Új olvasói levél a hazudozó, csaló Bombagyár szerkesztőkről (ebben az esetben is várjuk az érintettek reagálását, melyet természetesen lehozunk, célunk az igazság kiderítése, nem pedig az egyoldalúság ez esetben):
Üdv!
A bombagyáros Dragon64 témához szeretnék hozzátenni annyit, hogy ennek a "hatalmas" szaktudású embernek nem ez az első hazugsága. A Bombagyár rádió kb 25. adásában elhangzott Dragon szájából, hogy ő éppen a PhD dolgozatát írja. Ezen akkor nem is lepődtem meg, hiszen Tomcaték úgy mutatták be, mint természettudóst. Később Tomcat többször is hivatkozott arra, hogy Dragon nagyon okos ember, de csak 8 általánosa van és ezért nem kap munkát.
Dragon már más módon is próbált pénzt gyűjteni a Bombagyáron. Közzétett egy "találmányt", amely szerinte milliókat ér. Ennek a "találmánynak" árulta százezrekért a néhány százalékos tulajdonrészét. Természetesen erről a "találmányról" bárki, aki a műszaki tudományokban járatos megmondja, hogy nem megvalósítható.
N Joe
Kuruc.info kommentár: jó csapat ez a Bombagyár. Bluebunny, a kakiszexes aberrált zsidó, Dragon64 a szélhámos, Tomcat, a spicli és választási csaló. A többi szerkesztő meg asszisztál a gerinctelenségek tömkelegéhez, ha másképp nem, hát kussol. Legutóbb Polgár úr kifejtette: ő nem ítéli el a zsidó vallást, pusztán a cionizmust. Polkorrekt lett. Korábban még tényszerűen cikkeztek arról, hogy a Talmud gyűlöletre úszít, a zsidók felsőbbrendűnek vallják magukat, míg a magyarok a gojok, azaz lélek nélküli állatok, akikkel szemben minden eszköz megengedett zsiráf részről..., de most ezeket valahogy elfelejtették. Nos, a Bombagyár alaposan átvert mindenkit. Nem így indult, de oda jutott, hogy Tomcat kimondta a napokban: "Magyarország mindenkié!" Mi ezt gyomorforgatónak tartjuk. Mi Tomcattel szemben nem kívánjuk, hogy zsidók, négerek, cigányok és zsidók országa legyen hazánk. Mi megalakulásunk óta következetesen valljuk: Magyarország a magyaroké! Akkor ki is változott, és ki köpönyegforgató?
Korábban írtuk:
Tomcat kopogtatócédula-hamisítását követően elszakadt a cérna egy hazafinál, és úgy döntött, a nyilvánosság erejét felhasználva próbálja meg visszakapni saját pénzét. A történet lényege: Tomcat barátja, a Bombagyár egyik szerkesztője, Dragon64 közel fél éve elhatározta, kígyómérget megy gyűjteni Ausztráliába, ám a repülőjegy drága, ezért a bombagyáros olvasók segítségét kérte. Az ígéret az volt, hogy a kölcsönadott pénzt kamatokkal (20%-ot ígértek) együtt kapják vissza az önzetlen adományozók.
Olvasónk megszánta, és elhatározta: segít egy honfitársán, így átutalt 40.000 forintot Tomcat címére. A pénz megérkezett, ám mint utólag kiderült, nem mindenki tartotta a szavát, és nem gyűlt össze a repülőjegyre való, így Dragon64 itthon maradt. Olvasónk megtudta, hogy kudarcba fulladt az akció, ezért türelmesen, szépen kérte vissza a pénzét. De nem kapta. Sok levelet írt Tomcatnek, Dragonnak, Bloginnak, ám csak ígérgettek neki. A pénze eltűnt. Jószándékúan kölcsönadta, de máig nem kapta vissza. Alább a történet, melyet ma küldött el olvasónk címünkre.
Mivel nem célunk az egyoldalú játékoztatás az ügyet illetően, várjuk Dragon64 reakcióját, válaszát szerkesztőségi címünkre, melyet természetesen lehozunk. Ezúton szólítjuk fel a sunnyogókat, hogy haladéktalanul adják vissza a hosszú hetek-hónapok óta jogosan követelt pénzt.
