Sértő Kálmán: Karácsony

Pörölyöz a nagy égi kovács,
Hűs őszön kihűlt vasat üt,
S vakítón fehér szikraláva
Lepi a földet mindenütt,
Házkupolákra szakács-sipkát,
Utakra szőnyeget szitál,
Bent a kandalló gordonkázik,
Utcán szilaj szél dudál.

Mindenütt gyertya ég a fákon,
Csillagszóró száz szárnyra kél,
És ablakon át kék a tél.
Az ünnep ajándékot hozott,
Szétszórta milliók közé,
Csak én tartom üresen tenyerem
Könnyteli mély szívem fölé.

Zsugorin jött el a karácsony
Nem hozott mást, csak selymeket.
Felhőből, mint vedlő madárról
Hajamba eső pelyheket.
Köszönje meg a karácsonynak,
Akinek asszonykát hozott,
Árván nem jó a hóba nézni
Szédítő örvény látszik ott…

1934. december 23-29.

(Betiltva.com)