kívánná engedélyezni a művi meddővé tételt. Ilyen alapon holnaptól bárki szabadon véthet a KRESZ szabályai ellen: aki úgy gondolja, ne csatolja be a biztonsági övét, hiszen az önrendelkezés jogából ez is következne!
A petíció
Dr. Szili Katalin elnök asszony részére
Országgyűlés, Budapest
Az Alkotmánybíróság 43/2005. (XI.12.) AB. határozat Budapest-Esztergom számú határozatával – pro futuro, 2006. július 1-i határidővel – hatályon kívül helyezte az 1997. évi CLIV. tv. 187. § II. bekezdését. Ezáltal a magyar állampolgárok már 18 éves kortól kérhetik művi meddővé tételüket.
A Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése 4/2006.(05.06) KGY határozatában elutasította a férfiak és nők sterilizálásának engedélyezését. A határozat kimondta: "Ez a fasiszta jellegű törvény a magyar nemzet ellen elkövetett halálos bűn. Kérjük a hazánkat és nemzetünket szerető magyarokat, hogy minden eszközzel akadályozzák meg alkalmazását." A Küldöttgyűlés felkérte az MVSZ Elnökségét, hogy tiltakozásként szervezzen élőláncot az Országház elé.
Számtalan szakmai és civil szervezet, élén a Magyar Orvosi Kamarával, a Magyar Nőorvos Társasággal, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületével elítélte és tarthatatlannak nevezte az így kialakult törvényi helyzetet.
Magyar és keresztény meggyőződés szerint Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, akinek méltósága megköveteli az élet védelmét és tiszteletét.
Tekintettel mindazokra a súlyos erkölcsi, orvos-szakmai, demográfiai és nemzetpolitikai aggályokra, amelyeket az így kialakult helyzet szül, továbbá tekintettel arra, hogy a művi meddővé tétel túl van az ember önrendelkezési jogkörén, határozottan kérjük az Országgyűlést, mint törvényhozót, az alábbi lépések megtételére:
1. Még 2006. július 1. előtt helyezze hatályon kívül az egészségügyi törvénynek a művi meddővé tétellel foglalkozó teljes 187. §-át.
2. Ezt követően tűzze haladéktalanul tárgysorozatára a kérdés teljes körű törvényi rendezését. Az olyan alapvető értékek esetében, mint amilyen az emberi élet is, mindig a védelem szempontjából szigorúbb álláspontot kell képviselni. A népek közösségét tekintve, azoknak az országoknak a példáját tartjuk követendőnek, amelyek az élet védelme, az életmentés érdekében elvégzett, különlegesen indokolt orvosi beavatkozások kivételével tiltják a művi meddővé tételt.
Az itt sérelmezett törvény az élet isteni eredete és a biológiai törvényekből fakadó, nemzedékeken átívelő közösségi kötelezettség elé próbálják állítani az egyén rosszul értelmezett szabadságjogait.
Kötelességünk figyelmeztetni arra, hogy a nemzedékek egymás iránti felelősségtudatának, gondoskodásának rombolása – amit a sérelmezett törvény céloz – magában hordozza a társadalom és a hagyományos emberi civilizáció szándékos felszámolásának veszélyét.
Budapest, 2006. június 19.
A Magyarok Világszövetsége
Az Országház köré vont élőlánc résztvevői