Kuruc.info
Olvasói levél
Kedves Kuruc!
Nagy hibám, hogy rendszeresen olvasom, olvasgatom az általam radikálisnak tartott portálokat.
Emellett még nagy hibám, hogy – nem én mondom, hanem a barátaim – jó szívem van.
Meghalt a kutyánk (valószínűleg valaki megmérgezte), és én azonnal befogadtam egy utca győztes, drótszűrű tacskó és „evolúció” típusú keveréket. Ilyen hidegben nehogy már kint fagyjon meg vagy vesszen éhen, esetleg elüti egy autó. Nem csak Obamának lehet korcs kutyája, a lényeg, hogy nem vagyok gazdag ember, de a rászorultakon meg szokott esni a szívem.
Történt egyszer, még 2008 májusában vagy júniusában, hogy a Bombagyáron azt olvasom, a Dragon64 loginnevű kb. velem egykorú és igen sanyarú sorsú természetbúvár, összeesett Tomcat boltjában. Kiderült, több napja nem evett és szabályosan éhezik.
Lévén természetbarát és természetismerő ember, arra az ötletre jutottak, hogy elmenne Ausztráliába és pár hónap alatt ott tudna annyi kígyómérget összeszedni, amiből helyrehozhatná magát és az anyagi háztartását.
Szeretem a kutyát, a macskát, még a kóbor macskákat is meg szoktam etetni, egy sárkányon (Dragon a beceneve a bombagyáros írónak - a szerk.), pláne ha az ember, miért ne segítenék?
Jelentkeztem. Van „felesleges” pénzem, ha a jelzett idő alatt visszakapom. Ha másnak jobb lehet, és nekem nem lesz rosszabb, miért ne segítsek? 40.000 forint és kamatai úgy sem olyan jelentős összeg, hogy ne férne el még egy kis karitatív segítség!
Később megtudtam – miután Dragont több támadás érte az oldalon – hogy összegyűlt valamennyi pénz, sokan gondolták ugyanúgy, hogy „a mi kutyánk kölyke” elv a radikáliséknál is működnie kell.
Kaptam is egy levelet Tomcattől, július 14-én:
Kedves Támogatók!
Ezt a levelet mindenki megkapja, aki jelentkezett, hogy támogatná Dragon64 ausztráliai expedícióját. Már minden megvan hozzá, csak a repülőjegy hiányzik. Ezért lassan összeülhetünk.
Itt mellékelem Nektek a szerződést, amelyet Dragon mindenkivel aláír. Az van benne, hogy adtok neki pénzt, aztán majd visszajön 4-5 hónap múlva, és ad 20%-kal többet, kivéve, ha baleset éri, vagy megeszi egy kígyó. Ilyesmi azonban nincs az útitervben, meg a repülő lezuhanása sem.
Kérek mindenkit, hogy tegye magát szabaddá szombatra, és találkozzunk 15 órakor a Magyarok Házában (Semmelweis utca 1, az Astoria mellett). Eltévedés esetére a telefonszámom: xx-xxx-xxxx (kiszedve - a szerk.). Itt írjátok majd alá a szerződést Dragonnal. Kéretik magatokkal hozni vagy a felajánlott pénzt, vagy az átutalást igazoló bizonylatot!
Akinek kérdése, javaslata lenne a szerződés szövegével kapcsolatban, csütörtök estig jelezze nekem.
üdv
tomcat
Nem érek én rá Pestre ugrálni, bár a szerződéssel volt egy kis bajom (pl. hogy a szerződést „Támogatási szerződésnek” keresztelték el, pedig egyértelműen kölcsön szerződés volt.), de a szerződéseket soha nem elnevezésük szerint, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni.
