A nukleáris energia békés célú felhasználására szólított fel az ENSZ Közgyűlése pénteken, egy nappal a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt.
Beszédében a közgyűlés elnöki tisztségét betöltő Annalena Baerbock felhívta közölte: a csernobili tragédia rávilágított arra, hogy a nukleáris technológia, még ha békés célokra is használják, alapjaiban különbözik minden más technológiától.
Mint mondta, biztosítani kell az atomenergia kizárólag békés célokra történő felhasználását, amit leginkább erőteljes nemzetközi biztosítékokkal, a nemzetközi jog betartásával és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) együttműködve lehet garantálni, és így elkerülni egy újabb, a csernobilihoz hasonló tragédiát.
António Guterres ENSZ-főtitkár megemlékezett a katasztrófa következményeit - helyi és nemzetközi szinteken - elhárítani igyekvőkről, hangsúlyozva, hogy a baleset ugyanakkor rámutatott az emberben rejlő nagyságra is.
"Csernobil sosem csak egy nemzeti tragédia volt, hanem lecke arról, hogy a nukleáris balesetek a nemzetközi közösséget érintik" - jelentette ki, alapvető fontosságúnak nevezve az országok közötti együttműködést és az információk és tapasztalatok megosztását a biztonságos nukleáris környezet kialakításáért.
Dmitrij Csumakov, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese azt mondta, hogy az ilyen jellegű balesetek fontos leckék a világ számára.
"Az emberek hibáznak; megfelelő óvatosság híján bármely technológia veszélyforrássá válhat, a legjobb szándék ellenére is" - közölte.
A minden idők legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenségének számító csernobili nukleáris baleset 1986. április 26-án történt, amikor - egy rosszul megtervezett, az üzemviteli és biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával végrehajtott kísérlet miatt - robbanássorozat rázta meg a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna északi részén lévő csernobili atomerőmű 4-es reaktorát.
A katasztrófa több mint nyolcmillió embert tett ki sugárzásnak, több ezren meghaltak, a gyerekek körében pedig jelentősen megemelkedett a leukémiás megbetegedések száma.
A robbanás a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán; azóta csak a 2011-es fukusimai atombalesetet minősítették így. Az ENSZ közgyűlése 2016-ban nyilvánította április 26-át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává.
(MTI)
