December 27-én, János napján Jézus legifjabb tanítványára emlékezünk. Ezen a napon szentelik meg az újbort és Szent Jánoshoz, az evangélistához kötődik a János-áldás hagyománya is. Ezt a borozgatás végének közeledtével szokták megejteni, amikor a János-áldást emlegetve még egy – vagy több – poharat is ürítenek egymás egészségére.

János, a legifjabb tanítvány, akit Jézus szeretett, maga is több szentírási szöveg szerzője. Neki tulajdonítják a negyedik evangéliumot, három apostoli levelet és a Szentírás befejező könyvét, az Apokalipszist is. János a keresztény hagyomány szerint az egyetlen apostol, aki egyrészt fiatalabb volt Jézusnál, másrészt természetes halállal halt meg. Pedig meg is akarták mérgezni, de áldást mondott a mérgezett bor fölött, majd megitta azt – és semmi baja sem lett. A történet képi ábrázolásain egy kígyó távozik ekkor Szent János serlegéből. Innen eredeztethető a János-áldás hagyománya, s ennek emlékére van december 27-én, a szeretett tanítvány emléknapján boráldási szertartás sok magyarországi templomban.

(Gondola)