De mivel nem érek rá utazgatni, így rózsaszín utalványom föladtam 40.000 forintot a Pólóbolt , 1066 Budapest Teréz krt. 6. Athicat Bt. címére. A feladás költsége plusz 900 Ft volt. Tehettem is, mert a szerződés 2. oldalának 4. bekezdésben az a kitétel szerepelt, hogy:
Felek között kapcsolattartóként Polgár Tamás (11xx Budapest, xxxxx., szül.: 1976.11.03., a.n.:
xxxxx -(kiszedve - a szerk.) működik közre.
A pénz csak pár nap múlva érkezett meg, de biztos, hogy megérkezett, mert visszakaptam az aláírt szerződést.
Előtte még érdeklődtem Bloginnál, és ő azt írta, hogy: 18-ig nem érkezett meg a pénz, de:
Okker, jön majd az is. Ahogy ismerem a postásunk, csak a jövő héten.
ba
De előtte még ezt írta pár órával:
Üdv!
A borítékban két példányban volt a kétoldalas szerződés, ezt Dragonnak személyesen átadtam, pénzről azonban nem tudok.
Blogin
Biztos megkapta Dragon a pénzt, mert ad 1: a szerződést aláírva megkapta a részéről; ad 2: Később beszámolt róla a Bombagyáron és külön megemlítette, hogy egy 40 ezer forintos felajánlás érkezett és ezek szerint az lehetett az enyém.
Ez már akkor volt persze, amikor valami igen furcsa bizsergést kezdetem el érezni a bal hüvelykemben.
Dragonról nem hallottam semmit sokáig, ám egyszer csak megjelent a Bombagyár Rádióban, és írásai is meg kezdtek jelentgetni, különféle témákban, amikhez vagy hozzá lehetett szólni, vagy valamiért azt letiltotta.
A letiltottakból azt olvastam ki, hogy valakik felelősségre vonták, hogy miért nem csinál valamit, miért a „Bombagyáron élősködik?”
Éles eszemmel rájöttem, Dragon64 nem ment el Ausztráliába. Itthon van bizony!
Úgy éreztem, átvágtak, ezért előbb egy, mjd egy hónap múlva ismét egy másik privát üzenetet küldtem Dragonnak.
Egyikre sem válaszolt! Minek? Hiszen én „csak” hitelező ő viszont már nagy „adós” lenne, és az adósnak nincs semmi kötelessége, csak hogy kikérje magának, ha a bunkó nem-cigány hitelezők zaklatják.
Mindegy! Ennyit ért a szemében az emberségem értéke! Mármint egy fél választ sem. Nekem persze más a véleményem az ilyenről, de nem vertem, és verem nagydobra – elég ha a gyerekeimet tisztességre nevelem.
Teltek múltak a hetek-hónapok és mivel Tomcat lett megjelölve kapcsolattartó személynek, hát neki írtam egy e-mailt, december 2-án, amiben álláspontomat elég pontosan összefoglaltam:
Kedves Tomcat!
2008. július 16-án feladtam Dragonnak 40.000 forintot, hogy segítsem ausztráliai karrierjét.
Sajnos, meglepetten tapasztaltam, hogy nem utazott el, azonban a kölcsön felhasználásáról csak egy posztot olvashattam – mármint, hogy megvan a pénz, de összességében kevés lett az elutazáshoz.
A „támogatási szerződésben" a futamidőre 4-5 hónapot írtunk elő.
Ez az idő november 16-án lejárt. Abba most ne menjünk bele, hogy a cél meghiúsulásával az már korábban is lejárt. És a cél meghiúsulásával felesleges még 15 napot várnom, hogy az 5 hónap is elteljen. (Habár 4-5 hónapról beszéltek, a szerződésben emellett az áll, hogy a pénzt hazatérése után, de legkésőbb 2009. február 1-ig visszafizetik. Tehát az olvasó kissé pontatlan. Egy biztos: a pénzt már rég vissza kellett fizetni, nem sunyítani és ígérgetni - a szerk.)
Írtam Dragonnak, de nem is válaszolt.
Ezúton kereslek meg, hogy a küldött összeget a feladási címemre (pontos cím beírva, moderálva - a szerk.)
vagy ha úgy jobb, a CIB Bank Zrt-nél vezetett számlaszámomra (pontos számlaszám beírva, moderálva - a szerk.) szíveskedjen (szíveskedjetek) visszafizetni Dragon, vagy az a személy, aki őrzi a fel nem használt pénzemet.
Sajnálom, hogy nem sikerült a terve, de azt még inkább, hogy nem érdemeltem annyit – szerintem –, hogy egy rövid levéllel tájékoztatott volna a fejleményekről.
Mindenesetre – minden harag nélkül – rám a jövőben nem számíthat, mármint anyagilag, mert a „böcsület" nem fogyóeszköz.
Azért vagyok kénytelen neked írni, mert szerződésünk második oldalán úgy állapodtunk meg, hogy: „Felek között kapcsolattartóként Polgár Tamás (11xx Budapest, xxxx, szül.: 1976.11.03., a.n.: xxxxxxxx
moderálva - a szerk.) működik közre."
Ez a kitétel részemről egyértelműen igazolta, a bizalmam alapját, mivel nem Dragont, hanem a Te munkásságodat ismertem, és a Te szavadban bízva adtam kölcsön Dragonnak.
Bízom közreműködésedben és segítségedben, hogy a támogatási összeget levelem kézhezvétele után 3 napon belül megkapom. A kamatot nem is kérem, a kamat biztosan fedezni fogja az esetleges 900,-Ft feladási díjat.
Barátsággal:
pontos név (login név, előző login név)
Nem is késett a válasz, még aznap megkaptam:
Üdv!
Nem fog válaszolni, mert momentán csak akkor van netelérése, amikor bejön hozzám, és most nekem sincs. Hogy nem utazott el, abban nincs különösebb meglepetés, mert nagyon kevesen támogatták valóban a tervet, illetve annyira nem is kevesen, de nem elegen. Nincs ebben semmi becsületbeli kérdés, arról volt szó, hogy ha lesz elég pénz, akkor utazik. Üzenetedet átadtam neki, és mondtam, hogy válaszoljon neked.
üdv
tomcat
Szóval meg lettem erősítve mindabban, amit már előtte is sejthettem, de itt már valami újabb utazási tervről beszélt nekem, amihez én soha, semmikor nem járultam hozzá, ezt le is írtam, amikor ezt megírtam: „Mindenesetre – minden harag nélkül – rám a jövőben nem számíthat, mármint anyagilag, mert a „böcsület" nem fogyóeszköz.”
Tehát vártam!
Eltelt ismét pár hét (!), amikor egy már erőteljesebb hangú levelet írtam. Az internetet csak megcsinálták addig, hiszen akkor hogyan működne a Bombagyár. 2 hét már elvonási tüneteket okoz! Vagy nem? De igen! Vagy nem? Hát igen! – ahogy Besenyő Pista bácsi mondaná.
A hosszú barátság alapja – amúgy is – a jó szerződés és a pontos elszámolás!
Ezért december 17-én ismét küldtem egy levelet (e-mailt vagy drótpostát):
Kedves Tomcat!
13 napja küldted az alábbi üzenetet. [mellékeltem hozzá]
Dragon azóta sem keresett.
Mivel te vagy a kapcsolattartó kettőnk között, ugye megérted, hogy Dragon kényszerít rá, hogy megtegyem a szükséges jogi és egyéb lépéseket. Nem hittem, hogy szüksége van Dragonnak bármiféle botrányra.
Nem akarok magyarázkodni; felszólítottam, nem is válaszolt. Lemondtam a kamatokról is, pedig a "támogatást" abban a pillanatban vissza kellett volna fizetnie, amikor kiderült, hogy a cél, amire kapta a pénzt, meghiúsult. Tudom, nincs hozzá közöd, de nekem is szükségem van a pénzemre, nem kell indokolnom, hiszen én vagyok a hitelező és ő az adós.
A válaszának a hiánya azt a képzetet kelti bennem, hogy a pénz meg sincs, ezt pedig te is tudod, már nem polgári, fizetési meghagyásos ügy. Mert ha meglenne, csak odanyúlna és visszafizette volna nekem az első felhívásomra. Így alaphangon vélelmezhető a csalás, de nem én vagyok, akinek el kell döntenem, hál' Istennek.
Mindenesetre nagyon nagyot csalódtam!
Barátsággal:
(login név)
Még aznap kaptam is választ, amit a számítógép elírások miatt csak nehezen lehet olvasni, de azért átfordítom olvashatóra:
Üdv!
Persze, megértem. Visszaadom neked én a 40 ezret, aztán majd Dragon ledolgozza nálam. Csalódni egyébként benne nincs okod, inkább abban, hogy egy társunk megsegítésére ilyen kevesen vállalkoztak, ő meg közelebb került az éhhalálhoz, mint a sikerhez. Most épp reméljük, sikerül neki egy elég jó munkahelyet találnunk, ahol kamatoztathatja óriási természettudományos szaktudását.
Üdv
tomcat
A levél nem így nézett ki, hanem felcserélt karakterekkel, de a hibásakat kicserélve nekem ez a szöveg volt kivehető belőle.
Mindegy! A lényeg, hogy nyugodt lehetek, Tomcat átvállalta a megfizetést, ami egyrészről azt jelenti, hogy tényleg nincs meg a pénzem, másrészről meg azt, hogy nem a felhasznált célra költötte el, ezzel engem anyagi haszonszerzés végett tévedésbe ejtett, illetve tartott Dragon, és ezt csalásnak nevezik a Btk-ban.
Csak azt nem értem, hogy ha ezt már korábban is lehetett tudni, miért nem kaptam legalább egy értesítést, vagy minimum: kaptam vissza a pénzemet.
December 18-án elment a postás, nem hozta a pénzemet; megnéztem a bankszámlámat, ott sem volt. Mindegy! Én várhatok! Nekem nem kenyérre kell a pénz! De a tisztességérzetemet nagyon bántotta már az egész történet. De ha nem is kenyérre kell, hogy lehet, hogy nem tartják be az adott szavukat?
Ezért még aznap írtam egy újabb levelet:
Kedves Tomcat!
Megkaptam a válasz leveledet. Megnyugtattál, de eltelt 3 nap, és mégsem kaptam meg a pénzemet!
Most tényleg átmenjek prosztohóba?
Nem szeretnék, tudod!
(login név)
Még aznap meg is kaptam a választ, ami tömör és szófukar volt:
Hová parancsolod?
Ez az üzenet azért zavart, mert, ahogy már fent leírtam, mindent megadtam már: a lakcímemet és a számlaszámomat is.
De azért újra megküldtem az elérhetőségeket, illetve a számlaszámomat, de csak miután megnyugodtam, december 19-én.
Azóta is várok, ma december 22-e van! Nemsoká karácsony. Nekem is volna hová tennem a pénzemet.
Tetszenek érteni? A saját pénzemet! Nem a kölcsönkért pénzemet, nem a talált pénzemet, nem a lopott pénzemet, hanem azt a pénzt, amit az enyém, amiért én dolgoztam meg. December 22-én, most ment el a postás, és néztem a napi jóváírást a bankban.
És most szeretném felhívni, minden magyar testvérem figyelmét! Nézzék meg, minden esetben és nagyon-nagyon, adnak-e pénzt, kinek és mire!
Ha már a mi oldalunkon is ilyen átverésekkel találkozunk, inkább maradjon tovább Gyurcsány, mert őtőle tudom, mire számíthatok! De egy liberális-nemzeti bloggertől és többször megvédett barátjától nem erre, és nem erre a bánásmódra számítottam!
Vigyázzatok! Nehogy ti is csak tömegnek, hódolónak és hitelezőnek kelljetek.
br. Waldbott Eduárd (ez a loginnevem a Bombagyáron)
ui: Nyugodtan ki is írhatjátok, már nem érdekel, mert látom, csak bírósági úton fogom visszakapni a pénzemet, amit kicsaltak tőlem. De előtte még teszek egy büntető feljelentést.
Mostmár nem érdekel.